A Szerbiai Képviselőház hétfőn kezdődő rendkívüli ülésén egyebek mellett a közszférában dolgozók maximális számának meghatározásáról és a közszférában dolgozók nyilvántartásáról szóló törvényjavaslatok szerepeltek napirenden.
A közszférában dolgozók maximális számának meghatározásáról szóló törvényjavaslat az állami szférában dolgozók számának ésszerűsítését irányozza elő, azzal a céllal, hogy csökkenjenek a fizetésekre fordított költségvetési eszközök.
Kori Udovički államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter a javaslat felterjesztőjeként elmondta, hogy az ésszerűsítés nem a linearitás elve mentén valósulna meg, vagyis ahol munkafelesleget állapítanak meg, ott leépítésre kell számítani, ahol viszont nem dolgoznak elegen, ott új munkaerő alkalmazására nyílik majd lehetőség. Azoknak a szerveknek, vagy intézményeknek, amelyek munkaerőhiánnyal küzdenek, nem kell engedélyért folyamodniuk a kormányhoz a munkavállalók alkalmazását megelőzően, magyarázta Udovički.
– A törvényes rendelkezések mindenkire vonatkoznak, minden intézményre, állami szervre és helyi önkormányzatra. Azoktól a helyi önkormányzatoktól, amelyek nem tartják magukat a rendelkezésekhez, átmenetileg megvonják a költségvetési transzfereszközöket. Mivel az ésszerűsítés nem a linearitás elve mentén valósul meg, az illetékeseknek mindenhol megfontoltan és felelősségteljesen kell felmérniük, hogy hány alkalmazottra van szükségük. A tervek szerint a törvény 2018-ig maradna hatályban. Addigra feltehetőleg megváltozik a közszférával kapcsolatos gondolkodás és magatartás, így már nem lesz szükség egy ilyen jogszabályra – taglalta Udovički.
Az államigazgatási miniszter elmondása szerint a törvényjavaslat végkielégítést irányoz elő az elbocsátandó, vagy önként távozó alkalmazottak számára, de úgy, hogy közben sikerüljön elkerülni a visszaéléseket. Ha valaki megállapodásos alapon hagyja el munkahelyét, addig nem helyezkedhet el máshol a közszférában, amíg a törvény hatályban van. Azok az alkalmazottak is végkielégítésre számíthatnak, akik nem megállapodásos alapon hagyják el munkahelyüket.
A közszférában dolgozók nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat Udovički elmondása szerint a másik törvényt egészíti ki, vagyis megkönnyíti annak végrehajtásának ellenőrzését.
Bár a közszférában dolgozók maximális számának meghatározásáról szóló törvényjavaslat nem említ pontos számokat a létszámleépítés vonatkozásában, Udovički néhány nappal korábban azt mondta, hogy idén év végéig 9 ezerrel kívánják csökkenteni az állami alkalmazottak számát. A miniszter azt is bejelentette, hogy az első elbocsátásokra már szeptember előtt számítani lehet.
NEM LÉTEZŐ KRITÉRIUMOK
Az ellenzéki Demokrata Párt egyetért a hatalmiakkal azzal kapcsolatban, hogy a közszféra nem kerülheti el az ésszerűsítést, ugyanakkor mint arra Borislav Stefanović frakcióvezető rámutatott: a párt értékelése szerint a kormány nem határozott meg egyértelmű kritériumokat a majdani elbocsátások vonatkozásában.
– Érdeklődéssel várom, hogy ha majd elkezdődik a létszámleépítés, akkor az SZHP szimpatizánsainak is menniük kell-e a munkahelyükről. Azokra az emberekre gondolok, akik az utóbbi három évben helyezkedtek el és akik magánegyetemeken vásárolták diplomáikat. Az államvezetés 9 ezer embert készül elbocsátani. Ezek az emberek végkielégítést kapnak majd, ezt a pénzt tartozásaik visszafizetésére fordítják, azt követően pedig „szociális esetekké” válnak és feltehetőleg soha több nem kapnak esélyt arra, hogy ismét munkába álljanak. Ez lesz Aleksandar Vučić politikájának a hozadéka. Azért időzítik mindezt a nyári hónapokra, hogy elkerüljék a nagyobb közfelháborodást. Jó lenne végre megállítani a pártalapú foglalkoztatást. Például az Elektro Šumadija közvállalatban naponta száz ember kap párthovatartozás alapján munkát – érvelt Stefanović.
Zoran Živković, az Új Párt elnöke szerint először azokat kellene elbocsátani, akiket az utóbbi tíz évben a politikai pártok juttattak munkához a közszférában, hiszen ezek legtöbbje „ se nem okos, se nem szorgalmas, se nem jó ember, ugyanakkor a megfelelő személyeket ismerte”.
Ami a beterjesztett törvényjavaslatot illeti, Živković szerint átverésről van szó, a jogszabály ugyanis nem vonatkozik a közvállalatokra, pedig ezekben a legjelentősebb a munkafelesleg és a fizetések itt sokkal magasabbak, mint az állami közigazgatásban.
Živković azzal sem ért egyet, hogy a szóban forgó törvényjavaslatot rendkívüli ülésen vitatja meg a parlament, mert mint kifejtette: a vonatkozó ügyrend értelmében nem indokolt a sürgősség.
A Fordulat Mozgalom vezetője, Janko Veselinović, meg van róla győződve, hogy a törvényjavaslat nem fékezi meg a pártalapú foglalkoztatást, sőt, az az eddigieknél sokkal kifejezettebbé és ellenőrzöttebbé válik. A hatalom befalazza a párthovatartozásra alapozott államot, nyomatékosította Veselinović, mondván: akik nem a megfelelő párt tagjai, munka nélkül maradnak.
– Nyílt titok, hogy Újvidéken, Belgrádban, Nišben és más helyi önkormányzatokban is párthovatartozás alapján alkalmaznak embereket a közszférában. A most napirenden szereplő törvényjavaslatok bizonytalanságot teremtenek az oktatásügyben, az egészségügyben és a kultúrában. A politikum a jövőben az eddigieknél sokkal egyszerűbben befolyásolhatja, hogy hol kit alkalmaznak. Az rendben van, hogy létrehoznák a közszférában alkalmazottak nyilvántartását, az viszont ebből sem derül majd ki, hogy kit hogyan alkalmaztak, pályázat útján, vagy esetleg másképpen – magyarázta Veselinović.
KIS BŰN, NAGY BŰN
Reagálva az ellenzékiek észrevételeire és kifogásaira Zoran Babić, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője elismerte, hogy a pártalapú foglalkoztatás tekintetében nincsenek ártatlanok, ugyanakkor a bűn mértékét a hatalmon eltöltött évekkel arányosan kell meghatározni. Senki nem állíthatja azt, hogy a DP, amely immár tizenöt éve gyakorolja a hatalmat Vajdaságban, kevésbé bűnös, mint az SZHP, amely egy éve van hatalmon a köztársaságban, szögezte le Babić.
– Nem kívánom szépítgetni a dolgokat és azt állítani, hogy az SZHP nem juttatta munkahelyhez tagjait, ugyanakkor a pártalapú foglalkoztatás sokkal jellemzőbb Vajdaságban, ahol a DP van hatalmon. A tartományi közigazgatásban még az sem juthat munkához, akinek haladó a szomszédja – fejtette ki Babić.
Ami a 9 ezerrel kevesebb alkalmazottat illeti, a haladók frakcióvezetője szerint közülük 3 ezren nyugdíjaztatják majd magukat, több mint 4500 személy számára pedig végkielégítést irányoztak elő.
A közszférában dolgozók maximális számának meghatározásáról szóló törvényjavaslattal az állam azt kívánja elérni, hogy az adminisztratív jellegű munkát végző alkalmazottak száma összhangba kerüljön az állam gazdasági lehetőségeivel, érvelt a beterjesztés mellett Veroljub Arsić, az SZHP képviselője, mondván: Szerbiának egyszerűen nincsen pénze arra, hogy fenntartsa a mostani államapparátust. Az SZHP képviselője szerint egyelőre nehéz lenne megmondani, hogy pontosan hány embert kell elbocsátani.
