Tavaly augusztusban fogadta el a szerbiai parlament az új médiatörvényeket, melyek a többi között szabályozzák a közszolgálati médiumok működését, de meghatározták az állam kivonulását is a többi médium tulajdonosi szerkezetéből. Ennek következtében nagy számú, elsősorban helyi önkormányzati alapítású sajtóorgánum néz bizonytalan jövő elé.
Média
Valamikor a ’90-es években hatalmas űr keletkezett az újságíróképzésben, miután az addigi jól bevált mentori gyakorlattal szinte valamennyi vajdasági magyar médiaházban kénytelenek voltak anyagi és káderhiány miatt szakítani. A Magyar Szóban az volt a szokás, hogy ösztöndíjazták az egyetemi hallgatókat, miután letették a felvételi vizsgát.
A Sajtótanács közleménye szerint kedden a szerbiai napilapok 25 alkalommal sértették meg az újságírói etikai kódexet, méghozzá túlnyomó számban a szombaton Krassószombatról eltűnt gyermek haláláról szóló írásokban. A Sajtótanács közleménye szerint, amióta napi szinten követik a szerbiai sajtót, ezen a napon az etikai kódex megsértésének száma rekordot döntött.
Dr. Várady Tibor (Fotó: Molnár Edvárd) – Olvasom a sajtószabadsággal kapcsolatos írásokat, köztük a húsz közéleti személyiség nyilatkozatát és újságírók véleményét is. Azt hiszem, van oka és értelm...
A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöksége (pontosabban: az elnökség többsége) egyetért a Magyar Szó azon újságíróival, akik aláírták a sajtóban is megjelent nyílt levelüket, hiszen: Valóban elég volt az újságírók elleni támadásokból! Érkezzen az bárki részéről, és irányuljon bármelyik szerkesztőség munkatársa ellen.
A kétezres években gyökeres fordulat állt be a vajdasági magyar újságíróképzésben. Most olyanokat kérdeztünk arról, miként váltak újságíróvá, akik még egy másik rendszer, más elképzelések alapján kerültek a szakmába.

