A Szerbiai Képviselőház folyamatban lévő ülésének napirendjére került a munkahelyi biztonságról szóló törvény módosítási javaslata, valamint az ideiglenes külföldi munkavállalás feltételeiről szóló törvényjavaslat. Vicsek Annamária, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőjének értékelése szerint a szóban forgó jogszabályok fontos újdonságokat honosítanak meg. A munkahelyi biztonságról szóló törvény módosítási javaslata pontosan meghatározza, hogy mit is jelent a munkáltató fogalma, magyarázta lapunknak nyilatkozva Vicsek.
(Fotó: Ótos András)
– A módosítás elfogadását követően minden olyan természetes személy munkáltatónak számít, aki valakit munkába állít. Ez alól kivételt képeznek azok, akik háztartásukban alkalmaznak valakit bármilyen munkára, vagy mezőgazdasági tevékenységük keretében a családtagokkal együtt dolgoznak. Utóbbi részlet a vajdasági magyarság, illetve a gazdák szempontjából rendkívül fontos. Ugyanakkor azok a gazdák, akik gazdasági tevékenységként foglalkoznak mezőgazdasággal és alkalmazottaik vannak, továbbra is munkáltatónak számítanak – magyarázta Vicsek.
A munkahelyi biztonságról szóló törvény módosítási javaslata a megelőzés fogalmát is bevezeti és pontosan meghatározza, hogy a prevenció keretében a munkahelyen fel kell számolni a rizikófaktorokat, így megakadályozva a munkahelyi baleseteket, nyilatkozta lapunknak Vicsek Annamária, mondván, hogy a megelőzésre vonatkozó rendelkezések kiemelten vonatkoznak a fogyatékkal élő alkalmazottakra és a terhes nőkre, valamint a szoptató édesanyákra.
– A harmadik fontos módosítás az anyanyelv használatát érinti. A szóban forgó törvénybe ezzel a módosítással vezették be az anyanyelv fogalmát. Ennek mentén a munkáltatónak kötelessége lesz a munkavállaló által értett nyelvre, illetve az alkalmazott anyanyelvére lefordíttatni a munkahelyen alkalmazott biztonsági berendezések, vagy védőöltözetek használati utasítását. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik azokra a veszélyes vegyi anyagokra, amelyekkel az adott munkahelyen a munkavállalók dolgoznak – taglalta Vicsek.
Az ideiglenes külföldi munkavállalás feltételeiről szóló törvényjavaslat újdonságnak számít a szerbiai jogrendben. A törvényhozónak egyebek mellett az volt a célja ezzel a jogszabállyal, hogy pontos nyilvántartás alakuljon ki azokról a személyekről, akik ideiglenesen külföldön dolgoznak. A rendelkezések azokra a szerbiai székhelyű vállalatokra vonatkoznak, amelyek átmenetileg külföldre küldik alkalmazottaikat, például szakmai továbbképzés, vagy tapasztalatszerzés céljából. Az ideiglenes munkavállalás legfeljebb harminc napig tarthat, vagy megszakításokkal összesen kilencven napig.
|
A köztársasági parlament oktatási és szociális bizottságainak közös szervezésében tegnap közmeghallgatást tartottak az országos kvalifikációs keret, illetve a keret összeállításának témájában. A bizottsági tagok mellett szerbiai felsőoktatási intézmények és az országos felsőoktatási tanács képviselői vettek részt a közmeghallgatáson. Felszólalásában Vicsek Annamária, aki tagja az oktatási bizottságnak, a diplomahonosítás kapcsán fellépő nehézségekre hívta fel a figyelmet. – A korábbi évek tapasztalata megmutatta, hogy mivel nem létezik egységes kvalifikációs keret és nem határozták meg a más országokban létező egységesített képzettségi szinteket, a külföldi oktatási intézményekben szerzett diplomák honosítása olykor hatalmas nehézségekbe ütközik. Az igaz, hogy október 1-jén beindult az ENIC/NARIC Központ, amely egyszerűsíti a külföldi diplomák honosítását, viszont amíg nincsen egységes képzettségi lista, amelyet az országos felsőoktatási tanács határoz meg, addig ez a folyamat nem lehet teljes egészében problémamentes. Az országos kvalifikációs keretnek az európai kvalifikációs keret képezi majd az alapját. Reményeink szerint a későbbiekben is folyamatosan bővíthető keret összeállítását követően a diplomahonosítás még egyszerűbbé válik – fogalmazott Vicsek. |
– A munkaadónak az eddigiekhez képest egy sokkal egyszerűbb dokumentációt kell majd kitöltenie, mielőtt alkalmazottját külföldre küldené. Ezt a dokumentumot a munkaügyi és szociálpolitikai minisztériumnak kell továbbítania. Korábban is voltak külföldre küldött munkavállalók, ugyanakkor sem a minisztériumnak, sem más szerbiai intézménynek nem volt egységes nyilvántartása róluk. Így történhetett meg, hogy a munkaügyi minisztérium nagyjából ezer ilyen munkavállalót tart nyilván, míg az Egészségbiztosítási Alap hétezret, a Külügyminisztériumnak, valamint az ország külképviseleteinek pedig egy harmadik nyilvántartásuk is van. Ezért fontos az egységesített adatbázis. Mindezt nem szabad félreértelmezni, ezek a rendelkezések nem vonatkoznak azokra, akik saját elhatározásukból vállalnak külföldön munkát – magyarázta Vicsek.
A szülői felelősségről és a gyermekek védelméről szóló európai uniós egyezmény becikkelyezése is most szerepel a parlament napirendjén. Az egyezmény Szerbia uniós csatlakozásának szempontjából is lényeges.
– Az Európa Tanács Szerbia csatlakozási folyamatáról szóló jelentésében is szerepel, hogy Szerbia egyelőre nem írta alá a szóban forgó egyezményt. Ezért fontos az egyezmény ratifikálása. A dokumentum szempontjából talán azt lenne érdemes kiemelni, hogy a gyermekvédelmet és a gyermekek jogait az állampolgárságtól függetlenül kezeli. A becikkelyezést követően a szerbiai tartózkodási hellyel rendelkező gyermekeket ugyanaz a védelem illeti meg, mint bármelyik más gyermeket, függetlenül állampolgárságuktól, származásuktól – foglalta össze Vicsek.
