Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés keddi ülése. A magyar kormányfő tájékoztatta a képviselőket, hogy mintegy negyedével fogják csökkenteni az Országgyűlés működésének költségeit. Beszédében a miniszterelnök ismét éles kritikát fogalmazott meg a volt Orbán-kormány elmúlt tizenhat évével kapcsolatban. Az elhangzottakkal összhangban a parlament öt vizsgálóbizottság felállításáról döntött keddi munkanapján az elmúlt időszak botrányainak a feltárására.
„Amikor az ország bajban van, legyen a közös jelszavunk az önmérséklet!” – mondta Magyar Péter miniszterelnök.
A kormányfő felszólalásában kiemelte: „olyan ember ne jöjjön politikusnak, vagy ne maradjon ebben a Házban, aki ebből akar meggazdagodni”.
Kiemelte: első döntéseik között a politikai privilégiumok leépítése szerepel, így a fizetések csökkentése, az indokolatlan luxuskiadások és a politikai kifizetőhelyek megszüntetése, a diplomataútlevelek kiadásának felülvizsgálata.
Magyar Péter hozzátette, javasolják az Országgyűlésnek, hogy csökkentse a képviselői fizetéseket és a költségkereteket is. Az előző Országgyűlés több mint 200 milliárd forintjába került az adófizetőknek, ez az összeg most legalább 50 milliárd forinttal fog csökkenni – közölte.
Megjegyezte: ha egy átlagos magyar munkavállaló nem kap százezer forintos telefonkeretet a munkájához, akkor valószínűleg egy országgyűlési képviselőnek sem kell.
A magyar kormányfő szerint ugyanebből az elvből következik az is, hogy Magyarországon a mindenkori miniszterelnök ne birtokolhasson többé korlátlan ideig hatalmat. „Az ország vezetése szolgálat, nem hitbizomány, ezért nyújtottak be a miniszterelnöki ciklusokat korlátozó alaptörvény-módosítást” – fejtette ki.
Úgy értékelt: Orbán Viktor kormányzása alatt „a Fidesz fokozatosan maga alá gyűrte az állam kulcsfontosságú intézményeit”, miközben a hatalom körül példátlan vagyonkoncentráció is kialakult.
Közölte, a miniszterelnöki tisztségen túl más választott pozíciók esetén is megvizsgálják a cikluskorlátozás lehetőségét.
Kiemelte, minden magyar embernek joga van ahhoz, hogy igazat mondjanak neki. Minden szivarszobát, minden, a magyar emberektől eltulajdonított forintot bemutatnak, beszámolnak a költségvetési csalásokról, a tiltott pártfinanszírozásról, a hűtlen kezelésekről, az eltitkolt tételekről, a hiányról – sorolta.
Minden korrupciós és hatalmi visszaélés ügyében teljes nyilvánosságot teremtenek, ezért kezdeményezik a végrehajtási rendszer visszaéléseit vizsgáló bizottság, a Magyar Nemzeti Bank körüli több száz milliárdos közpénzbotrányt feltáró bizottság, a kegyelmi botrányt vizsgáló testület, a gyermekvédelmi rendszer válságát és a spontán privatizációt vizsgáló bizottság felállítását.
Kitért arra, megszüntetik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jelenlegi rendszerét, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely – mint mondta – nem végzett értelmes tevékenységet, hanem a kormánnyal kritikus megszólalókat vegzálta.
Magyar Péter hangsúlyozta, mindenkinek joga van egy működő és emberséges Magyarországhoz, ezért kezdeményezik a devizahiteles ügyekben a kilakoltatások felfüggesztését, ezért indítják el az iskolakezdési támogatást a rászoruló családok gyermekeinek és a nyugdíjasoknak a SZÉP-kártyát, ezért hozzák haza az uniós forrásokat. Azért alakítják át a végrehajtási, felszámolási és a közjegyzői rendszert, hogy az állam végre a magyar embereket, ne pedig a kiváltságosokat szolgálja – hangoztatta.
A miniszterelnök arra kérte a „bukott kormánypárt itt ülő vagy éppen menekülésben lévő politikusait”, hogy „tiszteljék meg a Fidesz szavazóit azzal, hogy nem használják őket élő pajzsként saját korrupciós ügyeik, saját bűncselekményeik eltakarására”. Magyar Péter üdvözölte a Fidesz kezdeményezését egy védvonal kialakítására, amennyiben ez „nagyon jó védőügyvédeket jelent a jövőben elkerülhetetlen büntetőeljárások megindulásakor”.
„A szakma legjobbjaira lesz szükségük” – jegyezte meg.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője reagálásban kiemelte, a választási kampányban egyenlőtlen küzdelem zajlott, hiszen világviszonylatban példátlan módon neki mint parlamenti pártelnöknek és frakcióvezetőnek nem lehet Facebook-oldala sem. Jelezte: a Mi Hazánk maximálisan támogatja a Tisza Párt kezdeményezését, hogy a képviselők fizetését csökkentsék, ugyanakkor a polgármesterek fizetésének csökkentését újra kell gondolni. Közölte: ugyancsak támogatja mind az öt vizsgálóbizottság felállítását, ugyanakkor azt nem támogatja, hogy mind az öt bizottságot Tisza pártos képviselő vezesse.
Rétvári Bence (KDNP) a miniszterelnök felszólalására reagálva hangsúlyozta, hogy minden eszközzel, akár a parlament falain belül vagy kívül, megpróbálják megvédeni az elmúlt tizenhat év eredményeit. Emlékeztetett, hogy a Fidesz–KDNP-t is támogatták 2,5 millióan a választásokon, akiket nekik képviselniük kell. Szerinte a kormányfői mandátum időkorlátjával konkrétan Orbán Viktort akarják kizárni a jövőben a hatalomból
Gulyás Gergely (Fidesz) reagálásában azt kérte, hogy fejezzék be „azt a kollektív sértegetést, azt a gyűlöletkeltést”, ami szerinte a kampányban is túllépett egy határon. A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: véget ért a választási kampány, itt az idő és lehetőség, hogy az eredményes „Facebook-ellenzéki időszak után Facebook-kormányzás helyett” érdemi cselekvés kezdődjön.
Magyar Péter miniszterelnök válaszában – Toroczkai Lászlóhoz szólva – azt mondta, ha úgy érzi, hogy le van tiltva a Facebookról, forduljon az igazságügyi miniszterhez. Rétvári Bence felszólalására adott válaszában hiányolta a KDNP frakcióvezetőjének visszatekintését az előző kormány tevékenységére. A Fidesz és a KDNP képviselőihez fordulva felvetette, éppen ők beszélnek gyűlöletről, amikor a magyar adófizetők százmilliárdjait költötték évente gyűlöletkampányokra.
„Az nem gyűlöletkeltés, hogy most számon kérik a korábbi kormánypártok képviselőinek politikai, később büntetőjogi felelősségét” – szögezte le a kormányfő.
Öt vizsgálóbizottság felállításáról döntött a parlament
Az Országgyűlés 146 igen, 43 nem és 2 tartózkodó szavazattal fogadta el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslatot.
A bizottság tagjai közé a Tisza Párt 3 főt, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk pedig 1-1 főt jelölhet; a grémium elnökére a Tisza képviselőcsoportja, egy-egy alelnökére a Fidesz és a Mi Hazánk képviselőcsoportja tesz javaslatot.
Elfogadta az Országgyűlés a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslatot is, amelyet 146 képviselő támogatott, 45 ellenzett, míg ketten tartózkodtak. A vizsgálat középpontjában az 1987 és 1990 közötti ellenőrizetlen vagyonátmentési folyamatok, majd tágabban az 1988 és 2000 közötti privatizációs mintázatok állnának – az állami vállalatok átalakítása, vezetői kivásárlások, áron aluli vagyonkiszervezések, adósságok államon hagyása, párt- és szakszervezeti vagyonmozgások, valamint a külföldi vegyesvállalatok és impex hálózatok szerepének kiárusítása – áll a dokumentumban.
A Tisza-frakció delegál elnököt, a Fidesz és a Mi Hazánk egy-egy alelnököt ad a hatfős bizottság élére.
Az Országgyűlés 145 igen, 46 nem és 1 tartózkodó szavazattal fogadta el a végrehajtási visszaélések feltárására létrehozott vizsgálóbizottság felállításáról szóló javaslatot. A célja annak a feltárása, hogy a jelenlegi végrehajtási rendszer hiányosságai hogyan vezettek tömeges adósságspirálokhoz, társadalmi bizalomvesztéshez és rendszerszintű visszaélések gyanújához. Három tagot a Tisza, hármat az ellenzék ad, elnökét a kormánypárt jelöli.
Az Országgyűlés 147 igen, 42 nem 2 tartózkodó szavazattal döntött a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról. A Tisza-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság feladata feltárni, hogy „a bicskei kegyelmi ügyben miként működött a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint az a politikai és informális lobbihálózat, amelynek eredményeként K. Endre kegyelmet kaphatott” – olvasható a benyújtott határozati javaslatban. Három tagját a kormánypárt, hármat az ellenzék delegálja, elnökét a Tisza adja.
Az Országgyűlés 125 igen, 24 nem, 23 tartózkodó szavazattal elfogadta a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló javaslatot is. A Tisza-frakció által kezdeményezett, a kegyelmi ügytől elkülönülő, hattagú gyermekvédelmi vizsgálóbizottság célja a magyar gyermekvédelmi rendszer strukturális, finanszírozási, fenntartói és személyi válságának feltárása lesz.
Nyitókép: MTI/Magyar Péter
