A szerbiai állami támogatások összege, amelyet a gazdaságnak szánnak, alaposan meglepte Aleksandar Vučićot és újonnan kinevezett tanácsadóját, Strauss-Kahnt is
– Őszintén szólva megrökönyödtünk, amikor láttuk, mekkora támogatásokat utal át az állam, és ezeket kik kapják – mondta Vučić. A pénzügyminisztérium jelentése alapján a múlt évi állami támogatások összege 88 milliárd dinárt tesz ki, azaz 778 millió eurót, a hazai bruttó termelés 2,6 százalékát.
A jelentésből kiviláglik, hogy a támogatások évről évre magasabbak. A gazdaságnak nyújtott állami támogatások a tavalyelőttihez képest 13 százalékkal nőttek, az egy évvel korábbi támogatások pedig hét százalékkal emelkedtek. Legtöbb pénzt, 550 millió eurót, az ipari és a szolgáltatási szektor kapott, a mezőgazdaság fejlesztésére 222 millió eurót, a közlekedés költségeire pedig 142 millió eurót szántak.
Ha az állami támogatásokat összevetjük az európai gyakorlattal, és ha nem vesszük figyelembe a közlekedésre és a vasút fejlesztésére előirányzott összegeket, akkor azt látjuk, hogy az állam igen bőkezűen adakozott az elmúlt időszakban. A gazdasági minisztérium jelentése alapján az derül ki, hogy Szerbia a bruttó hazai termelés 1,9 százalékát költötte állami támogatásokra, míg Európában általában 0,5 százalékot fordítanak erre a célra.
Szerbia többet költ támogatásokra a közép-európai államoknál is, például a bolgárok 0,1 százalékot, a románok 0,4, a lengyelek 0,8, a csehek 0,9, a magyarok pedig 1,1 százalékot költenek – írja a Politika napilap.
Milojko Arsić, a Közgazdasági Egyetem tanára szerint az állami támogatások drágák és eredménytelenek, nem segítenek a gazdaságnak.
– A támogatásokat különböző költségek fedezésére szánják, például befektetésekre, munkahelyteremtésre, valamint a közvállalatok hiányának pótlására. Köztársasági szinten legtöbb pénz vasútfejlesztésre, valamint a Resavica bányára megy el. Helyi szinten sok pénzt költenek a fűtőművekre, a legnagyobb helyi támogatásokat pedig a belgrádi városi közlekedési vállalat kapja. Továbbá állami támogatásnak számítanak azok a garanciák, amelyeket az állam vállalt a JAT és a Galenika esetében – mondta Arsić.
A pénzügyminisztérium nem titkolja, hogy a támogatásoknak köszönhetően az adott vállalatok kedvezőbb helyzetbe kerülnek a piacon a többieknél, de úgy tűnik, szerintük csak védik a piacot és azokat a vállalatokat, amelyek nem tudnák felvenni a versenyt a többiekkel.
Arsić szerint az állami támogatások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt, azaz nem eredményeztek több munkahely vagy több befektetés.
– Az sem megoldás, ha most egyszerre megszüntetik az állami támogatásokat, hiszen ennek következtében sokan maradnának munka nélkül. A megoldást a reformok jelentik. A gazdaságnak lehetővé kell tenni a működést, a gazdasági szubjektumoknak konkurensebbé kell válniuk, és függetlenedni kell minél jobban a Világbanktól és a Világgazdasági Fórumtól – magyarázza Arsić.
Ivan Nikolić, a Gazdasági Intézet munkatársa elmondta, nem a támogatások jelentik a legnagyobb gondot a költségvetésben.
– Most úgy tűnik, hogy túlzottan költekezünk, de ha tüzetesebben átvizsgáljuk a támogatásokat, láthatjuk, hogy ez nem egészen így van. Az a legnagyobb gond, hogy szegények vagyunk, így a bruttó hazai termelésből szánt összeg túl magasnak tűnik. Az állami kassza kiadásait törvény szabályozza, és addig, amíg nincsenek nagyobb bevételek, nem lehet spórolni. Min lehet spórolni? Mindannyian azon a véleményen vannak, hogy a mezőgazdaságnak – amelynek eddig 222 millió euró járt évente – még több pénz kell adni, mert jó befektetés. Szerintem politikai kérdés, hogy állami támogatásban kell-e részesíteni a befektetéseket vagy a foglalkoztatást. Erre 20 millió euró járt, ez nem túl nagy összeg a költségvetésben – magyarázta Nikolić. Hozzátette, a költségvetésben biztos van olyan kiadás, amelyen spórolhatna az állam, például az átszervezés alatt álló vállalatok támogatásán több mint 80 millió eurót takaríthatnának meg.
