Az elkövetkező néhány évet meghatározó mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégia szerint egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a megvalósított eredményekre, a magas termelékenységre, a korszerűsítésre, a beruházásokra és a magasabb hozzáadott értékre.
Az állami támogatások továbbra is fennmaradnak, de azoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a családi gazdaságok erősebbé és ellenállóbbá váljanak.
A kormány a múlt héten elfogadta el a 2026–2034-es időszakra szóló új mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiát. Mint arra Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára lapunknak rámutatott, ez a nyolcéves időszakra vonatkozó dokumentum meghatározza a szerbiai mezőgazdaság fejlődésének irányát. Szavai szerint nem csupán egy újabb dokumentum ez, hanem egy világos terv arra vonatkozóan, hogyan tehetjük a mezőgazdaságot termelékenyebbé, versenyképesebbé és ellenállóbbá a kihívásokkal szemben. Az agrárpolitikának alkalmazkodnia kell a változásokhoz, legyen szó éghajlati, piaci, technológiai vagy demográfiai tényezőkről. Az agrárpolitika középpontjában továbbra is a mezőgazdaság termelő és a gazdaság életképessége áll – emelte ki az államtitkár.
– Fontos, hogy az állami intézkedések kiszámíthatóak legyenek, és a termelő hosszú távon tervezhesse a termelést és a beruházásokat – hangsúlyozta Juhász Attila, majd rámutatott: – A minisztérium már megjelentette a pályázati kalendáriumot, így az intézkedések is sokkal kiszámíthatóbbak és tervezhetőbbek.
Juhász Attila
Részletezve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiát, kitért arra, hogy a jövőben a támogatások odaítélésekor sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a várt eredményre, a magas termelékenységre, a korszerűsítésre, a beruházásokra és a magasabb hozzáadott értékre.
– Az állami támogatás továbbra is fontos, de a cél nem csupán a pénzek szétosztása. A támogatásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a családi gazdaság gazdaságilag erősebbé és ellenállóbbá váljon. A reform lehetővé teszi majd a források pontosabb célba juttatását, ugyanis az állami pénzeknek azokhoz kell eljutniuk, akik ténylegesen termelnek. Vagyis azok az eszközök, melyek kifizetésre kerülnek, azokhoz kerüljenek, és célzottan kerüljenek azokhoz, akik tényleg termeléssel foglalkoznak – hangsúlyozta az államtitkár, majd folytatta:
– A támogatások odaítélésekor a szempont a gazdák eredményessége kell hogy legyen, a jobb eredmény, a magasabb termelékenység, a korszerűsítés, a beruházások és a megvalósított magasabb hozzáadott érték. Minden évben, az elvárásoknak megfelelő módosításokkal, új elemeket próbálunk elérhetővé tenni a gazdák számára az agrárpolitikai intézkedéseken keresztül. A sikert nem mérhetjük kizárólag a kifizetett dinármilliárdokkal. Azt kell mérnünk, mit hozott létre, mit épített fel vagy mit fejlesztett a gazda az adott támogatás révén – hangsúlyozta Juhász.
Arra a kérdésünkre, hogy ezt a minisztérium hogyan tudja majd mérni, elmondta, hogy a pályázatok egyre precízebbek és jobban megcélozzák az érdekeltségi szektorokat, ágazatokat, vagyis a minisztérium ágazatokra, meghatározott fejlesztésekre irányoz elő plusz eszközöket a mezőgazdasági költségvetésből.
MEGŐRIZNI A VIZET
Juhász Attila kitért arra is, hogy a stratégia külön foglalkozik az éghajlatváltozással, a vízgazdálkodással és öntözéssel.
– Az idei aszály a legjobb példa arra, miért kapott kiemelt szerepet ez a téma a stratégiában. Az aszályok, a magas hőmérséklet és az egyéb szélsőséges jelenségek már nem tekinthetők ritkának. Beruházásokra van szükség az öntözés, a vízelvezetés, a víztározók és a racionális vízgazdálkodás terén. Ezzel párhuzamosan változtatnunk kell a termelési technológián: ellenálló fajtákat és hibrideket kell alkalmaznunk, valamit jobban meg kell őriznünk a talaj nedvességtartalmát. A dokumentum stratégiai rendszerszintű megközelítést irányoz elő a vízgazdálkodási és éghajlati kockázatok kezelésére. Terepi munkánk során a gazdákkal beszélgetve nagyon sokszor rámutatunk arra, hogy próbáljanak a vetésforgóba olyan növényeket beiktatni, amelyek egyrészt nagyobb bevételt biztosítanak, másrészt ellenállóbbak a magas hőmérséklettel és a szárazsággal szemben – mutatott rá az államtitkár, majd hozzáfűzte: – Nem befolyásolhatjuk, hogy mennyi eső esik. De dönthetünk arról, mennyire leszünk felkészültek az ilyen helyzetekre, mint a mostani – mondta.
Kiemelte, hogy a stratégia nem csak egy leírt dokumentum. Hosszú ideig volt közvitán, amelyben sokan részt vettek, ugyanis az volt a cél, hogy a stratégiát valóban alkalmazzák, és az minden felmerülő kérdésre választ adjon. Véleménye szerint csak így lehet hosszú távon tényleges fejlődést elérni, nem pedig ad hoc intézkedéseket hozni.
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA A HATÁRBAN
A stratégia foglalkozik a digitalizációval és a mesterséges intelligenciával, azaz az új technológiák kínálta lehetőségekkel is a mezőgazdaságban. Juhász kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia fokozottabb alkalmazása nagy mennyiségű adat feldolgozását teszi lehetővé. Mint mondta, a digitális infrastruktúra és az adatközpont nyújtotta lehetőségek is adottak: a termelés műholdas nyomon követése, a víz- és talajgazdálkodás pontosabb irányítása, a növények egészségi állapotának ellenőrzése és a kockázatok előrejelzése. Ezeknek a technológiáknak a gazdák számára is hozzáférhetőnek kell lenniük.
– A modern mezőgazdaság kapcsán már nem csupán a traktorokról és a szántóföldekről beszélünk, hanem egyre inkább az adatok, az érzékelők, a műholdak és a mesterséges intelligencia jelentőségéről. Ezeket ötvözni kell a hagyományos ismereteinkkel, és akkor talán jobb eredményeket tudunk elérni – hangsúlyozta az államtitkár, majd elmondta, hogy ezeket a fejlesztéseket is megpróbálják beépíteni a támogatások közé.
BIZTOS ÉLELMISZER-ELLÁTÁS
Rátért az aktuális aszály, illetve az élelmiszer-biztonság kérdésére is.
– Az aszály nyomokat hagyott maga után, különösen bizonyos tavaszi növénykultúrák esetében volt alacsonyabb a termés. A helyzet régiónként eltérő, ezért a károk mértékére vonatkozó végleges adatokat nem célszerű a termelési ciklus lezárta előtt közzétenni. Nem szabad pánikot kelteni, sem pedig automatikusan összekapcsolni az aszályt az áruhiánnyal és az áremelkedéssel. A hazai élelmiszer-ellátás biztonsága továbbra is az egyik legfontosabb prioritás. Éppen ezért a stratégia kiemelten kezeli az élelmiszer-szuverenitás kérdését. De mint ahogy már említettem, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, a vízgazdálkodás és az öntözés szorosan kapcsolódik ehhez – mondta, majd rámutatott, hogy idén talán a közép-bánáti régiót sújtotta leginkább az aszály.
Megállapította, hogy szükség van arra, hogy szakmai és tudományos szempontból is foglalkozzanak ezzel a témával. Az élelmiszer-ellátás az egyik legfontosabb nemzeti, állami prioritás.
HOZZÁADOTT ÉRTÉKET TEREMTENI
Kitért a fokozottabb feldolgozásra és a hazai termék magasabb értékére.
– Nem elég csupán a termelés fizikai mennyiségét növelni. Növelni kell a megtermelt javakból származó értéket, tehát a hozzáadott értéknek mindenképp fontos a szerepe: több feldolgozás, tárolás, csomagolás és késztermékek előállítása szükséges. A cél az, hogy a hozzáadott érték minél nagyobb része a termelőknél és a hazai élelmiszeriparban maradjon. A beruházási támogatásoknak azt a célt kell szolgálniuk, amiről beszéltünk: hogy a feldolgozóipar, a feldolgozási kapacitások, a tárolókapacitások nőjenek, és a csomagolás, a kiszerelés, a késztermék előállítására tudjanak a gazdák pályázni. Nem mindegy, hogy egy kilogramm nyersanyagot exportálunk, vagy olyan terméket, amelyet Szerbiában dolgoztak fel, csomagoltak és láttak el márkajelzéssel. Ez a stratégiában fontos elem – mutatott rá.
ÖSSZEFOGÁSSAL A MEGMARADÁSÉRT
Rámutatott, hogy a stratégia támogatja a kis- és közepes gazdaságok összefogását a jobb piaci pozíció elérése érdekében.
– A kistermelőknek nem kell feltétlenül naggyá válniuk a túléléshez, de nem maradhatnak egyedül a piacon sem. A stratégia elismeri a termelői szervezetek és az együttműködési formák jelentőségét. A közös fellépés nagyobb árumennyiséget, stabilabb minőséget és jobb tárgyalási pozíciót eredményez. Fontos rendezni a termelők, a felvásárlók, a feldolgozók és a kereskedelem közötti kapcsolatokat. Erre az elmúlt időszakban is történtek lépések. Fontos a szerződéses viszonyok tiszteletben tartása, legyen szó a megbeszélt árakról, a mennyiségről vagy a minőségről. Korábban főleg a termelőket érte kár. Ez különösen fontos a gyümölcs- és zöldségtermesztés, a tejágazat, valamint más, nagyszámú kistermelőt foglalkoztató ágazatok esetében, mert talán itt a legnagyobb a kiszolgáltatottság – emelte ki.
FIATALOK ÉS A VIDÉK
A dokumentum külön foglalkozik a tudás, a fiatalok és a vidék, ezen belül a falvak jövőjével is, hiszen fiatalok és helyben élők nélkül nincs mezőgazdaság.
– A stratégia összekapcsolja a mezőgazdaság fejlesztését a vidéki, falusi életminőséggel. Kiemelt figyelmet kapnak azok a fiatalok, akik folytatni kívánják a termelést, vagy most vágnak bele. Szorosabb együttműködésre van szükség az egyetemek, a kutatóintézetek, a szaktanácsadó szolgálatok és a termelők között. A tudásnak sokkal gyorsabban kell eljutnia a tudományos intézményektől a gazdákig. A vidékfejlesztés nem csupán a mezőgazdasági termelés kérdése, hanem arról is szól, hogy a vidéki családok megfelelő életkörülmények között élhessenek és tervezhessék a jövőjüket – mutatott rá Juhász Attila, majd kitért az ösztöndíjrendszerre is: – A kormányzat külön ösztöndíjjal próbál majd segíteni azoknak a fiataloknak, akik mezőgazdasági egyetemre iratkoznak. Bízom benne, hogy ez minél hamarabb elindul, és minél több kedvezményezettje lesz, ugyanis egyre kevesebb fiatal iratkozik mezőgazdasági szakra – tudtuk meg.
UNIÓS FORRÁSOK
A stratégia külön foglalkozik az európai uniós forrásokkal és a beruházásokkal. Juhász Attila rámutatott, az IPARD fontos eszköz a mezőgazdaság korszerűsítésében. A hangsúly azokon a beruházásokon van, amelyek növelik a gazdaságok és az élelmiszeripar versenyképességét.
– Ezeknek az európai uniós forrásoknak a segítségével fejleszteni kell a termelők azon képességét, hogy élni tudjanak az uniós támogatások nyújtotta lehetőségekkel. Ugyanakkor az IPARD felkészülést is jelent a termelők és az intézmények számára azoknak a lényegesen nagyobb forrásoknak az igénybevételére, amelyek Szerbia uniós csatlakozását követően válnak majd elérhetővé – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
