A 2026-os költségvetés első félévi végrehajtásáról szóló jelentés váltotta ki a legnagyobb vitát a tartományi képviselőház mai ülésén. A képviselők emellett számos más napirendi pontot is megvitattak és elfogadtak. Az ülésen végig érezhető volt a választások előtti felforrósodott hangulat.
Nem először történt meg: a parlamenti vita lényegét ma sem feltétlenül a költségvetési jelentés, hanem politikai vetélkedési szándék jellemezte, ezúttal elsősorban annak kapcsán, hogy ki a felelős a tűzesetekért és az aszályért, a Delibláti-homokpusztán bekövetkezett károkért, s annak kapcsán, melyik politikai oldalnak vannak jobb esélyei és őszintébb szándékai a közelgő előrehozott országos parlamenti választásokon.
Az első napirendi pontot Aleksandra Radak pénzügyi titkár, kormányfőhelyettes terjesztette elő.
Az adatokat ismertetve elmondta, 59,04 milliárd dinárt tesz ki az egész évre vonatkozó költségvetés értéke, az első hat hónapban tervezett bevételek 27,33 milliárd dinár értékben valósultak meg, ami 49,27 százalékos kivitelezést jelent. Az előző évekből átirányított, el nem használt pénzeszközök értéke 2,23 milliárd dinár, ezt is beleszámítva a büdzsé féléves bevételi oldala 29,56 milliárd dinárt tett ki (50,07 százalék). A titkár megjegyezte, hogy látván ezeket az eredményeket, leszögezhető, hogy a költségvetés megvalósítása a bevételi oldalon a tervek szerint haladt ebben az időszakban.
Ami a kiadásokat illeti, 20,76 milliárd dinárt költöttek el június végéig, ami a tervek 35,16 százalékának felel meg. Tudván, hogy az ellenzék kritizálni fogja a megvalósításnak ezt a részét, Radak rámutatott, hogy a tavalyi évhez viszonyítva a kiadások végrehajtása 1,1 milliárd dinárral magasabb lett az idei első félévben. A tervezett féléves költségvetési hiány 3,66 milliárd dinár volt, ehhez képest, az el nem költött források következtében, 6,83 milliárd többlet keletkezett a költségvetésben. Vajdaság adóssága 1,04 milliárd, ami a titkár elmondása szerint soha sem volt alacsonyabb, mert a törvény által megengedett 50 százalékos szint helyett mindössze 1,92 százalékos. Szerinte a tartozás az egyik legjobb mutatója annak, milyen pontos és felelősségteljes a jelenlegi tartományi fiskális politika.
ELMULASZTOTT MEGELŐZÉS?
Az ellenzéki pártok kritizálták a költségvetési tervek megvalósítását, mindenekelőtt pedig komoly bírálatot fogalmaztak meg a tartományi adminisztráció ellen amiatt, mert szerintük nem tesznek semmit a természetvédelem, a tűzveszély-megelőzés terén. Sebők Róbert, a Szabadság és Igazságosság Pártja frakcióvezetője közölte, évről évre előirányozza a tartomány a tűzesetek elkerülését szolgáló eszközöket, ezekből azonban az elmúlt három évben semmit sem költött el, vagyis egyszerűen hanyag módon bánt a kérdéssel. Képviselőtársa rámutatott arra, hogy a tűzvédelmi pályázatot augusztus 20-án írták ki az év eleje helyett, mintha októbertől akarna a tartomány védekezni a szárazság és a tüzek ellen.
Megállapította, hogy ez a fellépés nem a költségvetés teljesítéséről, hanem a megelőzés elmulasztásáról szól. Mihailo Brkić, a Szerbia Centrum–Zöld Baloldali Front–Szabad Polgárok Mozgalma frakcióvezetője szerint a költségvetési jelentésekből már hosszú ideje kiviláglik a tartományi kormánynak egy alattomos politikai szándéka, ami a munkások megadóztatásának növelésén, s a vagyonosok kímélésén alapszik, nincs szolidaritás a kevesebb pénzből élők iránt, jegyezte meg. Stanko Pužić, a Szerbiai Népi Mozgalom–Környezetvédelmi Ébredés frakcióvezetője szerint a kiadások alacsony szintű megvalósítása arról tanúskodik, hogy a kormánynak nincs elegendő terve, képessége a rendelkezésre álló összegek projektumokká, építkezésekké, fejlesztésekké alakításához. Bírálta a nagyberuházások mintegy 20 százalékos csökkenését. Megkésettnek mondta a Delibláti-homokpuszta esetében foganatosított intézkedéseket is, és reméli, hogy ezért felelni fognak az érintett döntéshozók a közeljövőben.
INDULÓ ADOK-KAPOK
Dr. Juhász Bálint házelnök szakította félbe a képviselőt, akit arra szólított fel, hogy a természeti katasztrófák idején – a jelen pillanatban is –, egyelőre a támogatásunkról kellene biztosítanunk mindazokat, akik fáradhatatlanul dolgoznak a tüzek eloltásán, együttérzést tanúsítva azok iránt, akik károsultjai az eseteknek, s ha erre képesek vagyunk, akár a hatalom, akár az ellenzék tagjaiként – fűzte hozzá –, már egy nagy lépéssel előrébb van a társadalmunk. Közölte, az elemzések idejének is el kell érkeznie, azt azonban nem most, a katasztrófa ideje alatt kell végezni. A képviselő ezzel részben egyetértett, de a felelősség megállapítását követelte.
Vladimir Galić kormányfőhelyettes, mezőgazdasági, víz- és erdőgazdálkodási titkár Pužić tapasztalatlanságának tudta be a kapott kritikákat, és az ellenzéket azonos retorika szándékos ismételgetésével vádolta meg. Mint ironikusan fogalmazott: az lesz a történet vége, hogy ő maga vagy egyenesen a Szerb Haladó Párt egésze gyújtotta fel a homokpusztát. Felemelt hangon idézett fel olyan korábbi köztársasági ellenzéki indítványokat, amelyekben a megelőzésre fordított pénz csökkentését javasolták, majd azt kiáltozta, az ellenzéknek fogalma sincs, mi az a tűzvédelem, miközben az ő titkársága 114 millió dinárt fordított erre három év alatt.
ELHARAPÓDZÓ NÉZETKÜLÖNBSÉGEK
Juhász Bálintnak fegyelmeznie kellett a kormánytagokat is – például megkérte Galićot arra, hogy nyugodt hangnemben szólaljon fel –, de az ellenzékieket is, akiket a legtöbbször a bekiabálások miatt figyelmeztetett, vagy szót vont meg tőlük az ügyrendi felszólalás lehetőségével való visszaélés, illetve a közvetlen vita kialakítása miatt, amit a szabályzat tilt.
A vitába bekapcsolódott Maja Gojković tartományi kormányfő is, aki az ellenzéki kritikákat megalapozatlannak, a felszólalásokat a ház tekintélyéhez méltatlannak minősítette. Azt mondta, semmi máshoz sem értenek, mint a sértegetőzéshez, agresszivitáshoz, kulturálatlansághoz, ami nem kritika, hanem elítélendő magatartás. Kitért a leendő választásokra is, s arra, kíváncsi, mekkora támogatást nyer majd az efféle ellenzéki politika – jóslata szerint semekkorát, mert a küzdelem a haladók és „a blokádokat szervezők” között dől majd el.
Az ülés folytatását az ügyrend szabályainak megsértésére vonatkozó felszólalások, politikai viták, a napirendtől való eltérések határozták meg. A vita odáig fajult, hogy Dejan Kulját, a Szerbia Centrum–Zöld Baloldali Front–Szabad Polgárok Mozgalma képviselőjét – aki Galić tüntetésekkel kapcsolatos egyik megjegyzésére akart élesen reagálni, s miután megvonta tőle a szót a házelnök, a képviselő nem kívánta elhagyni a szószéket – el kellett távolítani az ülésről. Az ellenzékiek sorfalat álltak köré, Juhász Bálint pedig szünet elrendelésével oldotta fel a kialakult feszültséget.
OKTATÁS, KISEBBSÉGÜGYEK
A napirenddel kapcsolatos felszólalásában Pintér Anna-Mária, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője rámutatott: a nagyberuházások jelentős része az év második felében valósul meg, ezért várhatóan az év második felében nagyobb mértékű lesz a teljesítés ezen a téren. Kiemelte az oktatásra fordított költségvetési eszközök jelentőségét, példaként a nagykikindai Fejős Klára Általános Iskolára fordított 180 millió dinárt, amely az építési munkálatok 90 százalékát fedezte. hangsúlyozta a nemzeti tanácsoknak nyújtott támogatás fontosságát is, az idei évre tervezett 90 millióból több mint 41 millió dinár megvalósult június végéig. A nemzeti kisebbségek kulturális intézete 50 millióhoz jutott.
EGYÉB PONTOK
A meghatározott napirenden egyébként számos fontos pénzügyi, infrastrukturális, környezetvédelmi és oktatási kérdés szerepelt. Kiemelt figyelmet kapott a mezőgazdaság is: a döntéshozók módosították a vidékfejlesztési és agrárpolitikai támogatási programokat, áttekintették a vízügyi alap idei forrásfelhasználását, valamint értékelték a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap tavalyi évi munkáját. A környezetvédelem terén új természetvédelmi terület kijelöléséről határoztak, emellett módosították a belcsényi természeti emlékmű védelméről szóló rendelkezéseket. Szó volt továbbá egy Zombor térségét érintő infrastrukturális beruházásról is, amely egy hibrid erőmű magasfeszültségű hálózatra történő csatlakoztatását célzó területrendezési terv kidolgozását foglalja magában. A felsőoktatást illetően napirendre került az újvidéki és a mitrovicai szakmai tanulmányok akadémiája alapító okiratainak kiegészítése. A ház ezenfelül zöld utat adott a moldovai Ungheni járással kötendő nemzetközi együttműködési megállapodásnak, valamint górcső alá vette a Vajdasági Urbanisztikai Intézet és a Vajdasági Idegenforgalmi Szervezet 2025-ös évre vonatkozó üzleti jelentéseit is.
Nyitókép: Ótos András felvétele
