Korábbi ígéretével összhangban Finnország megpróbálja magát részlegesen elzárni egy kerítéssel Oroszországtól. Az akadályrendszer 35 kilométeres szakasza a héten készült el, a további 165 kilométer építését 2027-ig fejeznék be. A kerítéssel azoknak az illegális migránsoknak az átkelését akarják megakadályozni, akik a gyanú szerint Moszkva támogatásával és biztatására indulhatnak (a jövőben) útra orosz területről Finnországba. A térségben, óvintézkedésként már több ország emelt falakat, kerítéseket az Oroszország felé eső határánál.
Finnországban elkészült annak a fémkerítésnek az első, 35 kilométer hosszú szakasza, amelyet az Oroszországgal közös határán kezdett építeni. Az illegális migránsok átkelésének megakadályozására. További 35 kilométer várhatóan egy éven belül készül el.
A tervek szerint 2027-ig összesen kétszáz kilométeren 4,5 méter magas akadályt emelnek, a két ország közötti határ délkeleti vonalán.
Az EU-tagok közül Finnországnak van a leghosszabb, csaknem 1340 kilométeres közös határa Oroszországgal. Ám Helsinki nem tartja észszerűnek az egészet kerítéssel elválasztani. Megelégszik kétszáz kilométerrel, amelyen a munkálatok várhatóan 380 millió euróba kerülnek majd.
Az építkezés 2023-ban kezdődött, miután Helsinki azzal vádolta meg Oroszországot, hogy szándékosan irányított a területéről harmadik országból érkezett bevándorlókat a finn határra. Ezek az emberek azután illegálisan próbáltak bejutni Finnországba, amely emiatt sietve lezárta Oroszország felé a személyforgalmi határátkelőit is, hogy ott se próbálkozhassanak a migránsok. A zöldhatár ellenőrzését és a bevándorlási törvényt is megszigorította.
Az intézkedéseknek köszönhetően sikerült feltartóztatni a migránshullámot, de Finnország továbbra is indokoltnak tartja a határ védelmének megerősítését. Abból indul ki, hogy Oroszország hibrid háborút folytat ellene, s szándékosan irányíthatja a menekülteket a határhoz. A 2023-as válságos évben és azt követően is azzal vádolta meg Moszkvát, hogy a migránsokat eszközként használja fel: azért küldte őket tömegesen a határra, hogy azon átjutva rontsák „Finnország és az EU nemzetbiztonságát és társadalmi stabilitását”.
A probléma nem véletlenül keletkezett abban az időben. Egyik oka nyilvánvalóan az volt, hogy Finnország 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz, ami kiváltotta Oroszország haragját. (A finnek a svédekkel együtt kérték felvételüket a katonai szervezetbe 2022-ben, az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete után néhány hónappal.)
A hivatalos álláspont szerint a finn kerítés fő célja, hogy feltartóztassa az Oroszországból érkező nagyobb migránstömeget és erősítse a határ biztonságát. És javítsa a megfigyelési képességeket, hiszen az akadályra (teljes hosszúságban) nem csak szögesdrót kerül, hanem érzékelők, éjjellátó kamerák, hangszórók és reflektorok sokasága is.
Az építkezés része annak a programnak, amelybe Finnország mellett négy kelet-európai uniós állam – Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország – is bekapcsolódott. Az a céljuk, hogy az EU térségbeli határait fizikai akadállyal válasszák el Oroszországtól és szövetségesétől, Fehéroroszországtól. Az utóbbi korábban hasonló hibrid háborút folytatott Lengyelország ellen, amely emiatt 2022 közepéig 186 kilométeres szakaszon kerítést emelt a közös határszakaszon. Még abban az évben hozzálátott egy 2,5 méter magas, három méter széles – éjjel-nappal működő megfigyelőrendszerrel ellátott – pengedrótakadály felhúzásához is a kalinyingrádi orosz exklávéval közös, 210 kilométer hosszú határa mentén, hogy megakadályozza az illegális átkeléseket.
A kerítésépítések az EU keleti felében főleg azok után gyorsultak fel, hogy Fehéroroszország 2021-ben ázsiai és afrikai migránsok tömegeit hívta, illetve utaztatta saját területére, ahonnan tömegesen és illegálisan tovább küldte (gyakran kényszerítette) őket a vele szomszédos uniós tagországokhoz. Elsősorban Lengyelországba, de Litvániáról és Lettországról sem feledkezett meg, nagy zűrzavart okozva az érintett államokban, s az EU-ban. Így akarta megbosszulni Brüsszel és a Nyugat szankcióit, amelyekkel azért büntették meg Fehéroroszországot, mert rendőrei bántalmazták az Alekszandr Lukasenko elnök-diktátor (2020 augusztusában) csalásokkal történt újraválasztása ellen hónapokig tartó tüntetések résztvevőit.
Az új falrendszer már-már a hírhedt vasfüggönyre emlékeztet, amely a hidegháború idején – 1946-tól 1989-ig – kettéosztotta a kontinenst. Arról a csaknem hétezer kilométer hosszú, szigorúan védett akadályrengetegről van szó (benne a hírhedt és szimbolikus jelentőségű berlini fallal), amely a szovjet típusú, egypárti bolsevik diktatórikus rendszerek által uralt európai országok peremén húzódva elválasztotta az ottani világot a plurális demokráciát működtető kapitalista nyugati résztől.
