FRISSÍTETT – Magyar Péter Magyarország új miniszterelnöke

Az íráshoz fotógaléria kapcsolódik, amely ITT érhető el. 

A magyar Országgyűlés szombati alakuló ülésén a képviselők Magyar Pétert választották Magyarország új miniszterelnökévé. A Magyar Péter vezette Tisza Párt választási győzelmét követően a parlament 140 támogató voks mellett, 54 ellenszavazattal és egy tartózkodással döntött a kormányfő személyéről. A szavazást követően Magyar Péter a parlament plenáris ülésén letette miniszterelnöki esküjét.

Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke az Országgyűlés alakuló ülését 10 órakor nyitotta meg. A Himnusz elhangzása után köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte a legidősebb országgyűlési képviselőt, a 73 éves fideszes Vitányi Istvánt, hogy korelnökként vezesse az ülést.

A Ház meghallgatta Sasvári Róbertnek, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökének és Nagy Attilának, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökének beszámolóját az április 12-i országgyűlési választásról.

Dr. Sasvári Róbert ismertetésében részletes áttekintést adott az országgyűlési választások lebonyolításában közreműködő választási bizottságok munkájáról, valamint a jelöltek és jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó döntésekről. Beszámolt a kampányidőszak alatt benyújtott kifogásokról és jogorvoslati eljárásokról is, továbbá kitért arra, miként történt a választási eredmények hivatalos megállapítása. Az NVB elnöke hangsúlyozta, hogy a választási szervek a 2026-os voksolás során biztosították a törvényes és átlátható lebonyolítás feltételeit.

Dr. Nagy Attila beszámolója a választások megszervezésének és végrehajtásának legfontosabb szakaszait foglalta össze. Részletesen szólt a választási apparátus felkészítéséről, a lakosság tájékoztatásáról, valamint a külképviseleteken és levélben leadott szavazatok kezeléséről.

Emellett ismertette az informatikai háttér működését és a kibervédelmi intézkedéseket is. Beszámolójában külön hangsúlyt kapott a Választási Tájékoztató Rendszer működése, valamint az elektronikus rendszerek biztonságát és folyamatos rendelkezésre állását garantáló technikai megoldások bemutatása.

Megalakultak a parlamenti képviselőcsoportok

Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnökének beszédét követően az Országgyűlés alakuló ülése több fontos napirendi ponttal folytatódott. Ellenőrizték az esküokmányokat, amelyeket szabályszerűnek találtak, majd a képviselők elfogadták a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökeinek beszámolóit is. A parlament 192 igen szavazattal fogadta el a Nemzeti Választási Iroda jelentését, miközben heten nem szavaztak. Ezt követően hivatalosan is megalakultak a parlamenti képviselőcsoportok. Az új parlamenti ciklusban négy frakció működik majd. A Tisztelet és Szabadság Párt 141 fős képviselőcsoportját Bujdosó Andrea vezeti. A Fidesz frakcióvezetője Gulyás Gergely lett, míg a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportját Rétvári Bence irányítja majd. A Mi Hazánk Mozgalom parlamenti frakciójának vezetője pedig Toroczkai László lesz.
 

Esküt tettek a képviselők

A képviselői mandátumok hitelesítését követően ünnepélyes keretek között bevitték az ülésterembe a nemzeti és történelmi lobogókat. Ezt követően az új parlament tagjai letették esküjüket, amellyel hivatalosan is megalakult az új Országgyűlés.

Az eskü szövege: „Én ... fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom, és másokkal is megtartatom; az országgyűlési képviselői tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom. Isten engem úgy segéljen!”

Az új parlament megalakulásával egyidejűleg megszűnt az addigi kormány mandátuma is. Az Orbán Viktor vezette kabinet az új kormány felállásáig ügyvezetői jogkörben folytatja munkáját.

Sulyok Tamás Magyar Pétert javasolta Magyarország miniszterelnökének

A példátlan választási győzelem történelmi felelősséget is jelent a Tisza Párt számára – hangsúlyozta Sulyok Tamás az Országgyűlés alakuló ülésén. Az államfő beszédében a demokratikus jogrend, a jogállamiság és a nemzeti egység fontosságáról beszélt, valamint konstruktív együttműködésre szólította fel a parlamenti képviselőket. A köztársasági elnök emellett bejelentette, hogy miniszterelnöknek Magyar Péter személyét javasolja.

Sulyok Tamás beszéde elején arról szólt, hogy Magyarország történelmi fordulóponthoz érkezett, hiszen a rendszerváltozás óta tizedik alkalommal alakult meg az Országgyűlés, ugyanakkor négy parlamenti ciklus után kormányváltásra is sor kerülhetett. Kiemelte, hogy a választók döntése nyomán a Tisztelet és Szabadság Párt rendkívüli felhatalmazást kapott az ország irányítására.

– Ezredéve államalkotó nép vagyunk. Ezredéve tudjuk és akarjuk is életünket alakítani, és mindent megteszünk azért, hogy sorsunk irányítójává váljunk. Magyarország történelmének újabb fejezetéhez érkeztünk. Az áprilisi országgyűlési választáson a magyar nép kinyilvánította akaratát. A Tisztelet és Szabadság Párt példátlan részvétel mellett példátlan győzelmet aratott, és lehetőséget kapott az ország irányítására. Ezzel a felhatalmazással pedig történelmi felelősséget is visel hazánkért és nemzetünkért. Felelősséget és szolgálatot, amelynek tétje nem kevesebb, mint az ország és a nemzet közösségeinek előrehaladása és erejének gyarapítása – fogalmazott Sulyok Tamás.

A magyar államfő ezt követően az Országház jelentőségéről, valamint a magyar államiság és jogrend történelmi folytonosságáról beszélt. Beszédében külön kitért a jogállamiság szerepére, és hangsúlyozta, hogy minden politikai cselekvés csak az alkotmányos rend keretein belül értelmezhető.

– Az Országház az önbecsülés, a nemzeti szabadság és a jog fellegvára. E hely minden szegletét átszövi a nemzet emlékezete és a jövőbe vetett remény. A jog tisztelete Magyarországon nem lehet kérdés. Minden hatalom csak a jogállam keretei között értelmezhető. Minden politikai cselekvés addig nevezhető demokratikusnak, amíg a jogállami alkotmányos rend keretén belül mozog. A jogbiztonság olyan érték, amelyet minden körülmények között őrizni kell. A jogállam megbontása beláthatatlan következményekkel járna az emberek életére és a jövőbe vetett bizalmára – hangsúlyozta a magyar köztársasági elnök.

Sulyok Tamás beszédében történelmi példaként említette Bibó István szerepét is, aki 1956-ban a szovjet megszállás idején is kitartott az Országházban. Az államfő szerint Bibó István példája ma is azt üzeni, hogy a jognak az ember szolgálatában kell állnia. A köztársasági elnök emellett arról is beszélt, hogy a politikának a kampányidőszak után vissza kell térnie a közjogi keretek közé, és a közéletben ismét a nemzeti együttműködésnek kell előtérbe kerülnie. Kiemelte, hogy az ország csak akkor lehet erős, ha sokfélesége mellett is képes megőrizni egységét.

– A kiélezett kampány után a politikának vissza kell térnie természetes közegébe, a közjogi keretbe. A fókusz ismét az ország sorsának jobbá tételére kell hogy essen. Magyarország csak úgy tud épülni, ha együtt építünk és nem egymás ellenében. Konstruktív együttműködést javaslok minden olyan ügyben, amely az ország sorsát előreviszi, a nemzetet felemeli, a békét és a közélet nyugalmát megerősíti. Egy ország és egy nemzet csak akkor lehet erős, ha sokféleségében is meg tudja jeleníteni az egységet. Ebben önöknek, képviselőknek különleges szerepük van – mondta el Sulyok Tamás.

Beszéde végén az államfő ismertette, hogy az Alaptörvény rendelkezése alapján felkérte Magyar Pétert a kormányalakításra, aki a felkérést elfogadta. Ennek nyomán az Országgyűlésnek Magyar Pétert javasolta Magyarország miniszterelnökének. 

Megválasztották az Országgyűlés új elnökét –  Forsthoffer Ágnes szerint új korszak kezdődhet a magyar parlamentáris demokrácia történetében

Forsthoffer Ágnest, a Tisztelet és Szabadság Párt képviselőjét választotta meg az Országgyűlés új elnökévé a parlament. A politikus megválasztását 193 képviselő támogatta, ketten nemmel szavaztak, tartózkodás nem volt. A döntéssel lezárult Kövér László tizenhat évig tartó házelnöki időszaka is. Az új házelnök a megválasztását követően letette esküjét, majd hosszabb beszédben ismertette elképzeléseit az Országgyűlés jövőjéről.

Beszédének elején a bizalom súlyáról és a szolgálat fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy a tisztséget nem hatalomként, hanem felelősségként értelmezi, és hangsúlyozta, hogy történelmi jelentőségű időszak kezdődhet a magyar közéletben.

– Pontosan tudom és érzem, hogy a nekem szavazott bizalom mekkora felelősség. Pontosan tudom, hogy ezzel a bizalommal nem hatalmat, hanem szolgálatot kaptam. Hitemből is tudom, hogy akire sokat bíztam, attól többet kérnek számon. A mai nap nem számomra, hanem a magyar nép számára nyit történelmi lehetőséget. Változások jönnek, amelyekkel új korszakot kezdünk a magyar parlamentáris demokrácia történetében. Az Országház ugyanis nem a pártok, hanem újra a magyar nemzet otthona, Magyarország háza kell, hogy legyen – mondta Forsthoffer Ágnes.
 

A házelnök arról is beszélt, hogy a parlamentnek szerinte a nemzet akaratát kell képviselnie, és olyan intézménnyé kell válnia, ahol a tisztelet és az együttműködés kerül előtérbe. Hangsúlyozta, hogy a politikai vitáknak a kölcsönös megbecsülésre kell épülniük.

– Nem hatalmi központ, hanem a nemzet akaratának szentélye. Ez a ház újra a szerénység és alázat, a szolgálat és a tenni akarás háza lesz. Nem az urizálás, a nagyzolás, a magamutogatás színtere. Ahol nem jobbak vagy rosszabbak vagyunk egymásnál, hanem kiegyensúlyozói vagyunk egymásnak. Minden megszólalásnál a magyar nemzet egységére kell törekednünk. Legyen itt helye az érvelésnek, a meggyőzésnek, az értő figyelemnek, a tényeken nyugvó tiszteletteljes párbeszédnek és a bocsánatkérésnek is – hangsúlyozta.

Forsthoffer Ágnes beszédében kitért a társadalmi nyitottság és az átláthatóság kérdésére is. Ismertette, hogy álláspontja szerint az Országgyűlés munkájának érthetőbbé és hozzáférhetőbbé kell válnia a polgárok, a civil társadalom és a fiatalok számára.

– Azért fogunk dolgozni, hogy többé senki ne legyen megbélyegzett másodlagos állampolgár származása, véleménye vagy életmódja miatt. Legyen az országunk, a parlamentünk újra mindenkié, aki itt él, aki itt dolgozik, vagy akit ide húz vissza a szíve a nagyvilágból. Érjen el e falak közé mindenki hangja, aki képviseletében megbízott bennünket. Az országgyűlési munka legyen transzparens és nyitott. Legyen nyitottabb a szabad sajtó felé, és legyen érthető a civil társadalom és főleg a fiatalok felé – emelte ki.

A politikus beszédének végén az európai kapcsolatok fontosságáról is szólt.

Bejelentette, hogy tizenkét év után ismét visszakerül az Európai Unió zászlaja a magyar parlament épületére, amelyet szimbolikus lépésnek nevezett.

– Ez a zászló a jelképe annak a szövetségnek, amelyre a magyar választópolgárok 22 évvel ezelőtt elsöprő többsége igent mondott. Ehhez a szövetséghez tartozni ma is a magyar nemzet elemi érdeke. Kövesse ezt az első szimbolikus lépést számos másik, mellyel újra megbecsült tagjai leszünk Európa közösségének. Bizalmukat még egyszer megköszönve állok a megtisztelő feladat elé, és kérem Isten áldását a ma megalakult országgyűlés munkájára és a megújuló magyar demokráciára – zárta beszédét az Országgyűlés új elnöke.