De nyilván nem egy ilyen párbeszéd volt a cél, hanem egy olyan, amilyent az aláírók közül néhányan hónapok óta folytatnak az online világban, amikor a főszerkesztőt sehogy másként nem nevezik, csak...
2025. június 6., péntek
Média
Örömmel vettem, hogy reagálásomra reagálás érkezett. Egyet is értek annak minden mondatával, mindösszesen csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a szerkesztőségekben, más médiákban és az internetes felületeken hónapok óta tartó feszültségkeltés miatt nyert ilyen jelentést bennem az a mondat, hogy ,,amikor eljön az ideje”.
Az, hogy az újságíró szabad-e, nem megválaszolatlan kérdés többé azok után, hogy Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője nem máshol, mint a címlapon von felelősségre engem, saját lapjának alkalmazottját egy véleményműfajú szövegem megjelenését követően, amelyet nem mellesleg a főszerkesztő-helyettes megjelenésre jóváhagyott.
Függetlenül a híresztelésektől a valóság az, hogy nem minden számot a főszerkesztő szerkeszt és nem is ,,láttamoz”. Így én, hazaérkezve a könyvhétről, érdeklődéssel vettem a kezembe a Magyar Szó hétvégi számát, és örömmel olvastam fiatal kolléganőm, Tómó Margaréta cikkének címét (Az újságíró szabad), különösen, hogy teljes mértékben egyet is értek vele: az újságíró valóban szabad.
A mai naptól Szerbia teljes mértékben digitalizálva van, a digitális jel a lakosság 97,8 százalékához eljut, jelentette be Rasim Ljajić miniszter, aki közölte, az analóg jel a történelembe távozik.
Ha az állam minden szinten kivonul a médiumok támogatásából, miként marad fenn önerőből egy kisebbségi nyelven műsort sugárzó, tájékoztató médium, amely korlátozott számú, sok esetben fogyatkozó lélekszámú közönséghez szól? Milyen valós hatáskörökkel rendelkezik a nemzeti kisebbségi tanács, amennyiben nem tudja a törvény adta jogokat érvényesíteni?