Folytatódnak az egyeztetések a magyar oktatás megújításáról. A napokban újabb szakmai csoportokkal ült asztalhoz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca nyáron iskola bejárásokat is tart, hogy közvetlenül ismerje meg az intézmények mindennapi problémáit. Közben készül a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének átalakítása. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője beszélt az oktatás helyzetéről.
Negyvenszázalékos béremelés
„Mi megnéztük, hogy a garantált bérminimum emelése százalékában hogyan emelkedett a pedagógus bérekhez képest az utóbbi években, és ez alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy egy 40 százalékos béremelés mindenképpen szükséges lenne első lépésként az oktatásügyben. Továbbá mi azt kérjük, hogy azok, akiknek van felsőfokú végzettsége, például a könyvtáros vagy akár a rendszergazda – aki lehet akár pedagógus végzettségű is –, ők legalább kapják meg a pedagógusbesorolásnak megfelelő minimális bért. Hogyha mindezt így egybe vesszük, akkor az azt jelenti, hogy a jelenlegi költségvetés három ezrelékére lenne szükség. Tehát az a 40 százalékos béremelés, amelyet követelünk, körülbelül 314 milliárd forintot tenne ki. De mi azt is mondjuk, hogy első lépésben – vagy első lépcsőként – el tudjuk fogadni akár azt, ami a Tisza Párt programjában benne van, mégpedig az azonnali, rendkívüli, egyszerű 25 százalékos emelést. Szóval ez is rendben volna, csak lényeges, hogy utána legyen még folytatás. Fontos megjegyezni azt is, hogy nemcsak a pedagógusokból van nagy hiány, hanem a segítő munkakörben dolgozókból is. Nagyon sok iskolából jelzik nekünk, hogy például a rendszergazdai feladatokat olyan apukák látják el, akiknek a gyermekei az adott iskolába járnak. Mindez azért történik, mert ilyen alacsony bérekért nem vállalja senki ezt a munkakört. Ezért is szükség lenne a megfelelő béremelésre” – hangoztatta az ügyvivő.
A tantestületek autonómiája
„A jelenlegi törvénytervezet egy gyűjtemény tulajdonképpen, amelyből azért hiányzik számos olyan problémakör, ami nem jár költségvetési többletigénnyel. Szóval számos kérdés kimaradt, ami tényleg nem jár költségvetési többlettel, ugyanakkor bekerültek olyanok a tervezetbe, amelyek viszont járnak. Ami az úgynevezett véleményezési jogkört illeti, mi azt kérjük, hogy ne csak a pályázatokkal kapcsolatban legyen előírva a titkos szavazás, hanem a személyi kérdésekben is. Tehát nagyon jó volna, ha legalább a titkos szavazás mindenütt biztosítva lenne, mert még mindig panaszolják a kollégák, hogy félnek nyilvánosan véleményt mondani. De egyébként ebben a tervezetben sok minden más egyéb is van, ami nagyon fontos, például az autonómia, illetve részleges autonómia visszaadása a tantestületeknek. Ezt azt jelentené, hogy a pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, továbbá az éves munkatervet ők, azaz a tantestület fogadná el. Viszont ezzel kapcsolatban azt nem értjük, hogy miért került a tervezetbe az, hogy ezeket az említett terveket csak az igazgató hagyhatja jóvá. Véleményünk szerint az igazgató is csak egy fő a tantestületen belül, és emiatt nem kellene kizárólagos jóváhagyási jogkört biztosítani számára” – közölte Nagy Erzsébet.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd/Nagy Erzsébet
