Magyar Péter miniszterelnök felszólítása ellenére Sulyok Tamás magyar miniszterelnök nem hajlandó lemondani. Az ország elsőszámú közjogi méltósága a lemondására adott kormányfői ultimátum május 31-ei lejárta előtt közvetlenül, vasárnap este Facebookon közzétett videóüzenetében tette nyilvánvalóvá, hogy nem mond le tisztségéről.
Álláspontján azután sem változtatott, miután a Sándor-palotában hétfőn reggel fölkereste őt Magyar Péter miniszterelnök és Görög Márta igazságügy-miniszter.
„Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza Párt módosítani fogja az alaptörvényt” – mondta Magyar Péter miniszterelnök a Sándor-palota előtt megtartott sajtótájékoztatón, miután tárgyalt az államfővel.
A magyar kormányfő kiemelte, Magyarország érdeke az, hogy a köztársasági elnöki intézmény visszanyerje azt a tekintélyt, amelyet „az elmúlt évek hallgatása és mulasztásai, vállalhatatlan döntései megtépáztak”.
„Tájékoztattam az elnököt arról, hogy ha nem mond le önként, ma a döntéséről tájékoztatom a Tisza Párt frakcióját, és haladéktalanul megkezdjük a szükséges eljárásokat” – jelentette ki.
A kormányfő az MTI kérdésére közölte: az alkotmánymódosítás mindenkire vonatkozik, akinek a leváltását kezdeményezte miniszterelnökként. Úgy fogalmazott: „minden bábnak az eltávolításáról szó lesz, aki részt vett ebben a káderkeringőben”.
Közölte: az alaptörvény szerint több lehetőség van a köztársasági elnök leváltására, ezek között van a megfosztási eljárás, de a Tisza Párt „a köztársasági elnöki hivatal védelme, megmaradt tekintélye érdekében” nem ezt, hanem az alaptörvény módosítását választja. Elmondta azt is: csaknem egy hónapot vesz igénybe ez a jogalkotás.
A közvetlen elnökválasztás lehetőségét felvető kérdésre úgy válaszolt: mindenképpen erősítené a részvételiséget a köztársasági elnök kiválasztásánál is. Úgy fogalmazott: nem személyre szabott jogalkotással fognak élni, hanem helyre fogják állítani „sok millió magyar egyértelmű, erős felhatalmazása alapján a magyar jogállamot és a demokráciát”.
A TALÁLKOZÓ NEM ÉRT CÉLT
Közölte: a találkozón nem mondott le Sulyok Tamás köztársasági elnök.
Magyar Péter szerint a köztársasági elnök feladata több annál, mint hogy törvényeket írjon alá, kitüntetéseket adjon át vagy protokoll eseményeken jelenjen meg, Sulyok Tamás az elnöksége alatt azonban a társadalmilag fontos és súlyos ügyekben „minden esetben, kivétel nélkül a hallgatást választotta”.
Magyar Péter sajtótájékoztatóján hosszasan sorolta ezeket az ügyeket: az államfő nem mondta el álláspontját a kegyelmi botrány ügyében, hallgatott akkor, amikor Orbán Viktor volt miniszterelnök „poloskáról, nagytakarításról és árnyékhadseregről” beszélt, amikor a gyülekezési jog korlátozásával fogadott el törvényt az előző hatalom, vagy amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal adófizetői milliárdokból civil szervezeteket, civileket, oknyomozó újságírókat bélyegzett meg és járatott le.
Sulyok Tamás hallgatott akkor, amikor magyar ellenzékieket titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg, politikai önkénteseket értek fizikai támadások, Lázár János volt miniszter a romákat minősíthetetlen módon és stílusban küldte vécét pucolni, vagy akkor is, amikor a hatalmat kritizáló magyar embereket a bukott hatalom rendszeresen hazaárulóként, idegen érdekek kiszolgálóiként, belső ellenségként mutatta be – sorolta.
Kifejtette: a találkozójukon pontonként megkérdezte Sulyok Tamás véleményét a történtekről; szavai szerint a „poloskázásról” szólva például Sulyok Tamás azt mondta, hogy szerinte ez egy politikai vélemény.
Egy köztársasági elnöknek ilyenkor kötelessége felhívni a hatalmat arra, hogy hagyjon fel a saját honfitársai, illetve a háborús uszítással – hangsúlyozta a miniszterelnök, majd megjegyezte, erre a felvetésre azt mondta az államfő, hogy ez nem az ő feladata.
A kormányfő különösen fájónak nevezte azt a hallgatást, amely a határon túli magyar közösségeket érintő ügyekben övezte Sulyok Tamás elnökségét.
ÉRINTHETI AZ UNIÓS FORRÁSOK ÜGYÉT?
Arra a kérdésre, hogy veszélybe kerülne-e az uniós források hazahozatala, ha a köztársasági elnök nem tudja ellenjegyezni a szükséges törvényeket, rámutatott: a köztársasági elnök leváltása vagy lemondása esetén az alaptörvény szerint az új köztársasági elnök megválasztásáig az Országgyűlés elnöke látja el a hivatalát, abban az időben ő tudja aláírni a jogszabályokat.
Sulyok Tamás államfő szerint viszont az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
A köztársasági elnök Facebook-oldalán azt írta, a megbeszélésük alapján megerősítést nyert, hogy a kormányzat az alaptörvénytől eltérő, egyoldalú politikai elvárások szerint értékeli és értelmezi a köztársasági elnöki tisztség alkotmányos szerepét.
„Ismételten egyértelművé tettem, hogy ez nem nyújt alkotmányos indokot a lemondásomhoz, az Alaptörvény betartására és betartatására tett eskümnek megfelelve nem tehetek eleget az erre vonatkozó felszólításnak” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Hozzáfűzte: a miniszterelnök által – az igazságügyi miniszter jelenlétében – tett nyilatkozat azt mutatja, hogy a kormány a törvényesen betöltött tisztségéből elmozdítva, személyre szabott jogalkotással tervezi módosítani az alaptörvényt, „ezt a folyamatot az alkotmányjog politikai zsákmányszerzésnek nevezi.”
Az ennek folytán kialakuló alkotmányos válsághelyzet mélyíti a társadalmi megosztottságot, és károsítja a magyar demokrácia nemzetközi megítélését, ami hatással lehet például a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is – írta Sulyok Tamás.
Az államfő a vasárnap esti videóüzenetében a hatályos törvényekre hivatkozott, amik miatt nem mondhat le a tisztségéről.
Mint mondta, az országgyűlési választásokat követően világos politikai igény fogalmazódott meg a köztársasági elnöki funkció újraértelmezésére, amely természetesen legitim lehetőség egy alkotmányozó hatalom számára.
„A köztársasági elnök azonban minden esetben a hatályos alkotmányos követelmények szerint köteles ellátni a feladatait, ahogyan egyébként az Országgyűlés és a kormány is. A köztársasági elnök megválasztására, hatáskörére vonatkozó szabályok 1990 óta lényegében nem változtak, hivatali ideje az alkotmányozó szándéka szerint a fékek és ellensúlyok rendszerének érvényesülése érdekében különbözik az Országgyűlés és a kormány megbízatásának idejétől” – mondta Sulyok Tamás.
Hozzátette: a hatályos alkotmányos rend szerint a köztársasági elnöknek hatáskörei gyakorlása során együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal, a kormánynak pedig ugyanebben a szellemben együtt kell működnie az előző parlament által megválasztott köztársasági elnökkel.
„A közelmúltban megjelent miniszterelnöki nyilatkozatok ezzel szemben az állami szervek között szokatlan stílusban egyoldalú követeléseket, utasításokat fogalmaznak meg a köztársasági elnök irányába, beleértve a tisztségről való lemondásra felszólítást is. Mindez a hatályos alkotmányos rendben egy súlyosan ellentmondásos helyzetet idéz elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti” – jelentette ki az államfő.
Sulyok Tamás elmondta: a lemondás lehetőségét a személyes élete szempontjaitól függetlenül, felelősen megfontolva arra a meggyőződésre jutott, hogy az nem adna megoldást az előzőek szerinti intézményi konfliktus alkotmányos elvárásoknak megfelelő rendezésére. Úgy vélte, a kialakult helyzet megoldásában hatékony segítséget adhat az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság szakértői közreműködése, amelyet ennek érdekében nemrég kezdeményezett.
„Ugyanakkor szeretném eloszlatni azokat a feltételezéseket, hogy elnöki hatásköreimet eleve a kormány célkitűzéseinek kifejezett akadályozása szándékával gyakorolnám, legyen szó akár konkrétan az uniós források lehívhatóságához szükséges jogalkotási folyamatról” – emelte ki Sulyok Tamás.
FIDESZ: ILYEN CSAK DIKTATÚRÁKBAN VAN
Méltatlannak nevezte Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn, ahogy az új kormány és annak vezetője a köztársasági elnökhöz viszonyul. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta: alkotmányos demokráciában nem képzelhető el, hogy megbízatási idejét megelőzően egy köztársasági elnököt erőszakkal eltávolítsanak hivatalából. Az államfő távozását alkotmánymódosítással, visszamenőleges hatályú döntéshozatallal nem lehet kikényszeríteni – tette hozzá.
Ha ilyen útra téved az új kormánytöbbség, akkor felhatalmazását rosszra használja, nem ígéreteit valósítja meg, hanem olyan hatalmi játszmába megy bele, ami meggyengíti a köztársasági elnöki intézményt, aláássa a magyar állam méltóságát, lefejezi a magyar állami struktúrában a legfontosabb közjogi tisztségek vezetőit, és olyan hosszú távú kárt okoz, ami messze túlnyúlik a saját kormányzati ciklusán – értékelt.
„Csak diktatúrákban szokás egy köztársasági elnököt erőszakkal és zsarolással, fenyegetéssel eltávolítani a hivatalából” – reagált a Fidesz közleményben Magyar Péter bejelentésére.
„Semmilyen jogszerű ok nincs a köztársasági elnök elmozdítására” – írta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője vasárnap este Facebook-oldalán.
„Az Európai Bizottság tudomással bír a magyar kormányfő által bejelentett alkotmánymódosítási tervekről, és aktívan nyomon követi az eseményeket” – közölte Markus Lammert, a testület szóvivője hétfőn Brüsszelben.
A szóvivő úgy fogalmazott: „ebben a szakaszban ennyit tudnak mondani”.
Nyitókép: MTI/Magyar Péter sajtótájékoztatója a Sándor-palota előtt
