Szerbiában nem védik meg azokat, akik nyíltan felszólalnak a médiumokra gyakorolt nyomás ellen – jelentette ki Saša Janković köztársasági ombudsman a Szólásszabadság, sajtószabadság és (ön)cenzúra az EBESZ tagállamaiban elnevezésű belgrádi tanácskozáson. Megállapította, hogy a médiumok szabadságának nem néhány hőstől, harcostól kellene függnie, hanem a közvélemény, a társadalom egészétől és az intézményrendszertől. Mint mondta, az állami tisztségviselők sajtószabadsággal kapcsolatos valós álláspontját nem lehet megállapítani a nyilatkozataik vagy az elfogadott törvények alapján, hiszen hivatalosan ma mindenki a sajtó függetlensége mellett foglal állást, senki sem tagadja nyíltan azt, hogy arra a társadalomnak szüksége van.
– A sajtószabadság létezése ma Szerbiában az újságírókon, szerkesztőkön, és olyan egyéneken múlik, akiket egyszerűen nincs, aki megvédjen, ha a kormányt bírálják, ha azt, amit kimondanak, a hatalom „nem építő jellegű” kijelentésnek nyilvánítja. Ismerve a felvázolt kontextust, az sem számít csodának, ha az öncenzúra egyre nagyobb méreteket ölt. Nem hősök feladata szavatolni egy országban a médiumok függetlenségét – állapította meg felszólalásában a polgári jogvédő.
Aláhúzta, hogy a sajtószabadság nem valamiféle kiváltság, hanem szükségszerűség, mely előfeltételét jelenti az összes többi emberi jog, szabadságjog meglétének. Egyetértett azokkal a megállapításokkal is, hogy egyes médiumok már önmagukban problémát jelentenek tudósításaik milyenségénél, kifogásolhatóságánál fogva.
Michael Uyehara, az EBESZ szerbiai küldöttségének helyettes vezetője kifejtette, hogy a nyugat-balkáni államoknak együttműködésre van szükségük a sajtószabadság szavatolása érdekében is. Ebben, tette hozzá, eleve segítségükre lehetnek a kulturális összeköttetések, a közös kulturális örökség. Az EBESZ mindenben kész a segítségére lenni Szerbiának és a többi régióbeli országnak, az intézményeknek és nemkormányzati szervezeteknek is ezen az úton, hangsúlyozta Uyehara. Izabela Kisić, a szerbiai Helsinki Bizottság végrehajtó igazgatója a kilencvenes évek háborús időszakának médiatapasztalatairól szólt, arról, mekkora volt egyes sajtótermékek felelőssége a helyzet elmérgesedésében. Úgy vélekedett, hogy a szerbiai médiumok a mai napig relativizálják az akkori történéseket, s erről legjobb példaként a srebrenicai mészárlás huszadik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés tudósításai tanúskodnak – mondta.
A törvények betartása, alkalmazása a sajtószabadság elérésének kulcsa – jelentette ki Dejan Šahović, a szerbiai EBESZ-elnökség munkacsoportjának vezetője. A meghozott jogszabályok alkalmazását folyamatosan figyelemmel kell kísérni, értékelte, s bizonyos időt követően meg kell állapítani azt is, mennyire felelnek meg ezek a törvények a valóságnak, a jelenlegi helyzetnek. Bejelentette: decemberben Belgrádban egy újabb, e témával foglalkozó konferenciát tartanak, melyen az EBESZ-államok várhatóan el is fogadják a sajtószabadságról szóló deklarációt.
A szervezet nemzetközi képviselői, külföldi diplomaták a tanácskozáson aggodalmukat fejezték ki a sajtószabadság globális méreteket öltő kihívásai miatt, melyek között a legriasztóbbnak az újságíró-gyilkosságok, az erőszak alkalmazása és a véleménynyilvánítás miatt indított különféle perek számítanak.
