A magyar Országgyűlés szerdán megkezdte az Alaptörvény tizenhatodik módosításának általános vitáját, és határozatot hozott arról, hogy Magyarország leállítja a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépési folyamatot, amely június 2-án vált volna hatályossá.
A parlament 133 igen, 37 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett – kivételes eljárásban – fogadta el az erről szóló döntést. Ezzel hatályát vesztette a 2025-ös, büntetőbíróságból kilépést szabályozó törvény.
A volt Orbán-kormány azzal a magyarázattal indította el tavaly a kilépési folyamatot a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC-ből), hogy a mások mellett Benjamin Netanjahu Izraeli miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök letartóztatását követelő bíróság időközben politikai testületté vált.
Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a vita során azt mondta:a törvényjavaslat rövid, egyértelmű, és azt szolgálja, hogy Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság szervezetében maradjon. Nem véletlenül volt Magyarország az alapító 127 állam egyike – jegyezte meg.
Hozzátette: a törvényjavaslat elfogadásával Magyarország kifejezi, hogy elítéli a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekményeket, emellett lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország továbbra is a nemzetközi közösség tagja maradjon.
A vita során Juhász Hajnalka, a Fidesz vezérszónoka megismételte pártja álláspontját, hogy politikai testületté vált a büntetőbíróság, és feltette a kérdést, miszerint ha Benjamin Netanjahu elfogadja Magyar Péter kormányfő meghívását, és Magyarországra látogat, letartóztatják-e az izraeli miniszterelnököt. Ugyanezt a megválaszolatlanul maradt kérdést tette fel Apáti István is a Mi Hazánk részéről.
A határozathozatal során a Tisztelt Ház 133 igen, 37 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el az Egyesült Nemzetek Diplomáciai Konferenciája által, a Nemzetközi Büntetőbíróság Rómában 1998. július 17-én elfogadott Statútumának, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, New Yorkban 2002. szeptember 10-én elfogadott megállapodás felmondásának visszavonásáról szóló törvényt.
A Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett jogszabály rögzíti: a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának, valamint az emberi jogok védelmének érdekében feltétlenül szükséges a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása egy nemzetközi bírói fórumon. Ennek érdekében szükséges fenntartani Magyarország részvételét a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumában.
Az indoklás szerint az előterjesztés nem csupán egy korábbi, a nemzetközi közösség értékrendjével ellentétes döntés visszavonása, hanem hitvallás is amellett, hogy az igazságosság, az emberi méltóság és a nemzetközi együttműködés értékei Magyarország számára továbbra is iránytűként szolgálnak.
Az Országgyűlés az alaptörvény tizenhatodik módosításával folytatta munkáját szerdán délelőtt. Az indítvány nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. A javaslat megalapozza a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, és azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon.
Az előterjesztő, Melléthei-Barna Márton (Tisza) hangsúlyozta: a közhatalom gyakorlása nem lehet korlátlan sem időben, sem intézményben, a demokrácia pedig azt is jelenti, hogy egyetlen politikai szereplő sem válhat leválthatatlanná, és egyetlen hatalmi központ sem nőhet a demokratikus kontroll fölé. Ezért is javasolják, hogy Magyarországon a miniszterelnöki megbízatás legfeljebb nyolc évig legyen betölthető, megszakításokkal együtt az 1990 utáni demokratikus időszak teljes egészét figyelembe véve.
Kiemelte, hogy az alaptörvény tizenhatodik módosítása három világos üzenetet hordoz: a hatalom nem örök, a közvagyon a nemzeté, az állam intézményei pedig nem szolgálhatnak politikai önvédelmi mechanizmusként.
Bódis Péter, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára kiemelte: az alaptörvény 16. módosítása nem egyszerűen egy jogtechnikai korrekció, a célja elsősorban Magyarország demokratikus intézményrendszerének és a közvagyon védelmének, valamint a jogállamiság eszközrendszerének helyreállítása. „Olyan történelmi pillanatban vagyunk, amikor a választók egyértelmű felhatalmazása alapján világos és határozott döntéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy a közhatalom gyakorlása újra visszatérjen a tiszta, demokratikus keretek közé” – fogalmazott.
Stumpf Péter, a Tisza vezérszónoka azt mondta: a benyújtott javaslat minden pontja arra irányul, hogy lezárják az Orbán–Gyurcsány-korszakot, erre kaptak felhatalmazást a választáson.
Az ellenzéki pártok közül személyre szabott, azaz Orbán Viktor visszatérésének megakadályozására hozott jogalkotásnak minősítette a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője az alaptörvény módosítását, a Mi Hazánk pedig azt kifogásolta, hogy azt salátatörvény formájában tárták az Országgyűlés elé.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője szerint a miniszterelnöki megbízatás nyolc évre korlátozására nem nagyon találni példát, csak Belize-ben és Thaiföldön van ilyen. Az EU-ban sehol sem történt ilyen korlátozás – mutatott rá. Kijelentette: minden civilizált jogelvnek ellentmond, hogy visszamenőleges hatállyal vezetik be a miniszterelnöki megbízatás korlátozását.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és frakcióvezetője szerint ez a módosítás – az elmúlt 16 év gyakorlatát folytatva – visszaélés a kétharmados többséggel. Szóvá tette, hogy a salátatörvényként előtárt javaslatban három olyan ügyet gyúrtak össze, amelyet szerinte külön kellett volna kezelni, ezért nem tud sem igent, sem nemet mondani a javaslatra.
Miskolczi Orsolya, a Tisza képviselője szerint a javaslat több súlyos sebet kíván orvosolni azzal, hogy kimondja: nincs örökös hatalom. Egy egészséges demokrácia a hatalmon lévők folyamatos elszámoltathatóságáról szól, a hatalom koncentrációjának megakadályozása közös nemzeti érdek – mondta az általános vitában a kormánypárti képviselő.
Nyitókép: MTI/ Bódis Péter, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára
