Média

A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöksége pénteken egy újabb, kilátástalan helyzetbe került községi rádióra hívta fel a figyelmet.

Miután beszüntették azokat az informatív műsorokat, amelyek meghatározták és jelleget adtak a B92 TV-nek, most az 1989-ben alakított rádióra mértek csapást. A B92 Rádió valamivel több mint 10 állandó munkatársa, illetve a szerzői műsorok műsorvezetői, egy héttel ezelőtt e-mailben, vagy telefonon értesültek arról, hogy a munkájukra nincs a későbbiekben szükség.

A legfrissebbnek számító, idei februári adatok szerint Szerbiában 1447 bejegyzett médium működik, a médiaszakértők azonban egyetértenek abban, hogy ennél valamivel kevesebb tekinthető aktívnak, tartalmait rendszeresen frissítőnek. E médiumok közül 72 közvállalatként tevékenykedik, az állam tavaly 25 millió eurót költött el a költségvetésből finanszírozásukra.

Németh László még 1934-ben, a Magyar Rádió irodalmi tanácsadójaként a rádió jövőbeni feladatait a nyelvápolásban, a hagyományőrzésben és öntudatra nevelésben, a nemzeti önismeret növelésében, a tájékoztatásban, a diákműsorok bevezetésében, a „népművelésben”, a „kulturális hírszolgálatban” és a szépirodalom népszerűsítésében látta. Egy napjainkban mindinkább előretörő másik nézet szerint viszont nincs kisebbségi hír, nincs kisebbségi tájékoztatás, csak tájékoztatás van.

– Mivel a nemzeti közösségi nyelveken sugárzó médiumok kérdése volt a téma, érdeklődéssel figyeltük a nemrégiben Belgrádban megtartott Nemzeti Kisebbségek Tanácsának üléséről szóló híreket. Azt már mindenki tudja, hogy az önkormányzati alapítású médiumok magánosítási határideje október 31-ére tolódott ki.

A III. Kanizsa Feszt második napján a Nyári egyetem programja keretében került sor Magyarkanizsán arra a kerekasztal-beszélgetésre, amelyen a Magyar Szó, a Pannon RTV és a helyi Info Televízió helyzetéről, a vajdasági magyar nyelvű tájékoztatásban betöltött szerepükről, valamint fejlődési lehetőségeikről esett szó.