Napirend előtti felszólalást tartott hétfőn Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén, amelyen az egyik központi téma Magyarország energiaellátása volt annak kapcsán, hogy az ukránok január vége óta elzárták a Barátság kőolajvezetéket.
„Az ukránok nyíltan fenyegetik a magyar kormányt és személyesen annak vezetőit is, de a nemzeti kormány nem enged semmilyen zsarolásnak” – jelentette ki a kormányfő.
Orbán Viktor a parlament tavaszi ülésszakát megnyitó beszámolójában azt mondta, a nemzeti kormány semmilyen fenyegetés hatására sem tér el a programjától, alkotmányos esküjének megfelelően kizárólag a magyar emberek érdeke szerint cselekszik, és semmilyen külhatalom követelésének nem enged.
Kiemelte: az ukrán állam 2014-ben társulási megállapodást kötött az Európai Unióval, és vállalta, hogy a rajta keresztülhaladó, az Európai Unió tagországaiba tartó energiatranzit sérthetetlen. Magyarország olajellátását tehát Ukrajna az uniós társulási szerződés értelmében köteles biztosítani, és végképp nem használhatja politikai fegyverként. Amit Ukrajna tesz, az a megállapodás nyílt felrúgása – hangsúlyozta.
A kormányfő úgy értékelt: Brüsszel magatartása kétértelmű az ügyben, mert az EU-ról szóló szerződés az unió kötelességévé teszi, hogy egy harmadik féltől érdeksérelmet elszenvedő tagállam segítségére siessen. Brüsszel kötelessége lenne, hogy Magyarország oldalára álljon, de nem teszi.
Köztudott, hogy Magyarország és Brüsszel álláspontja a háború, Ukrajna pénzelése és Ukrajna uniós tagsága ügyében is ellentétes. Mégis, a jelenlegi helyzetben Brüsszelnek Magyarország érdekét kell képviselnie – mondta, rámutatva: a tény, hogy nem teszi, súlyos szerződésszegés Magyarország rovására.
SZÖVETSÉG AZ UKRÁNOKKAL
Brüsszel a tagállam Magyarország helyett az unión kívüli Ukrajna oldalára állt – összegzett Orbán Viktor. Szövetségre lépett az ukránokkal.
Brüsszel és Kijev egyetért abban, hogy amíg nemzeti kormány van Magyarország élén, addig nem képesek végrehajtani a terveiket. Mindez 50 nappal a választás előtt történik, így ez nyílt beavatkozás a magyarországi választásokba – emelte ki a miniszterelnök, hozzátéve, okkal feltételezi, mindennek az a célja, hogy az erőviszonyokat Brüsszel és Kijev szándéka szerint módosítsa. „De emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy Magyarországon ebben az ügyben majd a magyar emberek fognak dönteni” – jegyezte meg.
A miniszterelnök elmondta azt is: a kormány az ukránok által előidézett vészhelyzetet elhárította. A stratégiai olajtartalékokat megnyitották, az ország energiaellátását biztosították.
A VÁLASZLÉPÉSEK NEM MARADNAK EL
A kormány válaszlépéseiről szólva elmondta: Szlovákiával egyeztetve leállították az Ukrajnába irányuló dízelszállítmányokat. Ezenkívül a kormány megvétózta az Ukrajnának korábban Magyarország részvétele nélkül, bennünket nem terhelő módon megítélt 90 milliárd euró folyósítását.
A kormány úgy döntött, hogy hétfőn megvétózza az elfogadás előtt álló 20. háborús szankciócsomagot is – közölte Orbán Viktor. Kiemelte: hétfőn Brüsszelben bejelentették, hogy amíg Ukrajna nem engedi át az orosz kőolajat Magyarországra, addig minden Ukrajnát támogató brüsszeli döntést megakadályoznak.
BRÜSSZEL HÁBORÚRA KÉSZÜL
Brüsszel és a nagyobb európai országok háborúra készülnek Oroszországgal, ennek következményei beláthatatlanok lesznek – jelentette ki a miniszterelnök.
Hozzátette: Magyarország egy ilyen háborún csak veszíthet, történelmi háborús tapasztalataink is ezt mutatják. Ezért arra kérte az Országgyűlést: támogassa a kormányt abban, hogy a háborún kívül tarthassák Magyarországot, és kivédekezhessék annak biztonsági és pénzügyi következményeit.
Kifejtette: a már elköltött mintegy 200 milliárd eurón felül Európa 90 milliárd eurót fordít Ukrajnára 2026-ban és 2027-ben, valamint a következő költségvetésben 360 milliárd euró lesz Ukrajna részére a fejlesztések és az agrártámogatások rovására, amit 20 százalékkal csökkentenek. Emellett – folytatta – az Európai Bizottság bemutatta az ukrán jóléti tervet, amely 800 milliárd dollárt jelent, és az ukránok bejelentették az igényüket 700 milliárd euró katonai kiadásra is.
„Ennyi pénzt nem lehet összekalapozni. Ennyi pénz nincs az unió közös költségvetésében. De ennyi pénz nincs a tagállamok költségvetésében sem. Nem csak a miénkben, a magyar költségvetésben, nincs egyik tagállaméban sem” – összegzett a kormányfő, aki szerint Brüsszel politikája egyenes út Európa teljes eladósodása felé.
Arra is figyelmeztetett: már öt tagállam adóssága a nemzeti össztermék 100 százaléka felett jár, és többen is közelítik ezt a szintet, valamint megszülettek az első írott megállapodások Franciaország és az Egyesült Királyság között arról, hogy katonákat állomásoztatnak majd Ukrajna területén, Németország pedig kifejezte készségét a csatlakozásra.
Úgy értékelt: amit Brüsszel csinál, az nemcsak katonai, hadászati és geopolitikai tekintetben, de gazdasági értelemben is óriási felelőtlenség, sőt egyenesen istenkísértés.
Európa ezt a háborút nem bírja pénzzel, bele fog rokkanni, és évtizedekre nyakig eladósodik. A kormány álláspontja szerint ebből Magyarországnak ki kell maradnia – jelentette ki a magyar miniszterelnök.
Nyitókép: MTI/Orbán Viktor a parlamentben
