Óriási jelentőségűnek nevezte az ukrán miniszertanács szerdán elfogadott rendeletét a kisiskolák finanszírozásáról Orbán Anita külügyminiszter az Országgyűlés magyarságpolitikai bizottságának csütörtöki ülésén. A politikus úgy fogalmazott: ez az első jelentős lépés a júniusban bejelentett megállapodás óta.
Orbán Anita rámutatott: a rendelet értelmében fenntartják az állami finanszírozását azoknak a közoktatási intézményeknek, ahol az ukrán mellett uniós nemzetiségi nyelven is oktatnak, akkor is, ha a létszám egy bizonyos szint alá esik. Ez biztosítja azt, hogy nem lesznek iskolabezárások akkor sem, ha kritikus létszám alá esik a gyerekszám - hangsúlyozta, hozzátéve: ennek érdekében már erre az évre is megteremtették a finanszírozási feltételeket.
Kitért arra is, hogy a két ország vegyes bizottsága szakértői szinten a legutóbb 2021 szeptemberében ülésezett, reményeik szerint - ahogy az ukrán oldal kijelöli a résztvevőket - akár már a nyár végén, de legkésőbb kora ősszel sor kerülhet a vegyes bizottság következő ülésére.
Megállapodás született az ukrán féllel egy intézményközi munkacsoportról is, amely közös monitoringot végez majd.
Jelezte: a munkacsoportnak az is feladata lesz, hogy gyors és összehangolt választ adjon a két ország állampolgárait érintő esetleges jogsérelmekre, három-három tagból áll majd, és magyar részről az alapvető jogok biztosa vezeti.
Orbán Anita kiemelte: a kárpátaljai magyar közösség a legnehezebb helyzetben lévő közösség. Sorsát továbbra is meghatározza az orosz-ukrán háború, és az elmúlt négy évben emiatt jelentős demokráciaveszteséget is elszenvedett a közösség az elvándorlás, a mozgósítás és a háborús bizonytalanság következtében.
A kárpátaljai magyar kisebbség jogainak biztosítása kiemelt külpolitikai célkitűzés volt a kormányzatra kerülés első pillanattól kezdve - hangsúlyozta. Felidézte, hogy azonnal újraindultak a magyar kisebbségi szakértői egyeztetések, amelyek eredménye volt a június elején bejelentett átfogó megállapodás a magyar közösség jogainak megerősítéséről. Olyan vállalásokra tett ígéretet az ukrán fél, amelyek megvalósulása a magyar nemzeti közösség önazonosságának megőrzését szolgálja - húzta alá, hozzátéve: a vállalások végrehajtásának ellenőrzése kétoldalú keretek között és Európai Uniós szinten is folytatódik.
Az ukrán fél hivatalos jegyzékben vállalta azt, hogy a szükséges jogszabály-módosításokat végrehajtja az oktatás, a nyelvhasználat, a kultúra és a politikai jogok területén. A kitárgyalt szövegszerű jogszabály-módosítások megegyeznek a kárpátaljai magyar közösség által korábban alkalmazott elvárásokkal - hangsúlyozta a külügyminiszter.
Kiemelte: ha nem teljesülnek a kétoldalú megállapodásban rögzített feltételek, akkor Ukrajnának az első uniós csatlakozási klasztere automatikusan leáll.
Jelezte, az első monitorozásra októberben-novemberben kerül sor, akkor megnézik, hol tart az ukrán oldal a megállapodás végrehajtásával.
Tompa Enikő, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért felelős Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy elsősorban kapcsolattartási és monitoringfeladatokat látnak el a helyettes államtitkárságon keresztül.
Folyamatos kapcsolatban állnak a kárpátaljai magyarság legitim szerveivel és nyomon követik az ukrán féllel kötött megállapodás végrehajtásának folyamatát - jelezte és további párbeszédet ígért, valamint azt, hogy minden meghirdetett pályázat folytatódik.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetsége elnöke azt mondta: közel 120 magyar vesztette életét a háborúban, amelynek a vége nem látszik. Sőt a helyzet eszkalálódik, más formát ölt, beindult egy erőteljes infrastrukturális háború is. Azzal is számolni kell, hogy a bombázások elérik Kárpátalját is.
A háború megváltoztatta egész Kárpátalját, a térséget 350 ezer ember hagyta el a háború óta. A magyar kisebbség száma 151 ezerről mintegy a felére csökkent, és megváltozott a lakosság összetétele, a magyarság és a ruszinok jelentős része elvándorolt. A tragikus helyzet ellenére egyetlen magyar osztály, iskola sem zárt be és működnek a felsőoktatási intézmények is.
A megállapodásról szólva kiemelte: az ukrán fél azt várta, hogy a magyar kormányváltás után ezen kérdések hátrébb sorolódnak, és meglepte őket az új magyar kormány kiállása. Nagy eredménynek nevezte, hogy európai szinten garanciavállalás történt.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke köszönetét fejezte ki a megállapodásért és annak első lépéséért, jelezve: várják a továbbiakat.
Részletesen beszámolt a kárpátaljai oktatási helyzetről és kiemelte: új helyzet alakulhat ki, ha a líceumokat lefokozzák, ahol nincs elég gyermek, ez a magyar kisebbség helyzetén drasztikusan rontana.
A jelen lévő kárpátaljai szervezetek képviselői egyöntetűen a magyar állami támogatások folytatásának fontosságát hangsúlyozták, kiemelve, hogy enélkül az intézményrendszer nem működtethető.
Orbán Anita arra a képviselői kérdésre, hogy az ukrán államnyelvvédelmi biztos az ukrán nyelv használatát kéri a kárpátaljai iskoláktól, jelezte: e téren a kitárgyalt bilaterális megállapodás az iránymutató.
Arról, hogy az előző nap elfogadott minisztertanácsi rendelet hatvanfős létszámhatárt rögzítene, azt mondta: még nagyon friss a jogszabály, a diplomáciában ilyenkor az történik, hogy mindent, ami vitás, azt jegyzik, és visszaviszik a partnerhez. Az elhunyt kárpátaljai magyar katonák családjainak segítése folyamatosan zajlik, és egyéb humanitárius programok is tervezés alatt állnak - jelezte egy másik kérdésre válaszolva.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán felvétele
