Magyar Péter szerint az Európai Bizottsággal kötött politikai megállapodás nyomán kohéziós, oktatási, energetikai és közlekedési beruházások indulhatnak el; a kormány az Európai Ügyészséghez való csatlakozási szándékát is jelezte.
Az Európai Bizottság elnökével 16,4 milliárd euró, mintegy 6000 milliárd forint uniós forrás felszabadításáról állapodott meg a magyar kormány – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben.
A kormányfő az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón közölte: a megállapodás értelmében Magyarország hozzáférhet azokhoz a támogatásokhoz, amelyeket a kabinet közlekedésfejlesztésre, egészségügyi és szociális beruházásokra, környezetvédelmi programokra, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására fordítana.
Magyar Péter ismertetése szerint a 16,4 milliárd euróból 4,4 milliárd euró kohéziós forrás, 2,2 milliárd euró oktatási, fejlesztési és kutatási célokat szolgál, 1,5 milliárd euró az elektromos hálózat fejlesztésére jut, míg 2 milliárd eurót új vasúti és HÉV-szerelvények beszerzésére fordítanának.
A miniszterelnök szerint az Európai Bizottsággal minden olyan kérdésben megállapodtak, amely a források felszabadításához szükséges volt. Mint mondta, a támogatások visszatartásának valódi oka a korrupció volt, ezért a kormány antikorrupciós intézkedésekkel, összeférhetetlenségi szabályokkal és az ellenőrzési rendszer megerősítésével teremti meg a feltételeket.
– A cél végig egyértelmű volt, nagyon keményen tárgyaltunk, minden eurócentért megküzdöttünk – fogalmazott Magyar Péter.
A kormányfő bejelentette, hogy a tárgyaláson átadta az Európai Bizottság elnökének Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez. Hozzátette, a Tisza-kormány zéró toleranciát hirdet a korrupcióval szemben, és több területen a brüsszeli elvárásoknál is szigorúbb szabályokat készül elfogadni. Ezek között említette a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását és ellenőrizhetővé tételét, valamint azt, hogy a szándékosan valótlan adatot feltüntetők akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők lennének.
– Megszüntetjük azokat a lehetőségeket, hogy a közvagyont a hatalom kijátszhassa a saját zsebébe, az oligarcháinak vagy a családtagjainak – hangsúlyozta.
Magyar Péter történelmi megállapodásnak nevezte az elért eredményt, amely szerinte erős jelzés Magyarország és az Európai Unió jövőbeli együttműködésére nézve. Hozzátette, a tárgyalások kizárólag a magyar uniós források befagyasztásának feloldásáról szóltak.
Kérdésre válaszolva közölte, hogy augusztus 31-éig megszüntetik azokat a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amelyek nem tartanak fenn egyetemet, köztük az MCC-t is. Az egyetemeket felügyelő alapítványok esetében 2027. augusztus 31-éig tartó átmeneti időszakban állapodtak meg.
A miniszterelnök az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: nem volt kapcsolat a magyar uniós források felszabadítása és Ukrajna uniós csatlakozási folyamata között. Mint mondta, Magyarország garanciákat vár arra, hogy az Ukrajnában élő magyar állampolgárok újra használhassák anyanyelvüket az oktatásban, a kultúrában és az ügyintézésben. Közölte, a magyar fél 11 pontos, főként oktatási, kulturális és nyelvi jogokat érintő javaslatot készített, amelynek teljesítését várják Ukrajnától.
Magyar Péter kitért Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyére is, aki a Velencei Bizottsághoz fordult, miután a kormányfő többször lemondásra szólította fel. A miniszterelnök szerint az államfőnek május 31-éig még van ideje távozni tisztségéből.
