A belgrádi Különleges Bíróság mai ítéletében szigorú büntetéseket mondott ki Slavko Ćuruvija újságíró 1999. április 11-ei meggyilkolása ügyében a négy vádlott ellen. Ketten 30-30, ketten 20-20 évet kaptak. Elsőfokú ítéletről van szó, melyet, csak húsz évvel az eset után mondott ki a bíróság. Radomir Marković, az Állambiztonság (DB) volt részlegvezetője és Milan Radonjić, a DB belgrádi központjának korábbi vezetője egyaránt 30 évet kapott, Ratko Romić, a titkosszolgálat belgrádi központjának tagja és a szökésben lévő Miroslav Kurak, a DB különleges biztonsági egységének volt munkatársa 20 évet kapott. Kurak ellen nemzetközi körözőlevelet adtak ki. Markovićot gyilkosságra való buzdítás miatt, a többi három elítéltet pedig a gyilkosság végrehajtásában való bűnrészesség miatt találták vétkesnek. Az ítélet szerint nem Kurak adta le a lövéseket, ahogyan az a vádiratban szerepelt, hanem egy ismeretlen személy. Romić és Radonjić büntetésébe beleszámítják a fogságban és házi őrizetben töltött időt. Kettejüket 2017 júliusában helyezték elektronikus megfigyeléssel ellátott otthoni őrizetbe, azt megelőzően három és fél évet töltöttek el a belgrádi Körzeti Börtönben.
A Ćuruvija ügyében hozott pénteki ítélet az első bírósági döntés Szerbiában, mely egy újságírónak a likvidálása kapcsán született. Más gyilkossági ügyek, mint amilyen például Dada Vujasinović és Milan Pantić megölésének esetei, még a tényfeltárás fázisába is alig jutottak el.
Radomir Markovićot a Zabela börtönből szállították a bíróságra. 2001 óta negyvenéves börtönbüntetését tölti ott a Vuk Drašković ellen 1999-ben elkövetett budvai merénylet miatt.
ÚJSÁGÍRÓI SZOLIDARITÁS
Számos újságíró kísérte figyelemmel a bírósági per lezárását. Megjelent a helyszínen Vladimir Radomirović, a Szerbiai Újságírók Egyesületének (UNS) elnöke, Veran Matić, az újságíró-gyilkosságok feltárásával foglalkozó bizottság elnöke, Svetozar Raković, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) főtitkára, Veljko Lalić, a Nedeljnik és Milan Ćulibrk, a NIN hetilap főszerkesztője, Ljiljana Smajlović, a Politika volt főszerkesztője és az UNS korábbi elnöke. Dragan Bujošević, a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) vezérigazgatója, az Evropljanin magazin korábbi főszerkesztője is meghallgatta az ítéletet. Mint ismeretes, a likvidált Ćuruvija alapító tulajdonosa volt ennek a lapnak és a Dnevni telegrafnak. A bíróság épülete előtt is nagyszámú újságíró gyűlt össze.
A MEGRENDELŐ AZ „AKKORI ÁLLAMVEZETŐSÉG”
Az ügyészség a lehető legmagasabb büntetések kimondását kérte, míg a védőügyvédek klienseik felmentését. Az ügyészség szerint a gyilkosság megrendelője az „akkori államvezetőség” volt. Milenko Mandić, a szervezett bűnözés elleni helyettes főügyész elmondása szerint Ćuruvija hősi halált halt az igazságért és a szebb jövőért folytatott harcban. Nem volt esélye sem arra, hogy túlélje a merényletet, gyilkosai tizennyolc golyót lőttek ki rá. A védők azt mondták, a vádirat a képzelet szüleménye, az ügyészség nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani azt.
AZ ELKÖVETŐKET IS MEG AKARTÁK ÖLNI
Ćuruviját a NATO-légicsapások idején gyilkolták meg lakótömbjének a bejárata előtt. Tizennyolc lövést adtak le rá, akkori élettársát, Branka Prpát pedig leütötték egy pisztoly markolatával. A vádirat szerint a szökésben lévő Kurak adta le a lövéseket, Romić segédkezett a támadásban. A most meghozott ítélet másként fogalmaz: Kurak is segítő volt, a lövések pedig egy ismeretlen személy fegyveréből érkeztek.
A több éven át tartó bírósági tárgyalás során több mint száz tanút hallgattak ki. Koronatanúként vallott Milorad Ulemek Legija, az Állambiztonság különleges egységének (JSO) egykori vezetője, meghallgatását követően indult el újabb nyomozás az ügyben. A bírósági tárgyalás során kiderült az is, hogy a leszámolás elkövetői ellen is merényletet terveztek. Miladin Suvajdžić, aki a zimonyi klán tagja volt, állítása szerint 2002 júniusában arról értesült, hogy a zimonyi klán tagjainak meg kellett volna ölniük Kurakot és Romićot.
