Egyoldalúnak nevezte a magyar–szerb megbékélést szerdán Szabadkán Szávay István, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke. Kijelentette: „A Jobbik az utóbbi három évben több alkalommal illette erős kritikával a magyar külpolitikát, amelyet erőtlennek, megalkuvónak és gyávának tartunk. A magyar külpolitika számos egyoldalú gesztust tesz a környező országok politikumának irányába, miközben nem kellő határozottsággal lép fel a környező országokban élő magyar közösségeket ért jogsértések kapcsán.”
Szávay nehezményezi, hogy míg Áder János magyar államfő a szerbiai parlamentben bocsánatot kért az újvidéki hideg napokért, addig a szerb fél ezt nem tette meg, valamint azt is fájlalja, hogy a szerb fél az ígéretekkel ellenben a mai napig sem kerítette körbe és kamerázta be a második világháborúban ártatlanul kivégzett magyar áldozatok emlékére felállított csúrogi emlékművet. Ezenfelül arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szerb kormány a mai napig nem helyezte hatályon kívül a csúrogi, mozsori és zsablyai magyarokat kollektív bűnösként megbélyegző rendeleteket, hangsúlyozta Szávay, majd kihasználta az alkalmat és elismerően nyilatkozott Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjének múlt heti kijelentéséről, miszerint Szerbiának az uniós csatlakozási tárgyalások során bővítenie kell Vajdaság Autonóm Tartomány autonómiáját és megoldani a tartomány pénzelésének kérdését.
Szávay a folytatásban arról beszélt, hogy minél előbb át kellene alakítani a Magyarországról érkező oktatási-nevelési támogatás rendszerét. Mint mondta, elfogadhatatlan, hogy antiszociális viselkedésű roma gyerekek, akik sok esetben nem is beszélnek magyarul, a támogatás miatt magyar osztályokba iratkoznak, olykor szerb osztályokba üldözve ezzel a magyar gyerekeket, hangsúlyozta a képviselő, aki a továbbiakban a 2014-es magyarországi parlamenti választások témájára is kitért.
– Választási programunk a nemzetpolitika szempontjából három pillérre fog épülni. Az egyik az anyaország pénzügyi támogatási rendszernek az átszervezése, illetve a támogatások növelése, hiszen méltatlanul kevésnek tartjuk az összeget, amelyet ma Magyarország a külhoni magyarok támogatására fordít. Emellett határozottabb külpolitikát sürgetnénk, hiszen pártunk szerint Magyarországnak a környező országokkal fenntartott kapcsolatában elsődlegesnek kell lennie az adott országban élő magyar közösség érdekeinek. Harmadrészt pedig olyan programmal kívánunk előállni, amely a szimbolikus és anyagi támogatáson túl abban próbál meg segíteni a külhoni magyaroknak, hogy hazájukban maradhassanak. Kevés az, ha az anyaország felelősséget vállal, vagy ha van magyar oktatás, sajtó, az adott magyar közösségeknek segíteni kell abban is, hogy boldogulni tudjanak szülőföldjükön. A Jobbik arra szeretné ösztönözni a magyar vállalatokat, hogy a külhoni magyar területeken fektessenek be – részletezte Szávay.
