– Az infrastrukturális fejlesztések, a versenyképesség javítása, valamint a Nyugat-Balkán integrációjának támogatása olyan közös érdekeket jelenthetnek, amelyek kapcsán egyet tudnak érteni a visegrádi négyek – állapította meg tegnap Budapesten, az Országházban a visegrádi országok parlamenti elnökeinek találkozóján Kövér László házelnök. Emlékeztetett: egy különös jubileum is társul az idei konferenciához, hiszen harmincöt éve annak, hogy aláírták a Visegrádi Nyilatkozatot, melyet akkor Václav Havel és Antall József látott el kézjegyével.
A jelenlegi elnökség időszakában összesen öt parlamenti szakbizottsági találkozót tartottak, s az elnökség hamarosan befejeződik. A mai nap folyamán Budapesten megtartják a délkelet-európai parlamenti elnökök csúcstalálkozóját is, amelyre a visegrádi országok parlamenti elnökeit és alelnökeit egyaránt meghívták. A tegnapi konferencián házelnöki szinten Magyarország, Csehország és Szlovákia képviseltette magát, míg Lengyelország alelnököket küldött a találkozóra.
GAZDASÁGI STAGNÁLÁS
Kövér László aláhúzta: ahelyett, hogy egyre erősebbnek számítana az Európai Unió, vagyis a versenyképesség helyett a versenyképtelenség jellemzi jelenleg az európai országok csoportját. Ez a tény negatívan hat ki a visegrádi országok gazdasági eredményeire is.
– Együtt sírunk, együtt nevetünk, ahogyan mondani szokás, ami azonban az Európai Unió gazdasági teljesítményét illeti, nevetésre manapság nincs túl sok okunk – fogalmazott a házelnök. Kövér László kijelentette: stagnál az uniós gazdaság, ez már jó ideje így van, minden változás jele nélkül. Az Európai Unióban sok esetben többszörösen annyiba kerül ma az áram, a gázolaj és általában véve az energetikai termékek, mint Kínában vagy az Egyesült Államokban. Ez már eleve azt a veszélyt veti fel, hogy az Európai Unió képtelen felvenni a versenyt a másik két nagyhatalommal, ezáltal az unió folyamatos leszakadásban van a gazdasági világversenyben.
POLITIKAI FELELŐSSÉG
Az Európai Unió versenyképtelensége Kövér szerint nem gazdasági, hanem politikai alapokon nyugszik, a politikai okok fő előidézője pedig nem más, mint az Európai Bizottság. Mint mondta, az unióban jelenleg nem megfelelő a munkaerő-politika, a migránspolitika, a gazdaságpolitika, ugyanakkor a mezőgazdaság feláldozását a globális szabadkereskedelem oltárán is célul tűzte ki a Bizottság a jelek szerint.
Kövér László megfogalmazása szerint a legcélravezetőbb a jelen pillanatban az lenne, ha bizalmatlansági indítványt fogalmaznának meg az Európai Parlamentben az Európai Bizottság ellen. Félő ugyanis, hogy amennyiben a 2029-ig terjedő mandátumát kitölti a testület jelenlegi összetétele, Európa végleg leszakad a gazdasági világversenyben, és már nem lesz alkalma utolérnie riválisait. Amennyiben nem történik változás, 2029-re a teljes eladósodottság és a társadalmi instabilitás jellemezheti majd az Európai Uniót, ami a visegrádi négyekre is negatív hatással lesz.
VISEGRÁDI LENDÜLET
Magyarország az elmúlt időszakban számos intézkedést tett az Európai Unió további gazdasági hanyatlásának megelőzése érdekében, az elnökség jelmondata is a „versenyképes Visegrád” volt. A GDP-re vonatkozó adatok azt jelzik, hogy bár az unió elmarad a világszintű fejlődés mögött, a visegrádi négyek nagyobb lendületet mutatnak a bővülés tekintetében. Kövér László szerint közös fellépésre van szükség: olyan rendszert kellene kiépíteni, amelyben a visegrádi országok a gazdasági súlyuknak megfelelően vennének részt az uniós döntéshozatalban. Véleménye szerint elsősorban a technológia, a kutatás, az innováció, a mesterséges intelligencia és az agrárpolitika területén kellene fejlesztéseket megvalósítani.
VEZETŐ HELYETT SZENVEDŐ ALANY
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kifejtette: kétféle olvasata létezhet az unió működési alapjának. Az egyik egy központi, diktált modell, a másik pedig figyelembe veszi, hogy minden tagállam sajátosságokkal rendelkezik – ő ez utóbbi alkalmazásának a híve. Rámutatott: valamennyien európaiak vagyunk, de meg kell őriznünk a jellegzetességeinket, hiszen csak versenyképes tagállamokkal lehet maga az unió is versenyképes. Példaként említette a mesterséges intelligencia területén zajló ipari forradalmat, amelyből az unió – főként a magas energiaárak miatt – eddig kimaradt, így az új folyamatok irányítója helyett azok elszenvedőjévé vált. Mint mondta, a versenyképes Európai Unióhoz kétségkívül kell az együttműködés, a koordináció és a szinergia mindenütt, ahol az megvalósítható, ez azonban nem jelenthet központi tervgazdálkodást, amely a múltban sem hozott kézzelfogható eredményt.
Maga is kitért azoknak a gazdasági adatoknak az ismertetésére, amelyek arról szólnak, hogy a világgazdaság magasabb mértékben bővült, mint az Európai Unió gazdasága, s úgy fogalmazott, hogy éppen itt érhető tetten az a leszakadás, amelyről már az Országgyűlés elnöke is értekezett korábban.
A Nyugat-Balkán integrációjáról szólva Bóka elmondta: a visegrádi országok között egybehangzó vélemény alakítható ki, miszerint a bővítés javíthatja Európa versenyképességét, hiszen az érintett országok képzett munkaerővel és jelentős nyersanyagforrásokkal is rendelkeznek.
Budapesten ma megtartják a délkelet-európai államok parlamenti elnökeinek csúcstalálkozóját is, amelyen részt vesz Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke is.
Nyitókép: Ótos András/ Kövér László házelnök
