Magyar Péter 16 évre csökkentené a választási korhatárt. A miniszterelnök meggyőződése, hogy ma már a 18 év alattiak túlnyomó része is eléggé felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszólhasson az ország közös döntéseibe. Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai szabadságjogi projekt vezetője véleményezte a politikai gondolatot.
„Olcsó” és „drága” mandátumok
„2014 óta számtalan ponton keresztül sorolja a TASZ minden választás után kiadott jelentése azokat a problémás pontokat, amelyeket mondhatni, hogy halasztást nem tűrően meg kellene változtatni a választási eljárási törvényben. Mindenekelőtt a nemzetiségi választási rendszer megreformálására kellene koncentrálni, amiről a strasbourgi emberi jogi bíróság kimondta, hogy sérti az emberi jogok európai egyezményét, és egyébként számtalan visszaélésre, illetve csalásra ad okot. Mindez az idei választásokon is látszott. Ezenkívül még a többes ajánlásrendszer megszüntetése lenne elképesztően fontos. Továbbá választókerületi aránytalanságokat kellene megszüntetni, az állami szervek kampányban való részvételét lehetővé tevő passzust kellene eltávolítani ebből a jogszabályból. Persze a végtelenségig lehetne még sorolni. A régiók átrajzolásán is változtatni kellene, hiszen volt egy olyan választókerületi reform, ami eléggé korlátozottra sikerült, tehát számtalan olyan megye, illetve megyén belüli választókerület maradt, ahol nem szűnt meg a korábbi aránytalanság. Ez azt jelenti, hogy az egyéni kerületeknél vannak olyan területek, ahol mondhatni, olcsó a mandátum, mert nagyon kevesen bírnak ott választójoggal, és van olyan, ahol drágább a mandátum, hiszen több választási jogosultnak kell szavaznia” – hangoztatta a projektvezető.
A felvetés lehetővé teszi a társadalmi vitát
„A 16 éves korhatár egy érdekes felvetés, és lehet, hogy sokakban elsőre megütközést kelt. Én örülök, hogy társadalmi vitalehetőség nyílik erről. A társadalmi vita egy ilyen jogszabály megalkotása során elengedhetetlen, talán a legfontosabb a választási jogszabályok kapcsán. Ha megnézzük az Európai Unió országait, akkor ott több helyen azt látjuk, hogy egyáltalán nem fő szabály az, hogy a 18 év, avagy a nagykorúság lenne a választói jog határa. A szomszédban, Ausztriában például 16 évben szabják meg ezt a lehetőséget, Németországban az EP-választásoknál 16 év a korhatár, illetve Görögországban és Máltán is alacsonyabban van megszabva a választásra jogosultak korhatára. Ez serkentené a közéleti és a politikai részvételt a fiatalok körében. Másik oldalról viszont az nagyon fontos, hogy mindennek más változásokkal kell együtt járnia. Tehát például a tantervben vissza kellene hozni a társadalomismeretről szóló tantárgyat, és fel kellene készíteni a fiatalokat arra, hogy tájékozott informált döntést tudjanak hozni a választások során” – mutatott rá Döbrentey Dániel.
