Hamarosan a Magyar Állami Vasutak (MÁV) igazgatóságában teljes személycsere következik, mivel lemondott megbízatásáról Barna Zsolt, Bethlen Miklós, Deák Tibor, Ratatics Péter és Wáberer György. Közben az is kiderült, hogy tovább csúszhat a Budapest–Belgrád vasútvonal átadása, miután szoftverhibákat találtak a vonatbefolyásoló rendszerben. A vasút helyzetéről Andó Gergely közlekedésmérnök beszélt.
A magyar állam nem siet
„A Budapest–Belgrád vasútvonal kapcsán főként eszközállomány-hiányról beszélhetünk, hiszen a szabályokat már annak idején úgy módosították, hogy a vonatok jelentős része akár kalauz nélkül is közlekedhet. Ezáltal gyakorlatilag a mozgatói létszámon múlik, hogy ellátható-e majd egy nagyobb vonatforgalom vagy sem. A magyar állam nem siet, eldöntötte, hogy csak kulcsrakész állapotban adja át a vasútvonalat, nem pedig 80 százalékos műszaki készültség mellett. Eddig is meg lett volna a lehetőség a vasúti szabályok szerint, hogy megindítsák a forgalmat ezen a vasútvonalon. Ha a vonatbefolyásoló rendszer nem működik, akkor is lehetőség van a közlekedésre, mivel az ország jelentős részén nincs ilyen rendszer kiépítve, és így is közlekednek a vonatok. Az esetek 99,99 százalékában baleset nélkül. Ez itt is lehetőség lett volna. De más döntés született: a kormány azt várja el, hogy teljes mértékben készüljön el minden, amit a szerződés előír, a kínai–magyar kivitelező páros mindennel legyen készen, és akkor indulhat a közlekedés” – hangoztatta a szakértő.
A minisztérium ütőképes csapatot szeretne felállítani
„A magyar vasúti helyzet gyakorlatilag ugyanolyan, mint Európa-szerte. Van egy klímaadaptációs probléma, ami azt jelenti, hogy ezeket az infrastruktúrákat nem 40 fokos napi csúcshőmérsékletekre méretezték, és arra sem, hogy a hideg- és melegfrontok betörése nyomán olyan szélviharok és tornádószerű jelenségek alakuljanak ki, amelyekre nincsenek felkészülve. Ezért van nehéz helyzetben a vasúti közlekedés Európa legtöbb országában. Most azt jelentették be, hogy a MÁV-nál a pályafelújításokat ezentúl új szemlélet szerint végzik, és nem csupán a kialakult problémákra reagálnak. Alapvetően a MÁV igazgatósága nem egy szűken értelmezett szakmai döntéshozó szerv, hanem gyakorlatilag a minisztérium dönti el, hogy mennyi forrást biztosít, és milyen vasúti modellt követ. Tehát az igazgatóságnak a szerepe sokkal jelentéktelenebb volt mindig is, ugyanakkor akadtak hangsúlyos pontok, például amikor eladták a járműjavítókat, és kiszervezték a MÁV azon képességét, hogy saját maga legyen képes üzemeltetni a járműveit. Akkor például konfliktus alakult ki az igazgatóság meg a magyar állam között, amelyet az állam végül erőből döntött el. Szóval ebből látszik, hogy a MÁV igazgatósága nem a legfontosabb döntéshozói grémium, és nem mindig képes érdemben befolyásolni a vasút működését, ha a politikai környezet ezt nem teszi lehetővé. Most annyit tudunk, hogy a jelenlegi közlekedési miniszter egy olyan ütőképes csapatot szeretne felállítani a MÁV-nál, amely képes az infrastrukturális beruházások teljes körű kezelésére” – mondta Andó Gergely.
Nyitókép: www.mavcsoport.hu
