Amint azt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn bejelentette, amiatt, mert Ukrajna blokkolja a kőolajszállítást Magyarország és Szlovákia felé, ezért ez a két ország is vétóval blokkolja az Oroszország elleni 20. uniós szankciós csomag életbe léptetését. Szijjártó Péter hétfőn közölte, hogy Magyarország nem járult hozzá az Ukrajnának szánt, korábban politikai szinten jóváhagyott 90 milliárd eurós hitel végrehajtásához sem.
António Costa, az Európai Tanács elnöke kérdéssel fordult emiatt a magyar miniszterelnökhöz. Orbán Viktor kedden tette közzé Costának küldött válaszlevelét.
„A tények makacs dolgok: nincsenek technikai akadályai annak, hogy a Barátság kőolajvezetéken keresztül újrainduljon az olajszállítás Magyarország felé, ehhez kizárólag Ukrajna politikai döntésére van szükség” – olvasható a levélben.
„Amint Ön is tudja, az Európai Tanács egyik legfegyelmezettebb és legkövetkezetesebb tagja vagyok. Teljes mértékben értem az Ön aggodalmait. De Ön is bizonyára látja a helyzet abszurditását: hozunk egy Ukrajna számára pénzügyileg kedvező döntést, amelyet személy szerint nem támogatok, majd Ukrajna energia-vészhelyzetet idéz elő Magyarországon, és Ön azt kéri tőlem, tegyek úgy, mintha semmi sem történt volna”.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ez lehetetlen, s nem áll módjában semmilyen, Ukrajna számára kedvező döntést támogatni addig, amíg nem térnek vissza a normalitás talajára.
Orbán Viktor kedden Facebook-oldalán az ukránok döntésének okairól is kifejtette véleményét. Szerinte az ukránok ezt azért csinálják, hogy megbuktassák a magyar kormányt, és kicseréljék egy Kijevnek kedves helytartóra.
„Nem fog menni. A tartalékainkat feltöltöttük, az üzemanyaghiánytól megmentettük az országot” – fogalmazott. Hozzátette: hogy az ukránok 90 milliárd eurós hadikölcsönét megállították, és nem szavaznak meg semmilyen Ukrajnát támogató döntést Brüsszelben, ameddig Zelenszkij elnök nem tér észhez.
„Nem asszisztálunk az ukrán olajblokádhoz, hanem megtörjük azt. Ebben biztosak lehetnek Brüsszelben és Kijevben is” – írta Orbán Viktor.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Brüsszelben az uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve elmondta: a legfontosabb feladatának azt tartja, hogy tájékoztassa kollégáit a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban kialakult helyzetről. Közölte, felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy Magyarország és Szlovákia támogatójaként lépjenek fel az uniós jogi és nemzetközi kötelezettségek érvényesítésének érdekében.
A találkozó után Bóka kijelentette, az Európai Bizottság nem hajlandó nyomást gyakorolni Ukrajnára a Barátság kőolajvezeték újraindításának érdekében.
Szijjártó Péter hétfőn az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozója után szintén azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottság és a külügyminiszterek többsége Kijev oldalára állt a vitában. Ezt látszik alátámasztani Johann Wadephul német külügyminiszter keddi nyilatkozata is, aki az RBB Inforadio rádióállomásnak adott interjújában azt mondta, Magyarország és Szlovákia nem lesz képes sokáig fenntartani vétóját az Európai Unió Oroszország elleni, huszadik szankciós csomagja ellen.
„Arra számítok, hogy Magyarország megszavazza (az újabb szankciókat)” – közölte, azt vetve a magyar kormány szemére, hogy „elárulja saját történelmét”, Magyarországnak ugyanis kulcsfontosságú szerepe volt a vasfüggöny összeomlásában a nyolcvanas évek végén.
Wadephul úgy vélte, hogy Szlovákia esetében „a blokád nem olyan drámai és kevésbé elvi, az ott felmerülő problémák és kérdések megoldhatók”.
Vélhetően ez a kijelentés Szlovákia remélt leszakításáról szól Magyarország mellől, ahogyan az már többször sikerült is.
Jacek Saryusz-Wolski, a lengyel államfő külpolitikai tanácsadója a Radio Wnet konzervatív rádiónak adott keddi interjúban a magyar állásponthoz közeli nézetet fogalmazott meg.
„Az ukrajnai kőolajtranzit leállása egy olyan politikai művelet lehet Brüsszel és Kijev részéről, amellyel a cél Orbán Viktor választási győzelmének megakadályozása” – jelentette ki.
Saryusz-Wolski rámutatott: Magyarország és Szlovákia akkor mondott nemet az Ukrajnának szánt kölcsön jóváhagyására, amikor az erről szóló uniós tárgyalások utolsó szakasza alatt leállt a két országba irányuló ukrajnai kőolajtranzit. Megjegyezte: nem zárná ki azon hipotézis hitelességét, miszerint az ukrajnai tranzit szünetelése mögött „egy brüsszeli–ukrán megállapodás áll, hogy ártsanak Orbán Viktornak a választási kampány hajrájában”. (Szerkesztőségi összefoglaló)
Szijjártó: Az integrált olajpiac ellenállóbbá tesz a zsarolásnak
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Washingtonban Transzatlanti Földgáz-Együttműködési Csúcstalálkozó előtt azt nyilatkozta egyebek mellett, hogy zajlanak a NIS szerbiai kőolajvállalat Mol általi megvásárlásához szükséges tárgyalások, s ha így Magyarország, Szlovákia és Szerbia olajpiacai ennek nyomán integráltan, koordináltan működhetnek, az sokkal ellenállóbbá teszi az érintett országokat mindenfajta ukrán zsarolási kísérlettel szemben.
A miniszter emlékeztetett, hogy a felvásárláshoz az amerikai szankciós hivatal jóváhagyására is szükség van, így ennek a folyamatnak az állását is át fogják tekinteni.
Nyitókép: dw.com
