2024. április 20., szombat

Száz éve hazatért falvak

A mai globális világban különösen fontos, hogy belső békénk és biztonságunk megőrzése érdekében ne adjuk fel se az értékeinket, se az összetartozás érzését – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szombaton Somoskőújfalun.

Szili Katalin a Somoskő és Somoskőújfalu Magyarországhoz való visszacsatolásának centenáriumi ünnepségén úgy fogalmazott: a Csehszlovákiától száz éve visszacsatolt Nógrád vármegyei települések azért méltók a Hazatért falu címre, mert őrzik a közösséget, annak értékeiket, megtartották a hűséget a hazához, és felmutatták, hogy magyarságuk mindennél fontosabb. Felidézte, hogy Somoskőújfalu és Somoskő a trianoni döntés következtében négy évig volt a szomszéd állam része, és az elcsatolt települések lakosainak meg kellett tanulniuk egy másik ország részeként élni.

Szili Katalin beszédében kiemelte: Somoskő és Somoskőújfalu szerencsések voltak, mert voltak olyan emberek, akik hittek abban, hogy lehet változtatni, még akkor is, amikor Európa elfelejtette a „békekötés művészetét”.

A Népszövetségi Tanács 1924. február 15-ei hatállyal csatolta vissza Magyarországhoz a községeket többéves tárgyalássorozat eredményeként, Krepuska Géza orvosprofesszor, Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. igazgatója és Auer Pál jogi szakértő közbenjárására.

A szombati program szentmisével kezdődött a templomban, majd a Petőfi Sándor Művelődési Házban folytatódott az ünnepi műsorral.

Tábori Anita Katalin polgármester úgy fogalmazott: amikor száz éve hazatértünk, az nemcsak a falunknak volt óriási öröm, hanem minden elszakított településnek jelzés volt, hogy Trianon nem örök.

Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Közgyűlés elnöke azt emelte ki, hogy az elszakított területek közül egyedül Sopronban volt mód népszavazásra; a nógrádi falvak visszatérése sikerének összetevői között említette a civil diplomáciai tevékenységet és a határkijelölő bizottság három tagjának döntését.

Becsó Zsolt, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője azt mondta: Trianonnal a magyarság a Kárpát-medencei története során a legnagyobb veszteségeket szenvedte el, a korabeli nemzetközi politika Magyarországot életképtelenségre, a nemzetet szétszakítottságra ítélte.

– Évszázados áldozatos helytállás eredménye, hogy államunk újra életképes, nemzetünk lelkileg újra összeforrott, és ezt az állampolgárság köteléke közjogilag is megerősítette – tette hozzá.

Az Országgyűlés 2017-ben adományozta a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet Somoskőnek és Somoskőújfalunak. A visszacsatolást 1999 óta ünneplik a hazatérés napjaként.