A héten indult az európai védőoltási hét, amelyen az oltások életmentő szerepére hívják fel a figyelmet, a cél a betegségek megelőzése, az átoltottság növelése és a vakcinákba vetett bizalom erősítése. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ helyettes tisztifőorvosa beszélt a téma kapcsán.
Huszadik évfordulóját ünnepli az európai immunizációs hét
„Az európai védőoltási hét mellett van még az immunizációs világhét is, az előbbi az hétfőn kezdődött, a világhét pedig majd pénteken, de tulajdonképpen a cél és az üzenet ugyanaz. A világhét az a WHO-nak a kezdeményezése és a WHO-programja. A WHO-nak egyébként van egy 10 éves, 2020-ban indult az immunizáció kiterjesztését megcélzó irányelve, aminek most vagyunk a félidejénél, és meg is jelent egy összefoglaló erről a félidős állásról, hogy tulajdonképpen az elmúlt öt évben, 2030 irányában, hogy is állunk a védőoltások teljesítésével és az elérhetőségével. Hiszen a WHO-nak a célja, hogy minden gyerek bárhol, bármikor egyenlően részesüljön ebből a hatalmas előnyből, amit a védőoltás jelent. Természetesen, illetve sajnos a világon vannak olyan országok, elsősorban a fejlődő országok, ahol ez még nem valósulhat meg, mert a védőoltásokhoz való hozzáférés nehezített, akár az anyagi, akár pedig a földrajzi különbségek miatt. Az európai immunizációs hét pedig az Európai Járványügyi Ügynökségnek a kezdeményezése, és ez a huszadik évfordulóját ünnepli éppen ebben az évben. Fő üzenete az, hogy minden generáció számára védelmet biztosít a védőoltás, tehát ne csak a gyerekkori oltásokra gondoljunk ma már, hanem a felnőttkori, illetve az idősek védelmére is vannak lehetőségek a prevencióra. A védőoltások pozitív hatásai azok tulajdonképpen családokat, illetve generációkat védenek” – mondta a helyettes tisztifőorvos.
Magyarország mindig élen járt a védőoltások terén
„Magyarország tulajdonképpen a védőoltások bevezetésében mindig élen járt. Az 1950-es évektől indult a védőoltási program, illetve hogyha nagyon visszamegyünk a történelemben, akkor a himlőoltás kötelezőségét 1876-ban vezették be. Gyakorlatilag a védőoltási programok nem statikusak, mindig a járványügyi helyzethez alkalmazkodnak, és a himlőoltás 1979-ben kivezetésre is került, hiszen eltüntették a Földről a fekete himlőt, és mindez egy globális oltási programnak volt köszönhető, tehát ez a vírus, illetve ez a vírusfertőzés gyakorlatilag eltűnt a Földről, azaz nem kell a továbbiakban immunizálni. Számos más betegség vonatkozásában is vannak ilyen kezdeményezések, például a járványos gyerekbénulás esetében, vagy a kanyarónak az eliminációja, amelyet egy jó védőoltási programmal – úgy, hogy világszerte mindenhol elérhető az oltás – megvalósítható lenne. De visszatérve Magyarországra, az ’50-es évek óta a diftéria, a szamárköhögés, a tetanusz, a járványos gyerekbénulás elleni védőoltások a súlyos gyerekkorban jelentkező fertőzőbetegségek visszaszorítására kerültek bevezetésre, és működnek is” – hangoztatta Galgóczi Ágnes.
Nyitókép: Facebook/Galgóczi Ágnes
