2024. május 9., csütörtök

Orbán: Gyurcsány és Bajnai akar visszatérni

Megtartotta a magyar miniszterelnök a 23. évértékelő beszédét

Szombaton tartotta évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban – egy év kihagyás után –, ismét a szokásos környezetben, népes közönség előtt. A meghívott vendégek között voltak a határon túli magyar politikusok is, köztük Pásztor István, a VMSZ elnöke is.

A választási év külön jelentőséget adott az eseménynek, a magyar kormányfő beszédét ötven nappal az április 3-ai választások előtti napra, azaz a hivatalos kampánynyitó dátumra időzítette. Ez a témaválasztásban is érzékelhető volt, az orbáni évértékelők jól ismert tartalmai mellett, mint amilyenek Magyarország és az EU politikai és gazdasági helyzetére való kitekintés, a balkáni bővítés, az elért eredmények, sikerek felmutatása és a jövőbeni tervek ismertetése mellett a csaknem egyórás beszédben jelentős szerepet kapott az ellenzéki összefogás humoros hangvételű bírálata is.

A magyar kormányfő – bár több megjegyzése fölismerhetően róla szólt – egyszer sem említette az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek a nevét. Ennek a közvetett magyarázatát is megkaphattuk a beszédből: Orbán Viktor szerint a baloldali miniszterelnök-jelöltet álcaként maguk előtt tolva valójában az igazi aktorok, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon szeretnének visszatérni a hatalomba.

Az áprilisi országgyűlési választás arról szól, hogy Gyurcsány és Bajnai akar visszatérni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban tartott szombati, évértékelő beszédében.

A kormányfő hozzátette: pénteken Gyurcsány Ferenc be is jelentette, hogy készen állnak a visszatérésre. „És ha Gyurcsány Ferenc visszatér, vissza is visz bennünket oda, ahol már jártunk, és ahová egy porcikánk se kívánkozik" – fogalmazott.

Most, 50 nappal a választás előtt, egy országértékelőre készülve mindig két dologgal kell tisztában lenni: kik vagyunk mi, és miről akarunk beszélni. A feltett kérdésre rögtön meg is adta a választ: „Mi, akik ma így összejöttünk, különböző emberek vagyunk, de egy dolog közös bennünk. Magyarok vagyunk, akiknek közös szenvedélye Magyarország."

Ezt követően Márki-Zay Péter jobboldali médiát bejárt, felháborodást okozó kijelentéseire utalva ironikusan megjegyezte: „váratlanul megtudhattuk a baloldaltól, hogy mi valójában gombák vagyunk. Gombák, akiket sötétben tartanak, és trágyával etetnek. Megtudhattuk azt is, hogy mi, akik ráadásul vidékiek és falusiak is vagyunk, egy keresztrejtvényt sem tudunk megfejteni, és a baloldal szerint reggel tízkor már részegek vagyunk. Megtudhattuk azt is, hogy mivel fideszesek vagyunk, aberráltnak is kell lennünk, egyúttal azt is, hogy a Fideszben vannak zsidók is, bár kevesen, melegek viszont vannak bőven".

Megjegyezte, még mindig Márk-Zay kijelentéseire utalva, ez a szokatlan beszéd a politikában lehet, hogy egy új politikai stratégia. „Vérig sérteni az embereket, gúnyolódni a fogyatékkal élőkön, belegyalogolni a vidékiekbe, fenyegetni a nyugdíjasokat, és lenézni a nőket. Emberemlékezet óta nem beszéltek így a magyarokkal. Az ember nem hisz a fülének."

„Ha ez stratégia, akkor világszabadalom" – fűzte hozzá derültséget keltve.

„Ez kínos" – folytatta. „Odaát még kínosabb. Horn Gyula forog a sírjában. Medgyessy nem győz félrenézni, az SZDSZ-esek zavartan bámulják a cipőjük orrát. Csak Gyurcsányt és Bajnait nem zavarja, elvégre ők hozták az ország nyakára ezt az egész show-műsort" – vélekedett Orbán Viktor.

„Magyarország legkorruptabb kormányának vezetői, Gyurcsány és Bajnai egy gombaszakértővel megerősítve: ez a Magyarország kormányzására jelentkező nagy csapat, ez a baloldal ajánlata, az ember nem is tudja, sírjon vagy nevessen" – zárta az ellenzéki összefogásnak szánt bevezető részt Orbán Viktor.

KIEMELKEDŐ VÁLSÁGKEZELÉS
Ezt követően a világjárvány, energiaválság, háborús fenyegetettség árnyékában zajló, kihívásokkal teli két esztendőről beszélt. Mint mondta, ebben a helyzetben kellett megszervezni a járvány elleni védekezést, újraindítani a gazdaságot, pótolni a kieső munkahelyeket, támaszt nyújtani a fiataloknak, a családoknak és az időseknek, úgy, hogy az ellenzék állandó akadályozását is el kellett viselniük.

Köszönetet mondott az emberfeletti munkáért az orvosoknak, az ápolóknak, a mentősöknek, az oltási kampányok szervezőinek, az operatív törzs munkatársainak. Külön megköszönte az idén hivatalából távozó Áder János köztársasági elnöknek és feleségének azt az alapítványi munkát, mellyel a járványban árván maradt gyerekeket segítik.

Orbán Viktor értékelése szerint a kormány jól vette az akadályokat, az elsők között volt a járványkezelésben, a lakosság több mint felének a beoltásában, a gazdaság újraindításában.

Kijelentette: a kormány a koronavírus-járvány ideje alatt is egységes és higgadt maradt, az ország cselekvőképessége egy pillanatig sem forgott veszélyben, vagyis a 2011-ben bevezetett új alkotmányos államvezetési rend jól vizsgázott.

MÉG SOHA NEM DOLGOZTAK ENNYIEN
A gazdaságról szólva kifejtette, 2010 óta nemcsak az államot szervezték át, de új magyar gazdaságot is építettek, amelynek a vezérelve, hogy segély helyett munkát adjanak az embereknek. Kiemelte: a vírusjárvány ellenére még soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon a rendszerváltás óta, több mint egymillióval dolgoznak többen, mint a Gyurcsány-kormány idején.

Az exportteljesítményben újabb rekordot döntöttek, Magyarország kivitele 119 milliárd euróra nőtt. A kulcságazatok „magyarosításának" a megvalósítása is jól halad, sikerült a külföldi tulajdont 50 százalék alá szorítani a bankrendszerben, a médiában és az energiaszektorban is. Hozzátette: a bankoknál 60, a médiában 66, az energiaszektorban pedig 71 százalékról indultak.

Az államadósságot sikerült 80 százalék alatt tartani, év végére pedig várhatóan 77 százalékos lesz, miközben Franciaország, Spanyolország és Olaszország adóssága is jóval meghaladja a GDP-jük 100 százalékát.

Emellett egyre sikeresebbek a külföldi magyar tőkebefektetések is, erre több példát is felsorolt. Folytatódik az adóterhek csökkentésének és a családok megsegítésének a politikája. Megkezdődött a 25 évnél fiatalabbak adómentessége, a családok kézhez vehetik az adóvisszatérítésüket, és a szocialisták által elvett 13. havi nyugdíjak is megérkeztek a napokban.

„Azt adjuk vissza, amit a Gyurcsány–Bajnai kormány elvett" – fűzte hozzá.

A világszerte erősödő infláció miatt a kormány bevezette a négy stop politikáját, azaz az üzemanyagárstop mellett a rezsistopot, a kamatstopot és az élelmiszerárstopot. Az EU-ban az áram ára Magyarországon a legalacsonyabb, a gáz ára pedig a harmadik legalacsonyabb. Az üzemanyag ára Magyarországon az ötödik legalacsonyabb Európában az árstopot követően, amelyet további három hónappal meghosszabbítanak.

SEGÍTENI KELL A BALKÁNI ORSZÁGOKAT
A beszédben a feszült geopolitikai helyzetről is szót ejtett. Mint mondta, Magyarországot instabil régiók veszik körül, ide sorolta a Nyugat-Balkánt, ahol ott vannak a „nagyfiúk" is, az Egyesült Államok, Európai Unió, Oroszország és Törökország.

A Balkán megnyugtatása Orbán Viktor szerint egyszerű volna: gyors EU-tagság, kiegyezés Szerbiával és uniós Marshall-terv.

„Kár, hogy nem ez történik" – jegyezte meg.

Magyarország az elmúlt években megerősödött, és nem fogja ölbe tett kézzel nézni, hogy a rossz nagyhatalmi politika károkat okoz a szomszédjában – szögezte le.

„Se Berlin, se Brüsszel nem csinálhat Balkán-politikát a magyarok ellenében, de még nélkülünk sem. Nem fogadunk el olyan brüsszeli döntéseket, amelyek ellentétesek az ország érdekeivel."

Magyarország érdeke a térség beemelése az EU-ba – jelentette ki –, ezért szóba sem jöhet szankció, büntetőpolitika, kioktatás vagy bármilyen más nagyhatalmi arrogancia. Nem a Balkánról, hanem a Balkánnal kell beszélni, a mindenkinek elfogadható békés rendezés lehetséges.

EL KELL KERÜLNI A HÁBORÚT
Az orosz–ukrán konfliktus kérdését érintve elmondta, el kell kerülni a háborút, nemcsak a humánum, hanem a magyar érdek miatt is, mivel háború esetén százezerszám, akár milliós nagyságrendben érkeznének menekültek Magyarországra Ukrajnából, és ez alapjaiban rajzolná át Magyarország politikai és gazdasági helyzetét.

Emlékeztetett, hogy az 1990-es években a volt Jugoszláviából több tízezer menekült érkezett Magyarországra, ami érzékelhető terhet jelentett, Ukrajnából viszont sokkal többen jönnének, alighanem a visszatérés reménye nélkül.

Nyitókép: (Fotó: MTI)