Bár kezdetben még úgy tűnt, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd kilencedik körében szerdán siker koronázhatja az eddigi hónapok igyekezetét, a nap végül megállapodás nélkül végződött. A belgrádi média szerint Hashim Thaçi koszóvói kormányfő felháborodottan hagyta el a tárgyalóasztalt, mivel nem találta támogathatónak az észak-koszovói szerb községek vonatkozásában felkínált hatásköri javaslatokat. A koszovói tárgyalócsoport egy másik tagja megcáfolta ezt az állítást. Michael Kirby, az USA belgrádi nagykövete szerint Szerbia akkor is elnyerheti júniusban a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, ha Belgrádnak és Pristinának nem sikerül közös nevezőre jutniuk.
Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével először a pristinai tárgyalófél egyeztetett, majd ezt követően a belgrádi tárgyalócsoport. Utóbbi bilaterális egyeztetés majdnem háromórásra sikeredett. Sajtóértesülések szerint Brüsszel azt javasolta, hogy az észak-koszovói szerbek maguk választhassák meg a regionális rendőrfőnököt, valamint a helyi rendőrfőnököket.
Ivica Dačić szerb kormányfő mellett a belgrádi tárgyalócsoport tagjaként Aleksandar Vučić első kormányalelnök, Suzana Grubješić európai integrációval megbízott kormányalelnök, Aleksandar Vulin, a kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője, valamint Marko Đurić, a köztársasági elnök tanácsadója is Brüsszelbe utazott. Az újabb tárgyalást Ashton kezdeményezte.
– Azért hívtam meg Brüsszelbe Dačić és Thaçi kormányfőket, hogy konstruktív szellemben igyekezzenek beszélgetni, felülvizsgálni a különböző lehetőségeket és végül megtalálni a kompromisszumot – nyilatkozta korábban szerdán Ashton.
A háromoldalú tárgyalásról Thaci mintegy harminc perc után távozott. Vlora Çitaku, Koszovó európai integrációs minisztere, a pristinai küldöttség egyik tagja Twitter-üzenetében cáfolta, hogy Thaci a felkínált megoldással való elégedetlenségének jeleként hagyta volna el a tárgyalóasztalt. A koszovói kormányfőnek szünetre volt szüksége, írta Çitaku, aki egy korábbi Twitter-bejegyzésében még azt is kifejtette, hogy az előterjesztett legújabb megállapodási javaslat jó Koszovónak és nem rossz Szerbiának.
A tárgyalás előtt Thaçi még bizakodónak tűnt, mondván, hogy az általa vezetett tárgyalócsoport a lehető legjobb szándékkal utazott Brüsszelbe. Tovább kell lépni és jószomszédi viszonyokat kell ápolni békében, hangsúlyozta a koszovói kormányfő.
– Szándékaink nem is lehetnének jobbak: a jószomszédi viszonyok ápolásának és a két ország euroatlanti jövőjének szellemében szeretnénk államközi megállapodást kötni Szerbiával. Ez a megállapodás szolgálja Koszovó és Szerbia, valamint az egész régió és az EU érdekeit. Remélem, hogy Szerbia hozzájárul a kompromisszumhoz – nyilatkozta a tárgyalások megkezdése előtt Thaçi.
Sajtóértesülések szerint Brüsszel indítványa értelmében az észak-koszovói szerb községek jövőbeni közössége minden rendőrfőnöki tisztségre három-három személyt javasolhatna. A javaslatokat először az észak-koszovói községek polgármestereinek kellene jóváhagyniuk. A három-három indítványból Pristina választaná, illetve nevezné ki a községek rendőrfőnökeit.
Az aktuális indítvány értelmében az észak-koszovói szerb községek közösségét csak a négy többségében szerbek lakta község alkotná, vagyis Leposavić, Zubin Potok, Kosovska Mitrovica északi része és Zvečan. Észak-Koszovóban felső és fellebbviteli bíróság is működne, áll sajtóértesülések szerint a megállapodás javaslatában.
Szintén a tárgyalás előtt Aleksandar Vulin kifejtette, hogy okos döntés volt az előző, nyolcadik körben nemet mondani a felkínált javaslatokra, hiszen az aktuális ajánlat sokkal kedvezőbb Szerbiára nézve.
Tomislav Nikolić szerb államfő kedden este azt nyilatkozta, hogy Szerbia nélkül Koszovó nem független. A köztársasági elnök szerint ez Szerbia egyik ütőkártyája és ez arra ösztönözheti a pristinai felet, hogy elfogadja az ésszerű és maguktól értetődő megoldásokat. A csatlakozási tárgyalások megkezdése valóban fontos, ugyanakkor nem elég indíték arra, hogy Szerbia önmagával ellenben cselekedjen, fogalmazott Nikolić, mondván, hogy a polgárok fenntartások nélkül támogatják a szerb államvezetést a koszovói-kérdés megoldásának tekintetében.
Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője kora délután még szintén remélte, hogy a felek hajlandóságot mutatnak majd a kompromisszumra és abbeli meggyőződésének adott hangot, hogy a koszovói kérdés kapcsán az elkövetkező napokban mindenkinek oka lesz a koccintásra. A történelmi megállapodás egyre közelebb van, szögezte le Kacin.
Carl Bildt svéd külügyminiszter szintén megállapodásra szólította fel a feleket, mondva, hogy e nélkül megreked Szerbia európai integrációs útja. A miniszterelnököknek nem kell minden kérdésben megállapodniuk, de az észak-koszovói községek tekintetében igenis közös nevezőre kell jutniuk, nyomatékosította Bildt, hozzátéve, hogy ez kulcsfontosságú a csatlakozási tárgyalások megkezdésének tekintetében. A svéd külügyminiszter kifejtette: az EU-nak 2014-ben minden délkelet-európai országgal meg kellene kezdenie a csatlakozási tárgyalásokat, hiszen ellenkező esetben fennáll a társadalmi és a politikai feszültség veszélye.
|
Michael Kirby, az Amerikai Egyesült Államok belgrádi nagykövete úgy véli, hogy Szerbia akkor is elnyeri júniusban a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, ha Belgrádnak és Pristinának nem sikerül megállapodnia egymással. Ugyanakkor a megoldás elmaradása lassítani fogja Szerbia európai útját, figyelmeztetett Kirby, hozzátéve, hogy nem igazak azok a sajtóállítások, amelyek szerint a továbbiakban az USA veheti át a közvetítő szerepét a tárgyalásban. Az Egyesült Államoknak nincs terve a koszovói kérdés megoldására – mondta a nagykövet. |
