A visegrádi együttműködés visszatért – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Gödöllőn, a V4-ek kormányfői találkozója után tartott sajtótájékoztatón. A magyar kormányfő Andrej Babis cseh, Donald Tusk lengyel és Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztetett a Grassalkovich-kastélyban.
Magyar Péter hangsúlyozta, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia elkötelezett a visegrádi együttműködés megerősítése mellett. Mint fogalmazott, olyan V4-et kívánnak építeni, amely kézzelfogható eredményeket tud felmutatni, és erős, hiteles közép-európai hangként jelenik meg az európai döntéshozatalban.
A kormányfő szerint Közép-Európa ma az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, amely ipari kapacitásával, innovációs lehetőségeivel és képzett munkaerejével egész Európa számára értéket képvisel. Kiemelte, hogy a megbeszélésen külön figyelmet fordítottak az unió 2028 és 2034 közötti költségvetésére.
– Egyetértettünk abban, hogy a kohéziós politika és a közös agrárpolitika továbbra is meghatározó eszközei az európai politikának és a regionális fejlődésnek – mondta Magyar Péter, hozzátéve, hogy olyan költségvetésre van szükség, amely támogatja a növekedést, a beruházásokat, az infrastruktúra-fejlesztést és a versenyképességet.
A magyar miniszterelnök közölte, átadta partnereinek a Varsó–Prága–Pozsony–Budapest gyorsvasút tervét, és azt kérte, hogy a szlovák V4-es elnökség alatt próbáljanak megállapodásra jutni a beruházásról, valamint uniós forrást találni a megvalósításához. Hozzátette, a visegrádi országok a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a kutatás-fejlesztés, a kiberbiztonság és az innováció területén is erősíteni kívánják az együttműködést.
Magyar Péter rámutatott arra is, hogy a V4-ek továbbra is támogatják a nyugat-balkáni országok európai integrációját.
– Egyetértünk abban, hogy a térség stabilitása, fejlődése és európai perspektívája közös érdek, a bővítési folyamat hitelessége pedig hozzájárul Európa hosszú távú biztonságához és versenyképességéhez – fogalmazott.
A miniszterelnök szerint a V4-együttműködés stabil alapokon áll, és képes alkalmazkodni a 21. század kihívásaihoz. Bejelentette, hogy a tagországok az uniós csúcsok előtt ismét egyeztetni fogják álláspontjukat, hogy minél több kérdésben közösen képviseljék Közép-Európát Brüsszelben és más nemzetközi fórumokon.
Robert Fico szlovák miniszterelnök közölte, a július 1-jén kezdődő szlovák V4-elnökség egyik fő célja a versenyképesség erősítése lesz. Szerinte az unió versenyképességének egyik legsúlyosabb problémáját a magas energiaárak jelentik, ezért az EU-ban mindenképpen csökkenteni kell a villamos energia árát.
Fico elmondása szerint a szlovák elnökség további pillére az uniós bővítés, a gyakorlati ágazati együttműködés, valamint az emberek közötti kapcsolatok erősítése lesz. Külön kiemelte a védelmi ipart, az illegális migráció elleni fellépést, a schengeni külső határok védelmét, továbbá az egészségügyi és közlekedési együttműködéseket. A szlovák kormányfő szerint a V4-eknek a jövőben koordinációs találkozókat kell tartaniuk az Európai Tanács ülései előtt.
– Megszületett a végleges döntés: a V4 visszatért – hangsúlyozta Fico.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök köszönetet mondott Magyar Péternek, amiért – mint fogalmazott – visszahozta a reményt, hogy a visegrádi csoport ismét hallathatja hangját Európában. Hozzátette, a négy ország között mindig is voltak különbségek, de amikor az együttműködés lojalitásra és bizalomra épült, akkor a V4 képes volt hatással lenni az európai döntésekre.
Tusk szerint a jövőben az energia, a migráció, a kohézió és a mezőgazdaság területén közösen kell képviselniük érdekeiket. Úgy vélte, a közép-európai országoknak nem kell szembe menniük Európával, de önálló, közös hangot kell kialakítaniuk a kulcskérdésekben.
Andrej Babis cseh miniszterelnök úgy fogalmazott, a négy ország ismét „egy csónakban evez”, és közösen fog küzdeni a régió érdekeiért. A cseh kormányfő szerint a V4 újra működik, és bízik abban, hogy az együttműködés a korábbiakhoz hasonlóan eredményes lesz.
Babis elmondta, a megbeszélésen az energiaárak, a szén-dioxid-kvóták, az uniós pénzügyi keret, a kohézió, a versenyképesség, a migráció, az ukrajnai háború, a közös védelmi kérdések és az uniós bővítés is napirendre került. Hangsúlyozta, az Európai Tanács ülései előtti egyeztetések jó alapot adhatnak a közös fellépéshez.
– Optimista vagyok, és biztos vagyok benne, hogy behozzuk azt, amit a múltban esetleg elmulasztottunk – fogalmazott a cseh miniszterelnök.
Nyitókép: MTI
