Az Európai Bizottság hét hónap halasztás után úgy döntött: átutalja Szerbiának a Növekedési Terv első, 57 millió eurós részletét – értesült a szerbiai közmédia. A döntést hivatalosan tegnap, az Európai Parlamentben a Növekedési Tervről szóló vita során jelentették be. A jóváhagyott források a 2024 második felében végrehajtott reformokra vonatkoznak. A reformmenetrendben az adott időszakra előirányzott hét lépés közül az Európai Bizottság értékelése szerint Szerbia hármat valósított meg, így a teljes, 112 millió eurós összeg helyett 57 millió eurót, vagyis mintegy 50 százalékot folyósítanak. Ez az összeg valószínűleg növekedni fog, amint befejeződik a 2025 első felére vonatkozó reformok értékelése.
A bizottság megállapította, hogy Szerbia az előírt határidőn belül nem tette meg a médiatörvények módosításával, a választói névjegyzék ODIHR-ajánlások szerinti felülvizsgálatával és az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) új tanácsának megválasztásával kapcsolatos lépéseket. Ezen intézkedések némelyikét utólag fogadták el, így azok a következő értékelésbe kerülnek be – áll a szövegben.
SIKEREK AZ ENERGETIKA ÉS A DIGITALIZÁCIÓ TERÉN
Az értékelés szerint ugyanakkor Szerbia teljesítette az energetika és a digitalizáció területén előírt lépéseket azáltal, hogy intézkedéseket fogadott el az 5G-hálózat biztonságának az európai szabványokkal összhangban való megerősítésére. Emellett Belgrád összehangolta vízumpolitikáját az Európai Unióval, négy ország esetében vezetve be vízumkötelezettséget.
Szerbia tavaly júniusban automatikusan mintegy 111 millió eurónyi „előfinanszírozáshoz” jutott, ami az országnak elkülönített teljes keret hét százalékát teszi ki. A Növekedési Terv forrásainak kifizetése a következő elv alapján működik: először a reformok, utána érkezik a pénz. Az Európai Bizottság a régió országainak jelentései alapján évente kétszer értékeli, hogy a vállalt intézkedéseket végrehajtották-e a megadott határidőre, és ennek függvényében utal.
A terv szabályai a 2024-es intézkedések esetében legfeljebb kétéves, a 2025 és 2027 közötti reformoknál pedig egyéves késést engedélyeznek. Azok a források, amelyeket ezen időszak alatt nem hívnak le, végleg elveszhetnek vagy más országokhoz kerülhetnek. Ahhoz, hogy Szerbia lehívhassa az összesen 1,59 milliárd eurós keretet, a reformmenetrendben szereplő 98 intézkedést kell végrehajtania négy kulcsfontosságú területen: az üzleti környezet és a magánszektor fejlesztése, a zöld- és digitális átállás, az emberi tőke, valamint a jogállamiság terén.
JÖVŐBELI KILÁTÁSOK
A 2025-ös teljesítményéért Szerbia elméletileg 428 millió eurót hívhatna le, ebből 122 milliót vissza nem térítendő támogatásként. 2026-ra 516 millió euró, 2027-re pedig 529 millió euró lehívásával számolhat a Növekedési Terv alapján az ország – derül ki a reformmenetrend dokumentumaiból. Az alapok használatának alapvető előfeltétele a demokratikus mechanizmusok és a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása. Belgrád és Pristina esetében további előfeltétel a kapcsolatok normalizálását segítő párbeszédben való „konstruktív részvétel”.
– Szerbiának világos ösztönzője van a reformok végrehajtásának felgyorsítására, a pénzügyi támogatás pedig kizárólag konkrét és ellenőrizhető eredményektől függ – jelentette ki tegnap Gert Jan Koopman, az Európai Unió bővítési főigazgatója az Európai Parlament külügyi (AFET) és költségvetési (BUDG) bizottságának együttes ülésén. A találkozón egyebek között az Európai Unió Nyugat-Balkánnak, köztük Szerbiának szánt juttatásairól tárgyaltak, különös tekintettel a Reform- és Növekedési Eszközre (Reform and Growth Facility), amely az új Növekedési Terv alapkövét jelenti.
