„Hallgassanak el a fegyverek...”

Ukrajnának és a Közel-Keletnek békét, Szudánnak emberiességi segélyt kért Ferenc pápa karácsonyi üzenetében, amelyet szokás szerint a Szent Péter-bazilika erkélyén mondott el több ezer hívő előtt az ünnep első napján, és amelynek végén áldását adta a városra és a világra.

„Hallgassanak el a fegyverek a mártírrá vált Ukrajnában, és legyen bátorságuk elkezdeni a tárgyalásokat és a találkozókat, hogy aztán igazságos és tartós béke születhessen!” – kérte a katolikus egyházfő, és elítélte a „rettenetes humanitárius helyzetet” a Gázai övezetben, és ismét azt kérte, hogy a Hamász engedje szabadon izraeli túszait. Az egyházfő felszólította azokat, akik tehetnek azért, hogy a háború sújtotta Szudán több millió éhező lakosa kaphassa meg a humanitárius segélyt, és hogy az afrikai országban is kezdődjenek tárgyalások a tűzszünetről.

Ferenc pápa felidézte, hogy szenteste a bazilika kapujának kitárásával elindította a jubileumi szent évet. „Ne féljetek! A kapu kitárult! Nem kell kopogtatni rajta. Lépjetek be!” – hangoztatta, arra szólítva fel minden embert, népet és nemzetet, hogy legyen bátorsága belépni a kapun, a remény zarándokává válni, és elhallgattatni a fegyvereket.

Beszédében számba vette a konfliktusok dúlta térségeket: a palesztin területeket, Izraelt, Libanont és Szíriát a keresztény közösségeivel. Megbékélést sürgetve mindenütt. Reményre biztatott a járvány sújtotta Kongói Demokratikus Köztársaságban, vigaszt kért Mianmar menekülésre kényszerített lakosságának, társadalmi megbékélést szorgalmazott a latin-amerikai országokban. Felszólított arra, hogy az emberek a jubileumi szentévben az ideológiai, a politikai és a fizikai akadályok felszámolásával bontsák le a megosztottság falát, például az ötven éve kettéosztott Cipruson, amelyről így külön is szólt.

Kérte a kiszolgáltatottak felkarolását: a háborútól vagy az éhínségtől szenvedő gyerekekét, a magányos és magukra hagyott idősekét, a menekülőkét, a munkahelyüket elvesztőkét, a börtönben raboskodókét, akik „minden bűnük ellenére Isten fiai maradnak mindig”, a hitük miatt üldözöttekét.

Római börtönben nyitotta meg a második szent kaput

Az ajtók kitárása a szívek megnyitását jelenti a remény előtt – hangoztatta Ferenc pápa, aki a Szent Péter-bazilika után tegnap a római Rebbibia börtönben nyitotta meg a jubileumi szentév második szent kapuját.

A pápa a börtön udvarán álló Miatyánk-templom ajtaját tárta ki. Kerekesszékkel érte el a kaput, majd Benoni Ambarus római segédpüspök segítségével felállt, megkopogtatta az ajtót, amely az érintésre megnyílt. Ezután misét mutatott be a templomban.

Emlékeztetett, hogy a jubileumi szentév első kapuját a Szent Péter-bazilikában nyitotta meg, és azt akarta, hogy a második kapu a börtönben nyíljon ki. „Szép dolog ajtókat kitárni, de még fontosabb mindennek az üzenete, mivel a szívek kitárását jelképezi. A nyitott szív testvériséget teremt. A megkeményedett szívek nem segítenek élni, a jubileumi szentév célja éppen az, hogy megnyissa a szíveket a remény előtt! A remény soha nem csal meg! Ne veszítsétek el a reményt!” – mondta.

Úgy vélte, a remény kötélre kötött horgony, amelynek segítségével partot érhetünk, még akkor is, ha a kötélbe kapaszkodás néha megsebzi a kezünket. Remény nélkül az otthonok ablakai, ajtói is zárva maradnak, és a világból elveszik a gyengédség – tette hozzá.

Ez az első alkalom az egyház történetében, hogy a jubileumi szentév kezdetét hirdető szent kapuk egyikét börtönben nyitották meg.

A Rebibbia az ország legnagyobb börtöne. Több mint kétezer fegyenc van itt. Többek között a török Mehmet Ali Agca, II. János Pál merénylője is itt töltötte büntetését.

Ferenc pápa látogatásának évfordulóra esik, mivel XXIII. János pápa 1958. december 26-án látogatta meg a Vatikánhoz közeli Regina Coeli (Mennyek királynője) nevű börtönt. Akkor az utóbbi volt az olasz főváros legnagyobb börtöne, ahogyan most a Rebibbia tölti be ugyanezt a szerepet.

2013-as megválasztása óta Ferenc pápa a világ tizenöt börtönét kereste fel. A római Rebibbiában most járt harmadszor: 2015-ben a börtön új szárnyát látogatta meg, az idén pedig a női elítéltek lábát mosta meg a nagycsütörtöki szertartáson.