A kegyelmi ügynek az Igazságügyi Minisztériumnál lévő, kedden nyilvánosságra hozott dossziéjának dokumentumaiból kiderül, Varga Judit, a tárca akkori vezetője nem támogatta, hogy K. Endre kegyelemben részesüljön – jelentette ki Magyar Péter keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján, amelyen furcsa körülményként értékelte, hogy a köztársasági elnöki kegyelem és annak miniszteri ellenjegyzése ugyanazon a napon történt.
Magyar Péter ismertette, a kegyelmi ügyben két ügycsoport futott párhuzamosan: a köztörvényes bűncselekmények miatt elítéltek, köztük K. Endre kegyelmi kérvénye, valamint a Hunnia-per elítéltjeinek kérvényei, és nagyon erős lobbi indult a kormány bizonyos tagjainak körében, hogy utóbbiak ügyében szülessen kegyelem. Elmondása szerint a minisztérium 49 terhelt 48 ügyét terjesztette fel. K. Endre kérvényét az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztálya nem támogatta. A köztársasági elnöknek küldött dokumentumban, a minisztériumi javaslatnak megfelelően, három esetben javasolta az igazságügyi miniszter a kegyelem megadását, a további 46 személy – köztük K. Endre – 48 ügyét felterjesztette, ami azt jelenti, hogy nem javasolta a kegyelem megadását.
Magyar Péter soha nem látott esetnek nevezte, hogy a K. Endrének is megadott köztársasági elnöki kegyelmet ugyanazon a napon írta alá Novák Katalin és jegyezte ellen az akkori igazságügyi miniszter. Közölte, az esetek döntő többségében, 99,99 százalékában a köztársasági elnök az igazságügyi miniszteri felterjesztéssel egyezően hozza meg döntését, majd hozzátette, a köztársasági elnök döntésének jogerőssé és végrehajthatóvá válásához szükséges még az igazságügyi miniszter ellenjegyzése, ez tehát egy háromfokú eljárás, amelynek során az igazságügyi miniszter felterjeszt, a köztársasági elnök dönt, és utána visszakerül az Igazságügyi Minisztériumba a kegyelmi határozat, amely ilyenkor újra végigmegy az igazságügyi miniszter kegyelmi főosztályán, az államtitkáron, és végül a miniszter asztalára kerül ellenjegyzésre. Mint mondta, az első irat az Igazságügyi Minisztériumban K. Endre ügyében 2023. április 14-én készült, majd április 17-én született meg az a feljegyzés, amelyből kiderül, hogy a minisztérium nem javasolja az igazságügyi miniszternek K. Endre ügyében a kegyelem megadását. A kormányfő rendkívülinek nevezte, hogy egy napon belül, április 18-án megérkezett a Varga Judit aláírásával ellátott – a minisztériumi javaslattal azonos – dokumentum a köztársasági elnökhöz, ráadásul a köztársasági elnöki kegyelmet április 27-én keltezték, és még aznap ellenjegyezte az akkori igazságügyi miniszter, ugyanis a bejáródott folyamat értelmében, miután a köztársasági elnök megadja a kegyelmet, az elnöki határozatot visszaküldik az Igazságügyi Minisztériumba, ahol először a kegyelmi főosztályra, majd az illetékes államtitkárhoz kerül, aki végül elküldi a miniszteri kabinetbe, és a miniszteri kabinet, amikor tudja, aláíratja a határozatot a miniszterrel.
Kifejtette, a K. Endre kérvényét is tartalmazó, köztörvényes elítéltek kérvényeivel párhuzamosan futó Hunnia-per elítéltjeinek ügyében a kérvényezők nagy részének, és tudomása szerint Budaházy Györgynek sem javasolt kegyelmet az igazságügyi miniszter. Magyar Péter rámutatott, a két ügycsoport K. Endre ügyén keresztül találkozott 2023. április 27-én a Sándor-palotában, a Köztársasági Elnöki Hivatal külön kérésére felgyorsítva.
„Ferenc pápa látogatása előtt egy nappal a köztársasági elnök teljesen szokatlan módon, tíz esetben megfordítja az igazságügyi miniszter döntését, felterjesztését, és kegyelmet ad, és még szokatlanabb módon, még aznap, lehet, hogy egy helyiségben” az akkori igazságügyi miniszter ellenjegyzi ezt a kegyelmi határozatot úgy, hogy kihagyásra kerül a szolgálati út, a megszokott út, tehát nem látja a megváltoztatott kegyelmi határozatot sem a főosztály, sem az államtitkár, sem a miniszter kabinetje, így esélyük sem volt arra, hogy felhívják a miniszter figyelmét: az ő döntésével ellentétes döntést hozott a köztársasági elnök – magyarázta, jelezve, hogy nagyon sok információ jutott el hozzájuk a Köztársasági Elnöki Hivatal egykori dolgozóitól, az Igazságügyi Minisztériumból és Fidesz-vezetők szűk köréből is, amelyekből rekonstruálható, hogy nagyon erős lobbi indult a kormány bizonyos tagjainak körében, hogy a Budaházy-ügyben elítéltek is kapjanak kegyelmet.
A miniszterelnök felidézte, Gulyás Gergely korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter a Telexnek adott interjúban elárulta, a Hunnia-per elítéltjeinek ügyében egyeztetett a kormány, de az nem derült ki, hogy K. Endréről egyeztetett-e. Közölte, olyan információk jutottak el hozzájuk, hogy amikor az igazságügyi miniszter elé tették a dokumentumokat, nem tájékoztatták arról, hogy a K. Endre ügyében született dokumentum is közöttük van, és arról sem, hogy abban az ügyben megváltoztatták az ő felterjesztését. Hozzátette, így már érthetővé válik, hogy miért hagyták ki a szokásos szolgálati utat. Magyar Péter szavai szerint két lehetőség van: vagy megtárgyalta a kormány, vagy annak szűk köre nemcsak a Hunnia-per ügyeit, hanem K. Endre ügyét is, vagy nem tárgyalták meg és nem tájékoztatták az igazságügyi minisztert, hanem átverték, ezt azonban nem tudja 100 százalékos bizonyossággal mondani.
Arról, mi értelme volt a kegyelemnek K. Endre számára, amikor ő már a reintegrációs őrizetét töltötte otthon, azt mondta, van, aki szerint azért, hogy kapjon nyugdíjat, hiszen a köztársasági elnöki kegyelemmel mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, majd hozzátette, ennél valószínűbbnek tűnik az iratok és a kegyelmi kérvényt megtámogató, oktatási intézmények vezetői által írtak alapján, hogy K. Endre szeretett volna tovább dolgozni fiatalokkal, gyerekekkel, ugyanis a kegyelem mentesítette a jogerős bírósági ítélet örök időkre szóló, a kiskorúakkal való tevékenységtől eltiltó büntetésétől.
Magyar Péter azt mondta, a kegyelmi ügyben szép lassan összeáll a puzzle, amelynek teljes kirakásában a köztársasági elnök segíthet, ezért felszólította Sulyok Tamást, hogy hozza nyilvánosságra a kegyelmi ügy nála lévő aktáját, hiszen – ahogyan fogalmazott – a Köztársasági Elnöki Hivatalban kell lennie ilyen aktának, méghozzá bővített változatban.
A miniszterelnök a sajtótájékoztatón bejelentette, parlamenti vizsgálóbizottságot hoznak létre az ügy felderítésének érdekében, majd hozzátette, változtatni fognak a jogszabályokon, így pozitív kegyelmi döntés esetén, ha azt az igazságügyi miniszter ellen is jegyzi, nyilvánosságra kell hozni a kegyelmi határozatot és a kegyelemben részesült nevét.
A köztársasági elnök hivatala kedden kiadott közleményében arról tájékoztatta az MTI-t, hogy együttműködnek a K. Endre ügyében született iratok nyilvánosságra hozatalában a kormánnyal, és hivatalos megkeresés esetén átadják a rendelkezésre álló dokumentumokat a kabinet képviselőjének.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt/Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatóján
