Erősödött a nők munkaerőpiaci, társadalmi és anyagi helyzete Magyarországon. Ez derül ki a Kopp Mária Intézet legfrissebb elemzéséből. A szervezet szerint míg az Európai Unióban inkább a stagnálás jellemző, addig itthon pozitív változás tapasztalható, amit a kormányzati intézkedések is elősegítettek. Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke ismertette a kutatás részleteit.
A védőnői szolgálat is hungarikum
„Megvizsgáltuk azt, hogy a munkaerőpiacon, a családtámogatások területén, a felsőoktatásban, a közéletben vagy akár az egészségügyi területen milyen lehetőségei vannak a magyar nőknek. És azt kell hogy mondjam, hogy számos olyan lehetőséggel élhetünk mi, magyar nők, amire nincs is példa az Európai Unió más országaiban. Magyarországon van egy nagyon komoly adócsökkentési program, és nem kell adót fizetniük az édesanyáknak – a kettő-, három-, négygyerekes édesanyáknak, illetve a harminc alatti édesanyáknak, valamint a kicsi gyermeket nevelő, cseden és gyeden lévő édesanyáknak – amelyre sehol másutt nincsen példa a világon. De például nekünk, magyar nőknek van egy védőnői szolgálatunk is, ami egy hungarikum, és amely tényleg a fogantatástól kezdve hosszú ideig át segíti a nőket, akár a várandóság alatt, akár amikor kisgyermekük van, akár amikor már iskolás a gyermekük. Tehát látjuk azt, hogy nagyon sok olyan intézkedés van, olyan program van, amilyenek nincsen sehol másutt. Például 40 év után elmehetnek a nők nyugdíjba. Tehát érzékelhetjük azt, hogy nagyon sok olyan hungarikumnak tekinthető intézkedés segíti a magyar nőket, amely miatt igenis azt mondhatjuk, hogy Magyarországon jó nőnek lenni” – hangoztatta az intézet elnöke.
Tíz friss diplomásból hat nő
„Magyarországon az ötödik legmagasabb a női foglalkoztatási ráta az Európai Unióban, tehát nagyon széles körű Magyarországon a nőknek a foglalkoztatása, függetlenül attól, hogy van-e gyermekük vagy nincsen. És hogyha megnézzük a bérkülönbségeket, én azt gondolom, hogy a legeslegjobb módszer arra, hogy csökkentsük a nők és férfiak közötti bérkülönbséget, az éppen az adómentesség. Tehát látjuk azt, hogyha nem kell megfizetni a 15 százalékos szja-át az édesanyáknak, akkor ezzel 22,5 százalékkal fog nőni a nettó jövedelmük, és ez jelentősen csökkenti a bérkülönbséget, ami a nők és férfiak között van, sőt ezáltal igazából át is fordul a nők javára. Tehát én azt gondolom, hogy ez egy olyan módszer, ami nagyon sok nőt érint, ugye most már félmillió nő került ebbe a körbe, és hát hogyha véget ér ez a program 2029-ben, akkor már egymillió nőt fog érinteni az adómentesség. Az oktatás területén pedig azt látjuk, hogy most már több nő jön ki az egyetemekről, mint férfi, tehát nagyjából tíz friss diplomásból hat az nő, és ugye emiatt a diplomások között is nő a nőknek a részaránya. Egyébként ugyanez látható a tudományos területen, hogy a hallgatók között, vagy akár az oktatók között is egyre több a nő, tehát látszik, hogy ezen a területen is kezd megerősödni a nők helyzete és a szerepe. Gyakorlatilag minden olyan szakmai vagy akár tudományos területen, akár más területen, ami korábban jellemzően férfiak uralta terület vagy pálya, ott a hölgyek egyre nagyobb számban megjelenek” – mondta Fűrész Tünde.
Nyitókép: MTI/Fűrész Tünde
