A magyar parlament hétfőn 139 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a több rendelkezésből álló 17. alaptörvény-módosítást. A Fidesz és a KDNP képviselői nem szavaztak. A fő kérdés ezután az, hogy Sulyok Tamás államfő aláírja-e öt napon belül az elmozdításáról határozó törvényt.
A döntés értelmében az alkotmánymódosítás törvényszövegbe foglalt indoklás nélkül megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök, az ötödik Orbán-kormány idején, 2024-ben kinevezett Sulyok Tamás hivatalát, 12 évre korlátozza az országgyűlési képviselők mandátumának idejét, újra bevezeti az alkotmánybírák 70 éves korhatárát, ami miatt több, az elmúlt kormány idején kinevezett testületi tagnak távoznia kell, régi hatásköröket kap vissza az alkotmánybíróság, létrejön a nagy jogokkal felruházott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, amelynek a központi feladata a „NER-rendszerének” korrupciógyanús ügyei kivizsgálása lesz, bevezeti a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását.
A döntés nyomán csökken a sarkalatos törvények száma, hatályon kívül helyezi a módosítás a közpénz eddigi, szűkítő meghatározását abból a célból, hogy a közvagyon útja világosabban nyomon követhető legyen, visszanevezi a vármegyéket megyékre, a főispánok helyére pedig a döntés értelmében újból kormánymegbízottak kerülnek.
Magyar Péter az alaptörvény 17. módosítását alátámasztó napirend előtti felszólalásában elsősorban Sulyok Tamás államfő elmozdításáról beszélt, aki szerinte méltatlanná vált hivatalához. Erre kizárólag politikai indokokat hozott fel.
Felszólalása elején a magyar kormányfő hangsúlyozta: „arról döntünk, hogy a magyar állam továbbra is a bukott Orbán-rendszer embereit, kinevezéseit és előre beépített biztosítékait védi-e”, vagy visszatér-e végre ahhoz a feladatához, amelyre létrejött, a magyar emberek szolgálatához.
Szerinte az alaptörvény-módosítás vitájában részt kellett volna vennie magának az államfőnek is, hogy megvédje döntéseit, hogy számot adjon arról, miként szolgálta vagy nem szolgálta rövid elnöksége a magyar nemzetet. Szóvá tette, hogy az államfő még az Alkotmánybíróság elnökeként sem emelt szót a személyre szabott jogalkotás ellen, amikor „az Orbán-kormány a saját emberét ültette a Kúria élére”. Kifogásolta azt is, hogy nem szólalt meg 2025 márciusában a gyülekezési jog korlátozása ellen. Felemlegette a „poloskázó beszédre” utalva, hogy hallgatott, amikor tavaly március 15-én Orbán Viktor „eltaposandó kártevőknek” nevezte politikai ellenfeleit, és nem szólalt fel Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépésekor sem. Akkor is elmaradt az erkölcsi állásfoglalása – sorolta –, amikor tavaly decemberben nyilvánosságra kerültek a Szőlő utcai javítóintézet biztonsági kameráinak felvételei.
MAGYAR: ALÁ KELL ÍRNIA
Kijelentette, hogy ha az alaptörvény hatályos rendelkezései szerint jár el Sulyok Tamás, a hétfőn elfogadandó alaptörvény-módosítást haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül alá kell írnia. Kételyét fejezte ki ezzel kapcsolatban, mert szerinte „a Fidesz kézi irányításra próbál áttérni a Sándor-palotában”. Közölte: a köztársasági elnök az alaptörvény módosítását tartalmilag nem vizsgálhatja, kizárólag közjogi érvénytelenség esetén küldhetné meg az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollra, de ilyen helyzet nem áll fenn.
A Sándor-palota Magyar Péternek erre a kijelentésére közleményt adott ki, amelyben valótlannak nevezte Magyar Péternek a köztársassági elnök jogköreit vitató állításait. A bejegyzés szerint „a hamis tartalmú tényközlés nyilvánvaló célja a közvélemény manipulálása, valamint nyomásgyakorlás a köztársasági elnök autonóm döntését illetően az alaptörvény-módosítással szembeni alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezés tárgyában”.
Magyar Péter beszéde folytatásában kijelentette: a végső hatalom forrása mindig a magyar nép, egyetlen közjogi tisztségviselő sem írhatja felül a demokratikus népakaratot. Alkotmányos feladat megvédeni az országot a külső fenyegetésektől, a magyar polgárokat a hatalmi önkénytől, a közös vagyont a kifosztástól, a választások szabadságát az állami és titkosszolgálati beavatkozásoktól, az állam gondjaira bízott gyermekeket a bántalmazóiktól és az állam intézményeit attól, hogy „egy választáson megbukott párt a saját hatalmának átmentésére használja őket”.
Szerinte a korábbi rendszer egyetlen ember akarata alá akarták rendelni a parlamentet, az ügyészséget, az Alkotmánybíróságot, a Köztársasági Elnöki Hivatalt, a közmédiát, az állami vagyont, a gazdasági lehetőségeket és az alaptörvényt. Kiemelte: Magyarország április 12-én erre a rendszerre mondott nemet, és a Tisza ennek a rendszernek a lebontására kapott világos, soha nem látott kétharmados felhatalmazást.
MTI/Toroczkai László
TOROCZKAI: ÖNT VIZSGÁLHATJÁK?
Mivel a Fidesz és a KDNP nem vett részt az ülésen, az ülés folytatásában ezért az ellenzék részéről egyedül Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője reagálhatott az elhangzottakra, aki abszolút filmszínháznak nevezte Magyar Péter 45 perces beszédét. Szerinte volt szó benne történelmi visszatekintésről és a Fideszről – amely nincs is jelen –, de igazán fontos kérdésekről, például arról, hogy lesz-e Magyarországon jogállam, vége szakad-e a politikai bűnözésnek, nem beszélt a kormányfő. Kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a korrupció ügyében igazi változás lesz, amit azzal próbált alátámasztani, hogy Balásy Gyula cégével, a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökséggel kötötte meg első szerződését június 8-án a Tisza Párt rendezvényigazgatójának cége. Mi a különbség akkor? – tette fel a kérdést. Azt a kérdést is felvetette, hogy a vagyonvisszaszolgáltatási hivatal vizsgálni fogja-e Magyar Pétert is, aki korábban a diákhitelközpont vezetőjeként szintén szerződést kötött Balásy Gyula cégével, és aki az Orbán-kormány idején számos cég igazgatóbizottsági és felügyelőbizottsági székében ült.
Magyar Péter válaszában azt mondta, Balásy cégével csupán néhány százezer forintos szerződést kötött a Tisza rendezvényigazgatójának cége, és őt magát is vizsgálhatják, ő ugyanis meg fogja szavazni az alkotmánymódosítást, Toroczkai viszont nem. Az említett illető válasza erre az volt, ha nem salátatörvényben nyújtották volna be, akkor megszavaztak volna egy korrupcióellenes törvényt.
MTI/Bujdosó Andrea
BUJDOSÓ: NEM PUSZTA KÖZJOGI KORREKCIÓ
Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője felszólalásában azt kérte számon Toroczkain, hogy nem állt ki Kátai Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter mellett, akivel szemben egy jobboldali újságíró (Ábrahám Róbert – szerk. megj.) sértő szavakat használt testi fogyatékossága miatt.
Az alaptörvény módosításáról azt mondta, hogy az valójában sokkal többről szól, mint intézményi szabályok változásokról. „Arról szól, hogy lesznek e olyan független intézményeink, amelyek képesek megvédeni minden magyar embert akkor is, amikor a hatalom túllépi a saját határait. Lesz-e olyan alkotmánybíróság amely valóban őrködik az alkotmányosság fölött. Lesz-e olyan igazságszolgáltatás, amely kizárólag a törvénynek tartozik elszámolással” – mondta. Ezért szerinte a „módosítás nem pusztán egy közjogi korrekció, az a célja, hogy helyreállítsa az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszerét, megerősítse a bíróságok függetlenségét, korlátot szabjon a közjogi tisztségek indokolatlan bebetonozásának és visszaadja a választópolgároknak azt a lehetőséget, hogy demokratikus döntéseik nem maradjanak következmények nélkül.”
Nyitókép: MTI/Magyar Péter miniszterelnök
