Ukrajna további támogatásáról egyeztettek tegnap mintegy ötven ország képviselői Brüsszelben. Előzőleg Andrius Kubilius uniós biztos kijelentette, hogy diplomáciai megoldásokkal nem lehet békét elérni Ukrajnában. Az amerikai Hadtudományi Intézet (ISW) pedig arra figyelmeztetett, hogy Oroszország egyelőre nem akarja befejezni a háborút.
Újabb találkozót tartottak az Ukrán Védelmi Kapcsolattartó Csoporthoz (UDCG) tartozó országok a NATO brüsszeli központjában. A csoport három éve alakult meg azzal a céllal, hogy támogassa a háború sújtotta Ukrajnát. A tegnapi megbeszélésen, amely a kezdetektől számítva immár a 28. volt, mintegy ötven ország magas rangú képviselői vettek részt. Az előzetes bejelentésből ítélve a résztvevők további támogatásban részesítik Kijevet.
Az eddigi gyakorlattól eltérően az Egyesült Államok ezúttal nem küldte el a találkozóra a védelmi miniszterét. Helyette Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet jelent meg. A változást többen úgy értékelték, hogy Washington ezzel azt üzente: másokra, elsősorban Európára hagyja Ukrajna (háborús védekezésének) támogatását.
A harctéri helyzet arra utal, hogy erre még szükség lesz, bár az USA a fegyveres konfliktus lezárását sürgeti. Az amerikai Hadtudományi Intézet friss tanulmányában azonban arra figyelmeztet, hogy Oroszország egyelőre nem akarja befejezni a háborút, mert Ukrajna megszerzésére törekszik.
@k = DRÓNOKÉ A FŐSZEREP
Borúlátó véleményt fogalmazott meg az EU védelmi biztosa is. Andrius Kubilius kijelentette: az Ukrajna elleni háború addig tart, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök akarja; „a diplomáciai megoldásokkal, bármennyire is támogatandók, nem jutunk el a békéhez”. Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben Oroszország egyre erősebbé és agresszívebbé válik, az Egyesült Államok fokozatosan kivonul Európából, mivel számára Kína az első számú prioritás. „Ez nem jelenti a NATO-ból való kilépését, de Európának fel kell készülnie” – fogalmazott, majd emlékeztetett: az ukrajnai háború egyik legfontosabb tanulsága, hogy a harci műveletek csaknem 80 százalékát drónok végzik el. Hozzáfűzte: ha igazak a hírszerzési előrejelzések, amelyek szerint Oroszország a közeljövőben próbára teheti a NATO kollektív védelmét, fel kell tennünk a kérdést: készen áll-e Európa egy ilyen, drónokkal felszerelt, harcedzett orosz hadsereg elleni konfliktusra? Közölte: ha Európa tartós békét akar, stratégiailag függetlenné kell válnia, de elengedhetetlen, hogy az EU és a NATO szorosan együttműködjön.
@k = ESZKALÁCIÓ FENYEGET
Kijev szövetségesei jelenleg arra törekszenek, hogy visszafogják Moszkva háborús lendületét Ukrajnában. A sorból az Egyesült Államok sem akar kilógni – derült ki Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottjának nyilatkozatából. Keith Kellogg a Fox News hírtévének elmondta, hogy Washington már előkészített egy újabb szankciócsomagot Oroszország ellen. A javaslat értelmében 500 százalékos vámmal is sújthatják az USA-ba irányuló oroszországi kőolajipari termékeket.
Kellogg elmondta véleményét arról az egyedülálló támadásról is, amelyet az ukránok drónokkal hajtottak végre június 1-jén négy (más források szerint öt) oroszországi légi támaszpont ellen, megsemmisítve összesen 13 repülőt, köztük stratégiai bombázókat. (A támadás az orosz légierő egyik legsúlyosabb veszteségét okozta.) Szerinte a csapás növelte a háború eszkalációjának kockázatát, és ellenkezik Trump béketervével. Rámutatott arra is, hogy az akció óriási sebet ejtett Oroszország tekintélyén.
Az orosz haderő tegnap is folytatta az Ukrajna elleni támadásait: ezúttal 95 drónt indított ellene. A védelem ezek egy részét megsemmisítette, de néhány drón célba talált. Poltava megyében egy katonai kiképzőközpontba rakéta csapódott be, többen megsebesültek. Szumi térségében pedig három települést foglaltak el az orosz erők.
Az ukrán titkosszolgálat kedden robbantást hajtott végre a megszállt Krím-félszigetet Oroszország nemzetközileg elismert részével összekötő kulcsfontosságú hídnál. A Kreml azt állítja, hogy semmi sem sérült meg.
Nyitókép: Fotó: AP via Beta
