Jerasz Anikó oktatási államtitkár lapunknak nyilatkozva számolt be a sátoraljaújhelyi Rákóczi Szabadegyetem szakmai tanácskozásairól, valamint arról, milyen témákról folyt eszmecsere a Kárpát-medence különböző régióiból érkezett oktatáspolitikusok, kutatók és szakemberek között. Beszélt a vajdasági magyar oktatás eredményeiről, a magyar kormány támogatásának jelentőségéről, valamint a külhoni magyar közösségek előtt álló kihívásokról.
– A Rákóczi Szövetség Rákóczi Szabadegyeteme Sátoraljaújhelyen az idén is a Kárpát-medencei magyar oktatáspolitika egyik legfontosabb szakmai fóruma volt. A többnapos rendezvény lehetőséget teremtett arra, hogy a Kárpát-medence különböző régióiból érkező oktatáspolitikusok, kutatók, szakértők és intézményvezetők közösen gondolkodjanak a külhoni magyar oktatás jelenéről és jövőjéről, valamint megosszák egymással tapasztalataikat és jógyakorlataikat. A szabadegyetem idei programja átfogó képet nyújtott a külhoni magyarság előtt álló kihívásokról. Az előadások között szerepelt a Magyar Fiatalok 2024 című kutatás eredményeinek ismertetése, a Kárpát-medencei demográfiai helyzetkép elemzése, a Magyar Iskolaválasztási Program eddigi eredményeinek bemutatása, valamint a külhoni magyar oktatási rendszerek jövőjének vizsgálata a demográfiai folyamatok tükrében. Külön szakmai fórum foglalkozott a Szülőföldön Magyarul Programmal, illetve a Rákóczi Szövetség iskolabusz-hálózatával, amely évek óta meghatározó szerepet tölt be a külhoni magyar közösségek támogatásában. A rendezvényen tehát a külhoni magyar oktatás jelenéről és jövőjéről, a demográfiai kihívásokról, az iskolaválasztás kérdéseiről, valamint a magyar közösségek hosszú távú megmaradását szolgáló programokról folyt szakmai párbeszéd – ismertette Jerasz Anikó. Hozzátette: megtisztelő volt számára a külhoni magyar oktatási szakértők kerekasztalán való részvétel, amelyen a felvidéki, erdélyi és kárpátaljai szakemberekkel közösen tekintették át a magyar nyelvű oktatás előtt álló feladatokat.
– Egyetértettünk abban, hogy a minőségi anyanyelvű oktatás, a korszerű tananyagok, a jól felkészült pedagógusok és a határokon átívelő szakmai együttműködés alapvető feltétele annak, hogy közösségeink hosszú távon is megőrizhessék identitásukat és versenyképes tudást biztosíthassanak a fiatalok számára.
Jerasz Anikó elmondta, hogy bemutatta a szerbiai magyar oktatás elmúlt időszakának néhány nagyon fontos eredményét, és ismertette azokat az intézkedéseket, amelyek a Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma és a Magyar Nemzeti Tanács együttműködésének köszönhetően valósultak meg.
– Beszéltem a magyar tannyelvű általános és középiskolai hálózat megőrzéséről, az ingyenes kisebbségi tankönyvellátás bővítéséről – amely a 2026–2027-es tanévtől már az anyanyelv és a magyar nyelv a nemzeti kultúra elemeivel tantárgy tankönyveire is kiterjed –, valamint azokról a fejlesztésekről, amelyek a magyar nyelvű oktatás minőségének folyamatos javítását szolgálják.
Fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy a külhoni magyar oktatás fejlődése az elmúlt másfél évtizedben elképzelhetetlen lett volna a magyar kormány következetes nemzetpolitikai és oktatási támogatása nélkül.
– Az anyaországi programok – az iskolaválasztási kampányoktól kezdve a Szülőföldön Magyarul támogatásán, az intézményfejlesztéseken, a pedagógus-továbbképzéseken és a tehetséggondozási programokon át – kézzelfogható segítséget nyújtottak a külhoni magyar közösségeknek. Ezek a támogatások jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy minél több magyar család válassza gyermeke számára a magyar nyelvű oktatást, és hogy intézményeink stabilabb, kiszámíthatóbb körülmények között működhessenek.
Az államtitkár külön szólt a felsőoktatásban tanuló vajdasági magyar fiatalokat támogató ösztöndíjprogramokról is.
– Évről évre több száz hallgató számára biztosítanak lehetőséget arra, hogy anyagi biztonság mellett folytathassák tanulmányaikat. Ugyancsak kiemeltem a külföldön szerzett diplomák szerbiai honosítási költségeinek visszatérítését, ami jelentős segítséget nyújt a fiatal diplomásoknak, és ösztönzi őket arra, hogy megszerzett tudásukat szülőföldjükön kamatoztassák. Ezek a programok nem csupán anyagi támogatást jelentenek, hanem világos üzenetet is hordoznak: a magyar nemzet egésze felelősséget vállal minden közösségéért, éljen bárhol is a Kárpát-medencében.
Kiemelte, hogy a XXI. század kihívásai új válaszokat követelnek az oktatásban.
– A digitalizáció, az innovatív pedagógiai módszerek alkalmazása és a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése ma már elengedhetetlen feltétele annak, hogy a magyar nyelvű oktatás hosszú távon is versenyképes maradjon. Ugyanakkor meg kell őriznünk azokat az értékeket is, amelyek közösségeink identitásának alapját jelentik: anyanyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat és nemzeti összetartozásunkat.
Jerasz Anikó hangsúlyozta azt is, hogy a szerbiai oktatási és kulturális intézmények, a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség és a magyar kormány közötti partnerség az elmúlt években olyan stabil és kiszámítható oktatási hátteret teremtett, amelyre a közösség biztonsággal építhet.
– A VMSZ következetes érdekképviseleti munkájának, valamint a szerb–magyar stratégiai partnerségnek köszönhetően számos olyan eredmény született, amely közvetlenül a vajdasági magyar családok, diákok és pedagógusok javát szolgálta, illetve szolgálja.
Az államtitkár arra is kitért, hogy a külhoni magyar oktatáspolitikusok kerekasztal-beszélgetésén Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mutatta be a vajdasági magyar oktatás helyzetét.
– A beszélgetés ismét megerősítette, hogy a Kárpát-medence magyar közösségei számos közös kihívással néznek szembe, ezért különösen fontos az összehangolt szakmai együttműködés és a folyamatos párbeszéd. Nagy öröm volt számomra, hogy ezen a rangos fórumon Fremond Árpád elnök úrral együtt képviselhettük a vajdasági magyar közösséget.
Végezetül kiemelte, hogy a Rákóczi Szabadegyetem ismét bebizonyította: a Kárpát-medencei magyar közösségek képesek közösen gondolkodni, közösen tervezni és közösen cselekedni.
– Az ilyen találkozók nem csupán szakmai fórumok, hanem a nemzeti összetartozás élő bizonyítékai is. A rendszeres párbeszéd, a tapasztalatok megosztása és a kölcsönös felelősségvállalás biztos alapot jelent ahhoz, hogy a külhoni magyar oktatás a jövőben is erős, korszerű és közösségmegtartó legyen. Épp ezért hálával tartozom a Rákóczi Szövetségnek a megtisztelő meghívásért és a lehetőségért, hogy részese lehettem ennek az értékes szakmai találkozónak.
Nyitókép: Jerasz Anikó saját fotója
