Két év kihagyás után találkozott egymással a négy visegrádi állam vezetője a V4 kormányfői egyeztetés keretében. Az elmúlt évek törésvonalainak felszámolása, valamint az új közös irányok célok kijelölése mellett a miniszterelnökök egy szorosabb együttműködést vizionálnak. Az egyeztetés során a kormányfők azt is megerősítették, hogy az együttműködéseket minden olyan szakpolitikai területen szükséges fokozni, amelyeken a négy állam érdekei azonosak. Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója beszélt a visegrádi négyek együttműködésének jelenéről és jövőjéről.
Jelentősebb politikai összhang alakulhat ki
„Szerintem nagyon fontos egy különösebben nem formalizált együttműködés. Mindez nagymértékben azon múlik, hogy mi a résztvevők szándéka ezzel az együttműködéssel . Már most úgy tűnik, hogy a jelenlegi helyzet a V4-en belül új lendületet adhat az együttműködésnek. Nincsenek komolyabb, legalábbis politikai és ideológiai nézetkülönbségek a részt vevő országok között, és mindez komoly esélyt ad arra, hogy egy felívelő időszak következzen. Azért azt érdemes tisztába tenni, hogy a mindenkori V4-es együttműködésnek az alapja a jó lengyel–magyar viszony, és most úgy néz ki – ellentétben az elmúlt két esztendővel, amikor Varsóban és Budapesten olyan kormányok voltak hatalmon, amelyek között, nagyon finoman és diplomatikusan fogalmazva, nem volt politikai összhang –, hogy ez megvan. Úgy tűnik, hogy a mostani felállás lehetővé teszi a jó lengyel–magyar együttműködést, és ez úgy szokott kinézni, hogy ha Varsó és Budapest jól tud együttműködni, akkor Prága és Pozsony is felsorakozik ehhez” – mondta a szakértő.
Erősíteni kellene az energetikai kapcsolatokat
„Sok minden összeköti a négy országot, például az áramellátás területén Magyarország kitett az orosz nyersanyagnak. Hogyha ezen a téren jobban tudnánk integrálódni, akkor meg tudnánk nyitni a kapcsolatainkat a Balti-tenger irányába. Mint ismeretes, Lengyelország rendelkezik LNG-terminállal, de jelenleg onnan megfelelő mennyiségű gáz nem tud eljutni Magyarországra. Egy másik iránya az energetikai kapcsolatoknak a Németországgal való együttműködés, ám onnan se érkezik egyelőre Magyarországra semmi, ehhez ugyanis a V4-eken belüli kapcsolatokat kellene sokkal magasabb szintre fejleszteni. Tehát az a lényeg, hogy mindig lesznek olyan ügyek – legyenek ezek költségvetéssel, infrastruktúrával vagy gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos ügyek –, amelyek összefoghatják ezeket az országokat” – hangoztatta az elemző.
V4 plusz
„Ami a V4 plusz együttműködést illeti, kissé meglepett engem a skandináv országok irányában való bővítés. Hiszen lássuk be, hogyha arról beszélünk, hogy közép-európai, speciális közép-európai ügyek mentén fognak össze a V4-ek, akkor kicsit nehéz azt elképzelni, hogy ehhez a skandináv térség hogyan tud integrálódni. De vélhetően itt a V4 plusz mechanizmusnak a felerősítésére gondolnak a vezetők, és ez egy teljesen jogos megközelítés, hogy vannak a V4-ek, vannak specifikus ügyek, amelyek mentén ők együtt dolgoznak, azonban hogyha olyan ügyeket tudnak azonosítani, amely más, tehát egyéb országok szempontjából is fontos, akkor bővíteni lehet az együttműködő partnerek számát” – mutatott rá Szakáli István Loránd.
Nyitókép: Illyés Tibor/MTI
