Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter állami és miniszteri díjakat adott át a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban (TKKM) augusztus 20. alkalmából szerdán.
A tárcavezető Népművészet Mestere díjat, Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjat, Bánffy Miklós-díjat, Bessenyei György-díjat, Csokonai Vitéz Mihály-díjat, Martin György-díjat, Népművészet Ifjú Mestere díjat, Móra Ferenc-díjat, Pauler Gyula-díjat és Szinnyei József-díjat adott át a minisztérium dísztermében. A díjakkal a népművészet, a közművelődés, a muzeológia, a könyvtári és levéltári szakma, valamint a külhoni magyar közösségek szolgálatában végzett kiemelkedő munkát ismerik el.
A miniszter a díjátadón azt mondta, régi hagyomány, hogy Szent István ünnepe előestéjén adják át ezeket az elismeréseket, „hiszen ez az ünnep minden évben ugyanazt a kettős kérdést teszi fel nekünk: mit őrzünk meg abból, amit ránk bíztak és mit teszünk hozzá ahhoz, amit majd tőlünk örökölnek”. Örömét fejezte ki amiatt, hogy „a magyar nép ez év tavaszán újra visszatalált Szent István, Széchenyi és Antall József útjára”.
„Helyünk Európában, a megoldást és együttműködést keresők között van” – tette hozzá, majd úgy folytatta: ez az út „ugyanakkor erős nemzeti öntudatot követel és nyelvünk, kultúránk magas szintű ápolását várja el tőlünk”.
A kultúra fontosságáról szólva azt mondta, ez a terület „szövet, ami összetartja és meghatározza az országot, másként fogalmazva minden cselekedetünk a kultúra szövetében zajlik és itt nyer értelmet”. Mint kifejtette, „a kultúra által értelmezzük közös történelmünket és helyünket a világban, ebből fakadnak, ezáltal jelennek meg legfontosabb értékeink is”. Kijelentette: nem véletlen, hogy – hasonlóan sok korábbi, hegemóniára törekvő rendszerhez – az elmúlt másfél-két évtized „fura urai” is a kultúra területén kezdték és kemény kézzel igyekeztek véghezvinni az ország és a társadalom átalakítását célzó tevékenységüket. Az új kormány feladata felszabadulást hozni, megszüntetni a politikai befolyást, átláthatóvá és értékalapúvá tenni a támogatási lehetőségeket – részletezte Tarr Zoltán.
A TKKM korábban azt közölte, hogy a díjazottakkal kapcsolatos döntésnél a tárca szakított azzal a gyakorlattal, amely a kulturális teljesítmény megítélését politikai szempontoknak rendelte alá. Ennek megfelelően a korábbi kormányzati ciklusban született szakmai javaslatok sem kerültek automatikusan elutasításra. Az idei díjazottak között olyanok is vannak, akiket még az előző kormány idején terjesztettek fel, köztük olyan jelöltek is, akiknek felterjesztői a korábbi kormányoldalhoz kötődnek.
A minisztérium álláspontja egyszerű: egy művész, kulturális szakember vagy közösség teljesítményének értékét nem változtatja meg egy választás eredménye. Az állami kulturális elismeréseknek nem politikai hovatartozást, hanem teljesítményt, életművet és a közösségért végzett munkát kell elismerniük – írták.
Külhoni magyarságért végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjat vehetett át a pancsovai Balassa Julianna pedagógus, művelődésszervező és újságíró, az ürményházi Dulka Andor pedagógus, helytörténész és művelődésszervező, Ferencz Éva a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse és programvezetője, dr. Liszka József néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, dr. Simon Attila történész, egyetemi oktató és kutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Selye János Egyetem Történelem Tanszékének vezetője, Sípos József református lelkész, közösségszervező és civil aktivista, Tóth László esperes-lelkipásztor, közösségszervező és a Nagyberegi Református Líceum igazgatója, az Amerikai Magyar Tanáregyesület és az Erdélyi Kárpát-Egyesület.
Nyitókép: MTI
