A már sokszor megismételt forgatókönyv szerint kedden Strasbourgban ismét Magyarország elleni határozattervezetet fogadott el az Európai Parlament, amely ezúttal a holland ökobaloldali EP-képviselő, Tineke Strik nevéhez kötődik. A jelentés szerint tovább romlott a magyar jogállamiság helyzete, mióta 2018-ban elindították Magyarország ellen a Sargentini-jelentéshez kapcsolódóan az uniós alapértékek állítólagos megsértése és jogállamisági aggályok miatt a 7. cikk szerinti eljárást. Most már azt szorgalmazzák a jelentést elfogadók, hogy az Európai Bizottság indítsa el a 7. cikk szerinti eljárás második fázisát, amivel azt szeretnék elérni, hogy életbe lépjen az eljárás legsúlyosabb szankciója, amely alapján megvonhatnák az aktuális magyar kormányfő, azaz a brüsszeli politikai elképzelések keresztülvitelében sok kellemetlenséget okozó Orbán Viktor szavazati jogát az Európai Tanácsban. Valamint azt is akarják, hogy az uniós pénzek folyósítását teljesen szüntessék meg Magyarországnak.
Az állásfoglalásról végül 636 EP-képviselő szavazott, majdnem kétharmados többséggel, 415 igen, 193 nem és 28 tartózkodás mellett felszólították a Tanácsot, mondja ki, hogy Magyarországon fennáll az unió alapértékeinek súlyos és egyértelmű megsértése.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője Facebook-oldalán azt közölte, hogy a magyar EP-képviselők közül csupán a pártjuk szavazott a határozattervezet mellett. A Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk képviselői nemmel szavaztak. A Tisza Párt EP-képviselői pedig tartózkodtak a szavazáson való részvételtől.
„Az még belátható persze, hogy a Fidesz nem szavaz meg egy Orbán-elleni határozatot, fura lenne, ha megtennék. De hogy az ellenzéki Tisza és a magát ellenzékinek mondó Mi Hazánk miért nem szavazta ezt meg, az számomra rejtély. Persze így is nagy többséggel átment a határozat. És ez a legfontosabb” – írta Molnár Csaba.
Vicsek Annamária, a Fidesz vajdasági EP-képviselője hétfőn a következőket írta a közösségi oldalán: „Úton Strasbourgba – újabb plenáris hét indul, fontos témákkal, fontos döntésekkel. Újabb politikai támadás Magyarország ellen. Ismét napirenden van a LIBE-jelentés a »jogállamisági kockázatról«. Ugyanazok a vádak, ugyanaz a politikai kettős mérce. Mi továbbra is kiállunk Magyarország mellett minden ilyen, belpolitikai célból született akcióval szemben.”
Az Európai Parlament hétfő délutáni plenáris ülésén a vitát a témáról a jelentést elkészítő Tineke Strik kezdte, aki röviden ismertette a határozattervezetet. Üdvözölte az Európai Bizottságot képviselő McGrathot, ugyanakkor csalódottságát fejezte ki, amiért a vitán az Európai Tanács nem képviselteti magát.
Kijelentette: hét évvel a 7. cikk szerinti eljárás indítása után Magyarországon súlyosbodott az uniós értékek megsértése. Bírálta az igazságszolgáltatás függetlenségének állítólagos gyengítését, a tartós rendeleti kormányzást, a korrupció elterjedtségét, a médiapluralizmus visszaszorítását, a civil szervezetek ellehetetlenítését és az LMBTQI-jogok korlátozását. Véleménye szerint Magyarország „választási autokráciává, hibrid rezsimmé” vált. A jelentéstevő sürgette az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy érdemi lépésekkel – akár az uniós források 100 százalékának befagyasztásával – állítsák meg a jogállamiság további romlását.
„Továbbra is osztjuk az Európai Parlament által a 2018. szeptemberi javaslatában megfogalmazott számos aggályt, amely alapján elindította a Magyarország elleni 7. cikk szerinti eljárást” – fogalmazott felszólalásában Michael McGrath jogállamiságért felelős uniós biztos a hétfői vitán.
Michael McGrath emlékeztetett: az Európai Bizottság rendszeresen és következetesen értékeli a magyar jogállamisági helyzetet, és az éves jelentésekben továbbra is súlyos hiányosságokat azonosít. Kiemelte, hogy az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács eddig kilenc meghallgatást tartott a 7. cikk szerinti eljárásban, miközben a legtöbb problémával kapcsolatban állítása szerint nem történt érdemi előrelépés. Emlékeztetett, hogy a bizottság több mechanizmus – köztük a helyreállítási alap és a költségvetési feltételrendszer – alapján mintegy 18 milliárd eurónyi forrást függesztett fel Magyarországnak, és ebből 1 milliárd már elveszett.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője felszólalásában azt állította, hogy a magyar kormány kétharmados hatalma „totális uralom”, megszűntek a fékek és ellensúlyok, a közigazgatás remegve lesi a miniszterelnök akaratát, a piacgazdaság helyét pedig politikai maffia és korrupció foglalta el.
Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője szerint 15 éve politikai boszorkányüldözés zajlik Magyarország ellen, egyre abszurdabb vádakkal. Úgy vélte, a kritikák olyan aktivista NGO-k állításaiból erednek, amelyek külföldi megrendeléseket teljesítenek. Kijelentette: Magyarországot azért támadják, mert védi a nemzeti érdekeket, elutasítja az illegális migrációt, a genderideológiát, valamint Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását. Magyarországot az uniós források teljes visszatartásával és a szavazati jog megvonásának kilátásba helyezésével büntetnék, amit politikai zsarolásnak nevezett.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője felszólalásában azt mondta: a jelentésből a korrupcióellenes akarat hiányáról szóló megjegyzéssel ért csupán egyet, de szerinte Brüsszelben sincs politikai akarat a korrupció kezelésére. Bírálta a genderlobby törekvéseit, a gyermekvédelmi törvény elleni kritikákat pedig a gyermekek elleni támadásnak minősítette. Felrótta, hogy 2006 rendőri túlkapásai miatt az EP nem emelte fel a szavát, és a magyarokat diszkrimináló szlovákiai Beneš-dekrétumok ügyét is elhanyagolja.
Dömötör Csaba, a Fidesz politikusa szerint minden magyarországi választás előtt ugyanaz ismétlődik: az Európai Parlament lejárató jelentést készít, és újabb vitát tart Magyarországról, amelyből ez már a harmincnegyedik. Felszólalása szerint a bírálatok figyelmen kívül hagyják a tényeket, miközben az EU nem foglalkozik szerinte súlyos ügyekkel, így többek között a volt uniós biztos ellen indított pénzmosási váddal, az ukrajnai korrupcióval vagy a franciaországi választási visszásságokkal.
Az EP-képviselő szerint a Magyarország elleni eljárásoknak ténylegesen semmi közük a jogállamisághoz, valójában csak a zsarolást, a nyomásgyakorlást szolgálják.
Nyitókép: Beta/AP
