Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt elnökének még mindig nem kézbesítették a hágai törvényszék döntését, ugyanakkor a szerb végrehajtó hatalom sem szólította fel, hogy vissza kell térnie Hágába – legalábbis ezt állítja az SZRP elnöke.
– Még nem kaptam semmilyen levelet, ha megkapom, eleget teszek a felszólításnak. A végrehajtó hatalomból senkivel sem vettem fel a kapcsolat és nem is szándékozom, csak az igazságügyi hatóságok felszólításának engedelmeskedem – nyilatkozta Šešelj az újságíróknak tegnap Belgrádban az Igazságügyi Palota előtt, ahová tanúként idézték be a párttagja, Nemanja Šarović ellen, a 2012-ben történt EU-, NATO- és koszovói zászlók égetése kapcsán folytatott perbe. Šešeljt kérdezték arról is, hogy véleménye szerint a kormány miként fog eljárni a törvényszék követelése kapcsán. Elmondta: – Ők azt szeretnék, ha én visszamennék Hágába és emiatt a polgároktól nem érkezne kritika. Ez lehetetlen, mert önként nem megyek Hágába – hangsúlyozta.
Nikola Selaković igazságügyi miniszter a SZRTV tévéműsorában tett szereplésekor kijelentette, elmúltak azok az idők, amikor az embereket, a törvényes előírások figyelmen kívül hagyásával, mint a postai csomagokat Hágába küldözgetik. Kiemelte, Szerbia jogállam és rendelkezik olyan törvénnyel, ami a törvényszékkel való együttműködést szabályozza.
– Tiszteletben tartjuk ezt a törvényt, és figyelembe vesszük Šešelj úr, mint vádlott minden jogát, a védekezésre való jogával együtt. Belgrád, illetve a Szerb Köztársaság saját törvényekkel, pontosan megfogalmazott törvényes eljárásokkal rendelkezik, amit Szerbia szervei tiszteletben fognak tartani – mondta Selaković.
A miniszter elmondta, a törvényszék kézbesített döntését eljuttatják majd az illetékes szervekhez, és a letartóztatás, amire a törvény is lehetőséget nyújt, csupán egy azon módszerek közül, amely által a vádlott Hágába kerülhet, ám ez a legutolsó, amit alkalmazni szeretnének.
– Hogy valakit le lehessen tartóztatni, ehhez jogi feltételek létezésének megállapítása szükséges, ám ez nem a kormány, nem is az igazságügyi minisztérium feladata, hanem Szerbia igazságügyi szerveié – mondta Selaković. Szavai szerint az ország jogrendjében nem létezik egyetlen eset sem, amikor a közigazgatási, végrehajtó, illetve adminisztrációs hatóságok hozzák meg kizárólagosan a kiadatásról a döntést, legyen szó a nemzetközi bíróságról, büntetőjogi bíróságról, vagy más államról. Mint mondta, csupán az utolsó szó jogát élvezi az igazságügyi miniszter, amennyiben az igazságügyi szervek szerint megvannak az ehhez szükséges jogi feltételek.
|
Nemanja Šarović, a Szerb Radikális Párt elnökhelyettese ellen bűnvádi eljárás indult, miután 2012-ben a brüsszeli megállapodás aláírására sor került, tiltakozásként EU-, NATO- és koszovói zászlót égetett. Őt 2013-ban állították elő, amikor ő kijelentette, nem érzi magát bűnösnek a megjelölt vádakban. A meghallgatás folytatására tegnap került sor az Igazságügyi Palotában, amikor Vojislav Šešelj kijelentette, a zászlóégetésre 2012 novemberében Hágából ő maga adott utasítást telefonon. – Šarović a bűncselekmény és a párt fegyelmi eljárásával vívódott, amennyiben nem teljesíti az utasításaimat. Jobb, hogy a büntetőjogi eljárás megkockáztatása mellett döntött, mint hogy a fegyelmi eljárást választotta volna – emelte ki Šešelj, majd hozzátette, hogy a tegnapi meghallgatáson „kidobták a tárgyalóteremből, mert őt a bírák nem kedvelik”. |
– Abban a döntésben, amelyben Vojislav Šešeljt humanitárius okokra hivatkozva szabadlábra helyzeték, a vádlott emberi jogaira utalnak, és azt mondták, az egyik alapvető oka, hogy őt kiengedték, az előzetesben tartásának nem normális időtartama, ugyanakkor ki szeretném hangsúlyozni, a szabadlábra helyezés is majdnem feltétel nélküli volt – mondta az igazságügyi miniszter. Szerinte az egyedüli feltétel az volt, hogy Szerbia nem adhatja vissza Šešelj útlevelét.
A hágai törvényszék Fellebbviteli Bizottsága Vojislav Šešelj letartóztatását és kiadatását kéri. Az igazságügyi minisztériumnak elküldött levelében kiemelik, hogy Šešelj egészségügyi állapota nem akadályozhatja meg a Scheveningenbe való visszatérését, hiszen visszatérésével nem romolhat az állapota. Hágai kiadatásának időpontját május 26-ára tűzték ki, illetve az ezt követő legalkalmasabb időpontra. A Fellebbviteli Bizottság azt is kérte, hogy a kiadatást szolgálati kíséret kövesse Szerbiából Hollandiába. A szállítási költségeket a törvényszék állja.
