2024. április 27., szombat

Kiváltságos helyzet egyes televízióknak

Milija Zeković: Az elektromos médiáról szóló törvénymódosítás az SBB megmaradását veszélyezteti

Az elektronikus médiával foglalkozó törvényben, a kormány által javasolt módosítások az SBB kábeltelevízió-szolgáltató cég megszűnéséhez vezet, állítja Milija Zeković, az említett szolgáltató igazgatója. Hangsúlyozta, a kormány a nyilvánosság bevonása nélkül olyan módosításokat eszközölt ki az adott törvényben, amely a kábeltelevízió-szolgáltatók kárára az országos frekvenciával rendelkező televízióknak kedvez.

Milija Zeković a Beta hírügynökségnek elmondta, az állam ilyen nem transzparens lépéseivel veszélybe sodorja a kábeltelevízió-szolgáltatók megmaradását, ugyanis mint mondta, a törvénymódosítás szerint a REM, vagyis az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület kötelezi majd a kábeltelevízió-szolgáltatókat, hogy a kínálatuk részét képezzék az állami frekvenciával rendelkező televíziók, miközben a testület határozza meg azt a díjat is, amit a szolgáltatóknak ki kell majd fizetniük ezeknek a televízióknak. Zeković szerint ezzel a REM teljes mértékben beleavatkozik az adott szolgáltató üzleti szabadságába. Az SBB igazgatója hozzátette, hogy a REM eddig is részrehajlást mutatott az országos frekvenciával rendelkező televíziókkal szemben, ebből leszűrhető, hogy a műsorszórásra kiszabott díjat akár tízszeresére is megemelheti. Ez pedig kérdésessé tenné az SBB megmaradását a piacon. Emlékeztetett arra a tavaly felmerült problémára, amikor két televízió meg akarta növelni a saját díjait a szolgáltatók felé. Hangsúlyozta, az állam ezzel az intézkedéssel törvényes keretek közé helyezi az országos frekvenciával rendelkező televíziók favorizálását. Erre mutat rá az az intézkedés is, miszerint a szolgáltatók a tévécsatornák rangsorában az első helyekre az állami műsorszórási engedéllyel rendelkező televíziókat kell hogy besorolja.

Zeković a továbbiakban rámutatott, ha ők nem maradnak meg a piacon, a polgárokat megfosztják attól, hogy olyan televíziócsatornákat kövessenek, amelyek más véleményt közvetítenek, vagy kritikusan szemlélik az államvezetés munkáját. Szerbiában még inkább eluralkodik a médiasötétség, fogalmazott. Kiemelte, a szabad tájékozódás kerül ezzel veszélybe, hiszen a független televízióknak nem enged más teret. Mindez mellett, azzal hogy az SBB nem tud majd fennmaradni, 1800 alkalmazottuk megélhetése válik kérdésessé. Rámutatott, már 20 éve működnek, rendszeresen fizetik az államnak és az alkalmazottaknak a kötelezettségeiket és eddig 900 millió eurót ruháztak be a tevékenységük során, 300 milliót a hálózat digitalizálásába.

Elmondta ugyanakkor, hogy cége az állam és a hatalomközeli média miatt számos akadállyal szembesül. Legutóbb a Szerbiai Rádió és Televízió cenzúrázta a reklámjukat, majd leállították a reklám megjelenését minden indoklás nélkül. Zeković rámutatott, a Ha van választásod, válaszd az SBB-t reklámjukat tiltotta be a közszolgálati televízió, amely szolgáltatásaiért minden polgár fizet, így diszkriminációs döntéseket sem lenne szabad meghozniuk. Az SBB jelentős pénzösszeget különített el a közszolgálati televízión megjelenő reklámokra. A közszolgálati televízió ugyanis kisebb módosításokat kért a reklám kapcsán, de hogy miért cenzúrázták a reklámjukat, arról a televízió vezetősége nem adott magyarázatot. Zeković szerint jelentős kárt okoztak ezzel a cégének és végül a reklám is csak egyszer jelent meg. Az igazgató szavai szerint az adott reklám nem bántó senki számára, nem sértő és összhangban van a hirdetésekre vonatkozó törvénnyel is. Az SBB Dragan Bujoševićtől, a közszolgálati tévé igazgatójától kért magyarázatot a három héttel ezelőtti történésekre, de választ nem kapott. Zeković arra számít, hogy a közszolgálati televízió igazgatóbizottsága feltárja majd mi áll ennek a botrányos döntésnek a hátterében.

Az igazgató elmondta, hogy az alkotmány és a törvények által biztosított jogukkal élve egyenlő piaci feltételeket követelnek. Jelenleg 35 városban vannak jelen, de szolgáltatásaikat egész Szerbia területére ki szeretnék terjeszteni. Elképesztőnek nevezte ugyanis, hogy a polgárok nem választhatnak szabadon kábeltelevízió-szolgáltatót.