A koszovói választási bizottság által közzétett előzetes eredmények szerint Hashim Thaçi miniszterelnök pártja, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) a szavazatok valamivel több mint 31 százalékának megszerzésével nyerte meg a vasárnap tartott előrehozott parlamenti választásokat.
A voksok 94,23 százalékának feldolgozását követően a második helyen az Isa Mustafa vezette konzervatív Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) áll, 26,13 százalékkal harmadik helyen a baloldali, Önrendelkezés! (Vetëvendosje! – LVV) 13,73 százalékkal. Negyedik helyen 9,65 százalékkal a sokak szerint jobb eredményre számító Szövetség a Jövőért (AAK) nevű párt végzett, amelyet Ramush Haradinaj – Thaçi korábbi gerilla-harcostársa – vezet. Az ötszázalékos parlamenti küszöböt a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint rajtuk kívül még a Thaçi pártjából februárban kivált politikusok által alapított Koszovói kezdeményezés (Nisma per Kosoven) lépte át 5,36 százalékkal. A Szerb Lista az észak-koszovói négy község eredményei nélkül jelenleg 2,91 százalékos támogatottságot ért el.
A részvételi arány 43 százalékos volt. Elemzők szerint ennek az oka a lakosság csalódottsága és kiábrándultsága. Csalódottságra ad okot többek között az, hogy a függetlenség kikiáltása után elmaradtak a gazdasági fejlesztések, és az ország jelenleg az egyik legszegényebb Európában (az 1,8 milliós lakosság majdnem fele szegénynek számít), a munkanélküliségi arány 35 százalékos, a fiatalok körében pedig még ennél is magasabb, 55 százalékos. Ezenkívül az óriási mértékű korrupció, valamint az igazságügyi rendszer működésképtelensége is aggasztja a lakosságot. Az elemzők szerint kérdéses, hogy egy harmadik mandátum alatt ezeken a problémákon kívül megoldódhatnak-e a gazdasági problémák is.
A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg. Rada Trajković, a koszovói parlament egyik szerb képviselője szerint a választásokat alacsony részvétel és az Önrendelkezés! megerősödése jellemezte. Véleménye szerint a koszovói szerbségre nehéz idők várnak. Mint megjegyezte, Koszovónak 1 millió 700 ezer lakosa van, ebből pedig csak 700 ezer polgár szavazott, a győztes párt pedig mindössze 200 ezer szavazatot tudhat magáénak.
– A győztest a teljes lakosság egy tizede támogatta csak. Ez félelmetes eredmény – mondta Trajković.
Tudomása szerint a koszovói szerbek körében is alacsony volt a részvétel, véleménye szerint vasárnap csupán 40 ezer szerb polgár voksolt, ez pedig óriási érdektelenségre vall, főleg az észak-koszovói szerbek részéről. Szavai szerint ez azzal magyarázható, hogy Milošević óta minden hatalomnak megvolt a saját hatalmi struktúrája Koszovóban, méghozzá helyi emberekből.
– Miloševićnek ott voltak a Kosovo Polje-iek, Koštunica mellett pedig az észak-koszovói szerbek. Tadić hatalmi struktúráját a Goran Bogdanović köré gyűlt koszovói szerbek alkották, Aleksandar Vulin pedig Vajdaságból és Boszniából hozott embereket, vagyis olyan személyeket, akiknek semmi közük sincs a koszovói élethez. Úgy viselkedik, mintha korlátlan hatalma lenne, mindenkit levált, és elszántan helyez pozícióba írástudatlan személyeket – vélekedett Trajković.
Kiemelte, hogy az új összetételű koszovói parlamentben többségben lesznek a brüsszeli megállapodást ellenző személyek, ezért nehezen fognak csak átmenni a megállapodást kiszolgáló törvények, valamint minden bizonnyal Koszovó kérni fogja felvételét az ENSZ-be.
– Annak ellenére, hogy eddig minden megvalósult, amit Belgráddal megbeszéltek, Koszovóban mindez lassan és óriási ellenállással történik. A brüsszeli megállapodás mostantól óriási gondot jelent majd, és nem tudom, hogy a nemzetközi közösség mit fog tenni mindezzel kapcsolatban – mondta a képviselő.
Végezetül megjegyezte, hogy a koszovói szerbek számára nehéz időszak kezdődik, kiváltképp, hogy több oldalról is bejelentések érkeztek a szervkereskedelemmel kapcsolatos letartóztatásokkal kapcsolatban, miközben a szervkereskedelem élén is Hashim Thaçi állt.
