Sikeresen lezárult az uniós átvilágítás (screening) első napja Brüsszelben. Nikola Selaković igazságügyi miniszter és Tanja Miščević, a csatlakozási tárgyalócsoport szerbiai vezetője úgy értékelték, hogy a Szerbia és az Európai Unió közötti viszonyok ezzel új időszakot nyitottak meg. Selaković arról számolt be, hogy az Európai Bizottság pozitívan értékelte a minisztériuma által eddig megtett lépéseket, s hogy az igazságszolgáltatás függetlensége, hatékonysága és előreláthatósága szavatolására buzdította a szerbiai részvevőket. A miniszter bátorítónak nevezte, hogy a szabályozások, a stratégiai tervezés és a korrupcióellenes harc területén megtett lépéseket is díjazták Brüsszelben. Az EB szakértőivel folytatott kétnapos egyeztetés első napja sikeresebb volt, mint reméltük – jelentette ki Selaković. Az igazságszolgáltatás érzékeny kérdésnek számít, tette hozzá, ezért az átvilágítási folyamat ideje alatt Szerbiának fokozott figyelmet kell szentelnie a közben foganatosított intézkedések iránt, állapította meg.
– A függetlenség és a hatékonyság azok a kulcsszavak, amelyek ma a legtöbbször elhangzottak. A nem eléggé hatékony igazságszolgáltatás nem is igazságszolgáltatás valójában. Megengedhetetlen, hogy a polgároknak némely esetekben tíz vagy húsz évet kell várniuk az adott bíróság döntésére – húzta alá Selaković.
Az előreláthatósággal kapcsolatban megjegyezte: annak a polgárnak, akinek sérültek a jogai, vagy aki más jogait megsértette, tudnia kell, mire számíthat az eljárás során, hogyan alkalmazzák majd a törvényt, s milyen időn belül. Mindemellett a jogállamiság nem csupán az egyén alapvető emberi jogainak a védelme szempontjából jelentős, hanem a külföldi befektetések vonzása miatt is, a beruházóknak ugyanis fontos tudniuk, mi történik, ha szembe találják magukat a törvénnyel, vagy ha kárt okoz nekik valaki az üzletelés során.
Tanja Miščević azt hangsúlyozta, hogy mostantól másként tekintenek Európában Szerbiára, az EU jövendőbeli tagállamaként tárgyalnak az országgal. Ez az újszerű partnerség sokkal nagyobb nyitottságra ad lehetőséget, ugyanakkor az EU ezentúl nagyobb mértékben igyekszik majd értékelni a szerbiai jogrendszer állapotát – tette hozzá. Újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Koszovóról nem esett szó az egyeztetés alatt.
A Szerbia és Németország közötti viszonyokkal foglalkozó belgrádi tanácskozáson Ivica Dačić miniszterelnök úgy értékelte, hogy az átvilágítási folyamat kezdete nagy napnak számít, hisz az egyben a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos első technikai jellegű egyeztetést jelenti. Branko Ružić európai integrációs kérdésekkel megbízott tárca nélküli miniszter is az esemény szimbolikáját hangsúlyozta, mely a csatlakozási tárgyalások technikai jellegű kezdeteként is értelmezhető.
A TÁRGYALÁSOK ELŐSZOBÁJA
A Magyar Szónak adott nyilatkozatában Varga László, a köztársasági képviselőház európai integrációs bizottságának alelnöke fontosnak vélte elhelyezni az átvilágítás kezdetét a csatlakozási folyamat egészében.
Varga László: A csatlakozási tárgyalások politikai értelemben még nem kezdődtek meg (Fotó: Ótos András)
– Különböző értékelések láttak napvilágot ezzel az eseménnyel kapcsolatban. A csatlakozási tárgyalások politikai értelemben még nem kezdődtek meg. Ezek majd nagy valószínűséggel januárban indulnak el, amikor Szerbia az Európai Unió tagállamaival kezd tárgyalni a csatlakozás feltételeiről. A tárgyalások megkezdéséhez szükséges előkészítő fázisba léptünk most. Ha úgy tetszik, technikai értelemben, a csatlakozási tárgyalások részének tekinthető az átvilágítási folyamat kezdete, amelyben azonban a tagállamok még nem vesznek részt: az asztal egyik oldalán a tagjelölt állam képviselői ülnek, a másik oldalon pedig az Európai Bizottság szakértői – magyarázta Varga.
Emlékeztetett, hogy a csatlakozási tárgyalások harmincöt fejezetből tevődnek össze, s meg kell egyezni, hogyan fogja Szerbia átvenni egy-egy fejezet joganyagát, illetve arról tárgyalnak majd, hogy az átmeneti mentesség alkalmazásával Szerbiának mit nem kell majd meghatározott ideig alkalmaznia a csatlakozást követő bizonyos időszakban sem az uniós joganyagból. Mint mondta, arról nem tárgyalnak, hogy az EU egyes jogi vívmányait Szerbiának esetleg az átmeneti időszakokat követően sem kell majd átvennie.
JANUÁRBAN CSAK KÉZFOGÁS
– Az átvilágítási folyamat a 23. fejezettel vette kezdetét, mely az igazságügy és az alapvető jogok fejezete. A folyamat lényege meghatározni, hogy a szerbiai jogrendszer milyen mértékben számít összehangoltnak az EU jogi vívmányaival az adott fejezeten belül. Az egyes fejezetek átvilágítása három fázisban történik: először áttekintik az EU joganyagát, ezt követően megvizsgálják a szerb joganyag összehangoltságát, amire a 23. fejezet esetében decemberben kerül majd valószínűleg sor. Végül az Európai Bizottság elkészíti a jelentését az átvilágítás eredményeiről – foglalta össze a screening szakaszait Varga.
A bizottság alelnöke elmondta, hogy egymással párhuzamosan több fejezet átvilágítása is zajlik majd, néhány napon belül elindul az átvilágítása a következő fejezetnek, pár héten belül egy újabbnak. Az összes fejezet átvilágítása nagyjából másfél-két évig fog tartani, a 23. fejezet áttekintése a jövő év első hónapjaira készülhet el, ami Varga szerint annyit jelent, hogy a csatlakozási tárgyalások januári fordulója csak általános jellegű tárgyalásnak számít majd.
– A csatlakozási tárgyalások gyakorlati része addig nem veheti kezdetét, amíg legalább egy fejezet kapcsán nem zárult le az átvilágítás mindhárom fázisa, vagyis amíg az adott joganyagról nem készül el az Európai Bizottság jelentése is. Mivel a 23. fejezet esetében ez nem fog bekövetkezni az év végéig, így a jövő évi januári kezdet inkább csak általános, mondhatni kézfogásjellegű lesz, a következő periódus áttekintésére fog szolgálni – fogalmazott Varga László.
