A köztársasági képviselőházban a kormánnyal szembeni bizalmatlanságról folyó vita tegnap sem volt mentes személyeskedésektől. Az ülés menetét meghatározta Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom parlamenti képviselője és Siniša Mali pénzügyminiszter közötti párbeszéd, amelyben egymást vonták felelősségre, hogy ki melyik pártban és milyen visszaélésekkel kezdte politikai pályafutását. Mali azt a kérdést szögezte Aleksićnak, hogy Mlađan Dinkić volt pénzügyminisztersége idején ígért-e 1000 eurót a polgároknak, míg Aleksić azt kérdezte a pénzügyminisztertől, hogy a kétezres években a vállalatok magánosításával szerezte-e a vagyonát.
Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a társadalmi és politikai helyzet arra kötelezi pártját, hogy minden fontos kérdésben nyitott, felelősségteljes és tényekkel alátámasztott vitát folytassanak. Újhelyi Ákos pedig a nyomtatott sajtó és a könyvek adóterheinek csökkentését javasolta.
Adrijana Mesarović gazdasági miniszter bekapcsolódva a vitába, felsorolt több tucat szövetkezetet, élelmiszeripari vállalatot, amelyek a kétezres évek elején, a demokrata hatalom idején magánosítottak, vittek csődeljárásba vagy semmisítettek meg. Kiemelte, hogy 2286 magánosítási szerződést kötöttek, és mintegy félmillió ember maradt munka nélkül.
Miután rossz példaként említették a belgrádi PKB birtok magánosítását, Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter fontosnak tartotta, hogy szót kérjen a tárcáját ért kritikákra. Elmondta, nem igaz, hogy csökkent az országban a mezőgazdasággal foglalkozók száma, hiszen a statisztikai adatok szerint mintegy 6000-rel több bejegyzett gazdaság volt 2025-ben, mint 2024-ben. Természetes folyamat ugyanakkor, hogy a földterületek összevonásával csökken a gazdaságok száma. Hangsúlyozta, az sem igaz, hogy kevesebben foglalkoznak állattenyésztéssel a korábbi évekhez képest, hiszen nőtt a szarvasmarhák száma, az elmúlt két évben nyers sertéshúst nem szállított be az ország, éppen a hazai sertéstenyésztés védelme érdekében, csupán fagyasztott hústermékeket importáltak. Szerbia több tejet és tejterméket szállít külföldre, mint amennyit behoz. Szerinte nem Szerbiában a legalacsonyabb Európában a tej felvásárlási ára, és nem is Szerbia különíti el a legkevesebb összeget a költségvetésből a mezőgazdaság támogatására. Grafikonokkal igyekezett bizonyítani, hogy Szlovénia és Ausztria is az állami költségvetésének kisebb százalékát fordítja erre az ágazatra, mint Szerbia.
A hatalmi koalícióhoz tartozó pártok képviselői kifejtették, támogatják a kormány munkáját, mivel nehéz időkben kellett bizonyítaniuk, és így is jelentős eredményeket tudnak felmutatni.
Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője felszólalásában rámutatott, mindig arra törekedtek, hogy a társadalomban a stabilitás, a normalitás és a konstruktív munka tényezői legyenek jelen. A társadalmi és politikai helyzet arra kötelezi őket, hogy minden fontos kérdésben nyitott, felelősségteljes és tényekkel alátámasztott vitát folytassanak. A köztársasági képviselőház pedig a politikai párbeszéd egyedüli helyszíne, ahol mindenki állást foglalhat és ütköztetheti a politikai nézeteit. Részletesen kitért a kormány és a Vajdasági Magyar Szövetség viszonyára, illetve a Szerb Haladó Párttal több mint tíz éve folytatott stratégiai együttműködésre.
Beszédében visszatért 2013-ra, amikor sor került a szerb és a magyar nép történelmi megbékélésére, illetve arra, hogy 2014-ben Szerbia eltörölte a magyar lakosságot érintő, kollektív bűnösségre vonatkozó rendelkezést. Ez nemcsak politikai lépés volt, hanem civilizációs cselekedet is. Rámutatott, ez egy olyan bizalom kiépítésének alapja volt a szerb és a magyar nép között, amely stratégiai partnerséghez vezetett Magyarország és Szerbia között. Azóta számos bilaterális megállapodást kötött a két ország, több infrastrukturális és energetikai projekt valósult meg, nőtt a beruházások száma, valamint az árucsere-forgalom. Magyarország ma Szerbia egyik legfontosabb külkereskedelmi partnerévé vált. Mindebben pedig a Vajdasági Magyar Szövetség kapta azt a megtisztelő feladatot, hogy hidat képezett a két állam és a két nép között.
Bájity rámutatott, hogy a politikai együttműködés az intézmények között soha nem alapult a pártfunkciókon vagy a politikai presztízsen. A VMSZ soha nem folytatott személyes ambíciókon alapuló politikát, a legmagasabb állami funkciók helyett inkább a korábban megfogalmazott programja mentén politizált, megbízható partnerekkel a polgárok igényei és szükségletei érdekében. Az iskolák, óvodák, templomok és kultúrotthonok felújítása, a sportközpontok megnyitása, a mezőgazdasági termelők támogatása, az új beruházások, az új munkahelyek és a fiatalok megmaradását segítő kezdeményezések alkották politikájuk alapját, hiszen – mint mondta – identitásmegőrzés nincs normális és méltóságteljes élet nélkül. Az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a nyelvhasználat mellett fontos számukra, hogy politikai partnereikkel az infrastruktúra, a gazdaság, a mezőgazdaság, a regionális fejlődés és a foglalkoztatás terén is együttműködjenek. Ennek alapján megállapította, hogy az együttműködés konkrét eredményeket hozott.
Kitért arra is, hogy a politikai pluralizmus és a kisebbségi közösségek részvétele nem lehet formalitás, sem pedig politikai díszlet. Autentikus pluralizmusra van szükség, amelynek legitimitása van, valós emberek és valós közösségek képezik. A VMSZ részvétele a politikai életben komoly, felelősségteljes és autentikus képviseletet jelent a szerbiai intézményekben – hangsúlyozta.
Olcsóbb nyomtatott kiadványok, több olvasó
A pénzügyminisztérium lát-e lehetőséget arra, hogy újragondolja a nyomtatott könyvek és médiumok adózási rendszerét? – tette fel a kérdést Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén, amikor arra mutatott rá, hogy Szerbiának is követnie kellene nemcsak a régióban, hanem egész Európában jelentkező trendeket, a nyomtatott, a digitális könyvek és a médiumok adókötelezettségeit illetően.
Újhelyi Ákos felszólalásában megköszönte a kormánynak, hogy érzékenyen viszonyul a kisebbségek oktatásához. Ennek kiváló példája az a program, amelynek köszönhetően a diákok nyolc kisebbségi nyelven ingyenesen juthatnak hozzá a tankönyvekhez. Mint mondta, ez az intézkedés mintegy 10 ezer tanulót érint.
Kiemelte, a színvonalas oktatás és a kulturális fejlődés elengedhetetlen része, hogy a könyvek hozzáférhetők legyenek mindenki számára. Egy nemzet fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a könyv nem lehet luxuscikk, el kell jutnia mindenhova, még a legtávolabbi helyekre is – állapította meg.
Hasonlóan fontos kérdés a nyomatott és az elektronikus sajtó helyzete is, hiszen ezek nemcsak a szólásszabadság eszközei, hanem a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelven történő tájékozódás lehetőségét is biztosítják. Ez kiemelten igaz a nemzeti tanácsok által alapított médiumokra, mondta, majd hozzátette az újságírás és a sajtó kiadásának megőrzése szoros összefüggésben van azzal, hogy a környezet anyagilag milyen mértékben ismeri fel a tartalmak gyártásának jelentőségét.
Újhelyi elmondta, Szerbiában a könyvek és a napi sajtó nyomtatását 10 százalékos adóval terhelik, ám az olvasók szokásainak megváltozásával, a digitalizáció világában eljött annak az ideje, hogy módosuljon ez az adózási rendszer. A szomszédos országokban ezeket a nehézségeket már felismerték, így Horvátországban, Magyarországon és Romániában ez az adó 5 százalék. Míg az Európai Unió tagállamai között vannak olyanok is, amelyek 0 százalékos adóval terhelik ezeket a termékeket, hogy ily módon küzdjenek a digitális izoláció és az olvasás válsága ellen. Felismerték, hogy az adó megszüntetése nem hiányként jelentkezik a költségvetésben, hanem hosszú távon a társadalom kultúrájába és gazdaságába való befektetés.
Ennek példáján azzal a javaslattal fordultak a kormány felé, hogy két lépcsőfokban korszerűsítse az adópolitikát, és a nyomtatott kulturális javak adóját csökkentse a felére. Vagyis a nyomtatott könyvek és újságok adóját 10-ről 5 százalékra csökkentsék, amivel visszaesnének az árak, és a vásárlók is nagyobb kedvvel nyúlnának ezekhez a termékekhez, valamint a kiadók terhei is mérséklődnének.
A digitális termékek, vagyis a digitális könyvek, online folyóiratok és elektronikus sajtótermékek esetében 0 százalékos adót javasolnak. Ezek az intézkedések szerinte Szerbiát a régió legmodernebb országai közé sorolnák, miközben minimális költségvetési bevételkiesés mellett jelentős támogatást nyújtanak a korszerű oktatásnak és a sajtószabadságnak.
