A belgrádi Fellebbviteli Bíróság hétfőn megerősítette az Állambiztonság (DB) négy volt tagja elleni vádiratot, amelyben Slavko Ćuruvija újságíró 1999-ben történt meggyilkolásával vádolják őket. A fellebbviteli bíróság döntése alapján a vádirat jogerőssé vált, így hamarosan megkezdődhet az üggyel kapcsolatos előkészítő tárgyalás, majd a főtárgyalás. A szervezett bűnözés felszámolásával megbízott ügyészség Slavko Ćuruvija meggyilkolása miatt június 6-án emelt vádat Radomir Marković, az Állambiztonság (DB) volt vezetője, Milan Radonjić, az DB belgrádi központjának volt vezetője, Ratko Romić, a DB valamikori operatív munkatársa, valamint Miroslav Kurak, a DP különleges biztonsági egységének volt munkatársa ellen. A vád aljas szándékból elkövetett gyilkosság. Markovićot felbujtással, a többi három vádlottat pedig tettestársként elkövetett gyilkosság bűntettével vádolják.
A félebbeviteli bíróság közleménye szerint megalapozottnak és szilárdnak tekinthetők a vádirat állításai, valamint elegendő bizonyíték áll az igazságszolgáltatás rendelkezésére ahhoz, hogy vádlottak elleni gyanút megalapozott gyanúvá minősítsék.
Egyébként a teljes eljárás továbbra is a nyilvánosság elől rejtve zajlik, Miljko Radisavljević ügyész pedig nem hajlandó nyilatkozni arról, pontosan mi mindent is tettek 2014. január 14-e óta, amikor a vizsgálat elkezdődött.
Mint ismeretes, a Dnevni telegraf tulajdonosát, Slavko Ćuruvija újságírót 1999. április 11-én, húsvétvasárnap, a NATO-bombázások ideje alatt gyilkolták meg lakótömbjének bejárata előtt. Az újságíróra összesen tizennyolc lövést adtak le. Radomir Markovićot még 2001 februárjában fogták el, és maximális, negyvenéves szabadságvesztésre ítélték a bírósági eljárás végén Ivan Stambolić kivégzése (2000. augusztus 25.) és a Szerb Megújhodási Mozgalom négy tagjának meggyilkolása (1999. október 3.) miatt. Ez utóbbi – a montenegrói Budván történt – merénylet során Vuk Draškovićot, a párt elnökét is likvidálni próbálták. Radonjić és Romić ellen is eljárás folyik a Drašković elleni gyilkossági kísérletben való közreműködés miatt. Az első ítélet nyolc-, illetve hétéves börtönbüntetést szabott ki számukra, később azonban az eset újratárgyalásáról született döntés, a bírósági tárgyalás még most is folyamatban van, Kurak pedig szökésben van.
