Hídfőállásként jellemezte a diaszpóra magyarságát a világ országai felé Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Hétvégi Magyar Iskolák Találkozóján, amelyet pénteken tartottak meg Budapesten, az Országházban.
Semjén Zsolt kifejtette: a magyar nemzet három sajátos részre tagolódik, a magyarországi magyarságra, a Kárpát-medencei magyarságra és a diaszpóra magyarságára. Nem azért van így, mert így akartuk, hanem mert a történelem viharai következtében világnemzetté váltunk, a magyarság egy része külföldre szakadt a nagyvilágba – mutatott rá, majd hozzátette, a magyar kormány feladata, hogy a kihívást lehetőséggé változtassa, a diaszpóra magyarságára, mint az anyaországi és a Kárpát-medencei magyarság melletti nemzetrészre olyan programokat találjanak ki, amelyek a legkülönbözőbb körülmények között élők számára is lehetővé teszik a magyar identitás megőrzését.
Semjén Zsolt felidézte, a kommunista rendszer 1990 előtt kifejezetten ellenségként tekintett a diaszpóra magyarságára amiatt, hogy jelentős része éppen a kommunista rendszer elől emigrált. 1990 után ez megváltozott, de továbbra is egyfajta mostohagyermek maradt a diaszpóra. Ezért gondolták 2010-ben – Répás Zsuzsanna akkori nemzetpolitikai államtitkárral közösen –, hogy létrehozzák a Magyar Diaszpóra Tanácsot, és olyan speciális programokat indítanak, mint a Kőrösi Csoma Sándor Program.
A miniszterelnök-helyettes a diaszpóra magyarságát egy-egy hídfőállásként jellemezte, rámutatva, rajtuk keresztül a világ legkülönbözőbb országaival tudnak gazdasági, kulturális kapcsolatba lépni. Semjén Zsolt elmondta, a hétvégi iskolák vonatkozásában nemcsak intézményeket támogatnak, hanem hálózatokat is szerveznek, hiszen jelenleg 260 hétvégi iskolával állnak napi kapcsolatban, ezekben ezer szakképzett pedagógus tanítja a gyermekeket. Kitért a hétvégi iskolák számára a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János karán indított akkreditált képzésre, amelyet eddig 74 pedagógus végzett el, 20-an mesterdiplomát szereztek, majd beszélt arról is, hogy a Rákóczi Szövetség táborainak köszönhetően ezer fiatal érkezhet a diaszpórából, és életre szóló élményt, megerősödést jelent számukra az anyaországgal. Az idén 250 nyertes pályázatot hirdettek kifejezetten diaszpóraprogramokra – emelte ki a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt a résztvevőknek azt mondta, Magyarországra hazajönnek, Magyarországon otthon vannak, Magyarország a hazájuk, ha baj történik, mindig van egy ország, ahová hazajöhetnek, ezért is volt kulcsfontosságú a teljes jogú állampolgárság kiterjesztése. Példaként Venezuelát említette, ahonnan intézményes formában mentették ki a magyarokat ezres nagyságrendben. A magyar állam feladata, ha valahol egy nemzetrész, magyar közösség veszélybe kerül, akkor tudják azt, mindig, mindenkor számíthatnak Magyarországra – hangsúlyozta.
Semjén Zsolt újságíróknak beszélt arról is, hogy a határon túli magyarok azáltal tudják biztosítani az elért eredmények megőrzését, saját támogatásukat, ha részt vesznek az országgyűlési választáson április 12-én, és olyan pártra szavaznak, amely a külhoni magyarság szempontjait is képviseli. Akinek van magyarországi lakcíme, két szavazata van: egy, ahol lakik, és egy a pártlistákra; azok a külhoni magyarok pedig, akiknek nincs magyarországi lakcíme, a listás választáson vehetnek részt – jelezte, hozzátéve, amióta kiterjesztették a magyar állampolgárság lehetőségét az elszakított területeken élő és a világ magyarsága számára, azóta a magyar Országgyűlés valóban összmagyar Országgyűlés, mivel minden magyar politikai akarata megtestesül benne.
Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára úgy fogalmazott: a diaszpóraközösségek lelke a hétvégi magyar iskolákban dobog. Ahol magyar gyermek van, ott van a magyar jövő – mondta, és köszönetét fejezte ki azoknak, akik külön energiát és áldozatot fordítanak a gyermekek tanítására, magyar identitásuk erősítésükre. A legfontosabb tanítás, amelyet adhatnak a gyermekeknek, a példaadás, amit az államtitkár nemzetépítő munkaként értékelt. Kiemelte, ezen keresztül az adott diaszpóra közösség erősödik, és ezáltal a magyar nemzet is erős maradhat. Nacsa Lőrinc úgy fogalmazott, közös nemzeti érdek a hétvégi iskolák megmaradása és erősödése, majd hozzátette, az elmúlt 16 év eredményeit meg kell őrizni, hiszen olyan építkezés zajlik, amit nem érdemes pár másodperc alatt – mint homokvárat – lerombolni.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás/ Semjén Zsolt a IX. Hétvégi Magyar Iskolák Találkozóján
