A hágai törvényszék eddigi munkájáról tartott tanácskozást New Yorkban az ENSZ közgyűlése. A témát Vuk Jeremić, a közgyűlés elnöke akkor tűzte napirendre, amikor Hágában felmentették minden vádpont alól Ante Gotovina és Mladen Markač horvát tábornokokat. Theodor Meron, a törvényszék elnöke nem kívánt részt venni a vitán annak politikai ihletettsége miatt – Meronnak az efféle hozzáállását Jeremić botrányosnak minősítette. Az Egyesült Államokat és az európai országok többségét is alacsonyabb rangú diplomaták képviselték az ülésen.
Jeremić vitaindító beszédében arra fektette a hangsúlyt, hogy a megbékélés érdekében nem lenne szabad a háborús bűnöket sem tagadni, sem nemzeti győzelemként ünnepelni. Emlékeztetett, hogy a törvényszék megalapítása óta ez az első olyan alkalom, amikor vitát is nyitnak annak tevékenységéről. Mint mondta, érzékeny témáról van szó, de meggyőződése, hogy az ENSZ közgyűlése előtt nem létezhetnek tabutémák. Legfontosabb kérdésként azt jelölte meg, hogy a törvényszék hogyan tud hozzájárulni a háborús ellenségek közötti kapcsolatok javításához, a társadalmi átalakulás periódusában, a konfliktust követő időszakban. A megbékéléshez az kell, hogy mindegyik fél elismerje a maga felelősségét, s ki merje mondani az igazságot – húzta alá Jeremić.
Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára kifejtette, hogy a nemzetközi büntetőjog hirdetése nélkül nem érhető el a béke, a megbékélés és a fejlődés folyamata sem, s arra szólított fel, hogy senki se kérdőjelezze meg a nemzetközi bíróságok létjogosultságát.
– A leginkább azzal lehet segíteni a nemzetközi törvényszéknek, ha nem kérdőjelezzük meg fennállását, s megakadályozzuk, hogy aláássák a működését azok, akik azt politikai és nem jogi okokból teszik – értékelte a főtitkár.
Véleménye szerint a nemzetközi büntetőjognak nagy szerepe van a megbékélés folyamatában, mivel a legtöbbször a konfliktusokat követően, a harcok befejeződése után sem csillapodnak a kedélyek, a feszültség fennmarad. Úgy értékelte, hogy a világ a felelősségvállalás érájába lépett a volt Jugoszlávia, vagy Ruanda területén elkövetett háborús bűnökkel foglalkozó nemzetközi törvényszékek létrehozásával, s ma már teljesen elfogadhatatlan, hogy valaki mentesüljön a felelőssége alól.
Tomislav Nikolić szerb államelnök az inkvizícióval hasonlította össze a hágai eljárásokat, ugyanakkor elismerte, hogy egyes tárgyakban megdönthetetlen tényeket sikerült megállapítani a törvényszék munkájának eredményeként.
– A volt Jugoszlávia esetében Hágába csak az egyik fél – a szerb politikai vezetők – érkeztek meg vádlottként és távoztak bűnösként, ami meglehetősen rossz fényt vet a lefolytatott eljárásokra – hangsúlyozta Nikolić.
Úgy értékelte, hogy Hága nem járult hozzá a régióbeli megbékéléshez, s nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
– Szerbia ma úgy érzi, tévedt, amikor legitimnek ismerte el a hágai törvényszéket – tette hozzá a szerb államfő, s arra szólította fel az ENSZ főtitkárát és a törvényszék illetékeseit, hogy tegye lehetővé a szerb elítéltek számára büntetésük szerbiai letöltését, melyhez, mint mondta, az ország kész elfogadni a nemzetközi felügyeletet.
Nikolić szerint Hágának figyelembe kellene vennie azt a tényt, hogy a világ „felvilágosodott” részében is történnek bűncselekmények, nem csupán a Balkán-félszigeten vagy Afrikában. A Vojislav Šešelj ellen folytatott eljárást példátlannak minősítette, hiszen a vádlott immár tizenegy éve fogságban van. Részrehajlással is megvádolta a törvényszéket, s azt mondta: ha egy történész csak a hágai ítéletek alapján vizsgálná a délszláv háborúkat, akkor megállapítaná, hogy csak a szerbek öldösték a horvátokat és a bosnyákokat, valamint a horvátok a bosnyákokat, a bosnyákok pedig szinte egyáltalán nem követtek el ilyen bűntetteket. Azzal is megvádolta a törvényszéket, hogy megsemmisítette a koszovói szervkereskedelemről szóló bizonyítékokat.
