Őrködni az emberi méltóság felett

Egész Európa közös felelőssége, hogy az utánuk jövő nemzedékek tanuljanak a múlt bűnéből, megértsék a hátterét és elgondolkozzanak a következményeken – mondta Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján csütörtökön Budapesten.

Szalay-Bobrovniczky Vince a Holokauszt Emlékközpontban megtartott megemlékezésen hangsúlyozta, a holokauszt élő seb az emberiség lelkiismeretén, olyan tragédia, amelynek emléke arra kötelez bennünket, hogy minden korban és minden körülmények között őrködjünk az emberi méltóság felett. Hozzátette, kötelességünk nemcsak emlékezni, hanem cselekedni is. Meg kell védenünk az emberi méltóságot minden körülmények között, valamint muszáj fellépnünk a gyűlölet, a kirekesztés és az antiszemitizmus minden formája ellen.

Hangsúlyozta, a történelem arra tanít, hogy a közöny is döntés. Kötelességünk a jövő nemzedékei számára világossá tenni, hogy az embertelenség szavakkal, közönnyel, kirekesztéssel kezdődik, és akkor válik visszafordíthatatlanná, amikor a társadalom félrefordítja a tekintetét, bagatellizál és hallgat – szögezte le Szalay-Bobrovniczky Vince, hozzátéve, a legsötétebb időkben is voltak, akik az emberséget választották, akik kockára tették a saját életüket, hogy másokat megmenthessenek. Az ő példájuk azt mutatja, hogy a gonoszság nem legyőzhetetlen, hogy mindig van választás és remény.

Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke azt mondta, a zsidó közösség számára a legfontosabb, hogy soha ne ismétlődhessen meg a holokauszt. Aki ebben társuk, az a szövetségesük – jelentette ki, hozzátéve, ahogy a múltban tették, úgy a jövőben is partnerként tekintenek mindenkire, aki elkötelezetten támogatja az erre irányuló törekvésüket.

Felidézte, hogy nyolcvankét évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött meg Kárpátalján a gettósítás, amelyet a deportálások és a népirtás követett. „Nem sokon múlt, hogy a náci fenevad véghez vigye ördögi tervét: a magyarországi zsidóság teljes megsemmisítését” – fogalmazott. Pedig az itt élő zsidók hűséges és szorgalmas tagjai voltak a magyar hazának – mondta, emlékeztetve, hogy az akkori magyar állam halálba küldte saját polgárait.

Kitért arra is, hogy a holokauszt szörnyűsége több mint százezrek életének kioltása, mint a túlélők feldolgozhatatlan gyásza és a generációkon át öröklődő trauma. A társadalmi szövet örökre és helyrehozhatatlanul sérült, a hiány máig érezhető – magyarázta, hozzátéve, hogy a közösség megsemmisítésével együtt eltűnt egy virágzó zsidó szellemi és vallási élet is. A veszteség súlya sokak számára máig nem tudatosult, ezért továbbra is feladatunk – és a Holokauszt Emlékközpont kiemelt küldetése –, hogy minél szélesebb körben adjuk át mindazt a tudást, amely e veszteség súlyát megérthetővé teszi – fogalmazott a Mazsihisz elnöke. Elmondta, ma már nincsenek köztünk az elkövetők, és egyre kevesebben vannak a túlélők, ezért az utánuk jövő generációkra hárul a felelősség, hogy fenntartsák az emlékezetet. Különösen most, amikor világszerte újra erősödik az antiszemitizmus, amikor a gyűlölet ismét utat keres magának, gátat kell szabnunk az ordas eszméknek, mert a történelem erre tanít bennünket – figyelmeztetett Grósz Andor.

Maya Kadosh, Izrael budapesti nagykövete arról beszélt, hogy a magyar parlament 2000-ben hozott döntése a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjáról még mindig jelentőséggel bír. A nap kijelölésével az Országgyűlés beemelte 1944 eseményeit Magyarország történelmi narratívájába, és elismerte, hogy a holokauszt nem egy távolban zajló történet volt, hanem az ország saját struktúráiban, intézményeiben és közéletében zajlott le, saját állampolgárai ellen. Ez a felismerés politikai érettségről és valódi elköteleződésről tanúskodik – értékelte, majd hozzátette, az új parlament és kormány munkájának kezdetén a fókusz ugyan a politikai prioritásokon van, ám arra figyelmeztetett, hogy az antiszemitizmus ismételt megjelenésével a politikai vezetés szerepe összetettebbé, egyben fontosabbá is vált. Feladata, hogy fenntartsa a tisztánlátást, és biztosítsa, hogy bizonyos határok láthatók és sértetlenek maradjanak, ugyanis az, ahogyan a közintézmények kezelik ezeket a kérdéseket, hatással van a társadalomra is – magyarázta Maya Kadosh.

A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket és köveket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál. Az eseményen részt vett mások mellett Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter is. Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött meg Kárpátalján a zsidó emberek gettókba zárása.