Az Ügyészségi Főtanács tagjainak megválasztását december 23-án tartották meg. A 762 választójoggal rendelkező ügyész közül 740 élt szavazati jogával, vagyis az ügyészek 97,11 százaléka voksolt. Az Ügyészségi Főtanács Választási Bizottságának jegyzőkönyve szerint 716 érvényes, 22 fel nem használt és 24 érvénytelen szavazólap volt. A választás kimenetelére ugyanakkor kifogások érkeztek, amelyek megvitatására a tanács elnöke elektronikus ülést hívott össze december 25-re. Az ülést végül nem tartották meg, mivel nem volt meg a határozatképességhez szükséges kvórum. Nenad Vujić igazságügyi miniszter kritikával illette az Ügyészségi Főtanács, majd kijelentette: ellentétes a testület szabályzatával, hogy ilyen fontos kérdésben – mint az Ügyészségi Főtanács tagjainak megválasztására beérkezett panaszok megvitatása – elektronikus ülést hívjanak össze.
Nenad Vujić közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ügyészségi Főtanács munkaszabályzatának 29. cikkelye szerint elektronikus úton csak akkor lehet sürgős ülést összehívni, ha az nem veszélyezteti a vitát és a rendelkezésre álló dokumentumokba való betekintést. A miniszter szerint megengedhetetlen Branko Stamenković, a tanács elnökének döntése, hogy elektronikus ülést hívott össze, illetve e-mailben felszólította a tanács tagjait arra, hogy a benyújtott panaszokat 24 órán belül véleményezzék. Vujić figyelmeztetett arra is, hogy a szabályszegés a tanács elnökére nézve nemcsak fegyelmi, hanem büntetőjogi felelősséget is vonhat maga után. Kiemelte továbbá, hogy a tanács elnöke több alkalommal nyilvános nyilatkozataival befolyásolta a választás kimenetelét, és szerinte visszaélt hivatali beosztásával.
Az Ügyészségi Főtanács ugyanakkor közleményben megindokolta az elektronikus ülés összehívását. Eszerint azért volt erre szükség, mert 48 órán belül el kell bírálniuk az ügyészek panaszait, amelyeket a választójog megsértésének gyanúja miatt nyújtottak be abban a szavazókörzetben, ahol a névjegyzékben szerepeltek. A tanács tételesen közzétette a választás eredményeit is. Eszerint az Ügyészségi Főtanács egyhangúlag Jasmina Stankovićot szavazta meg.
A Fellebbviteli Ügyészség, a szervezett bűnözéssel és a háborús bűnökkel foglalkozó ügyészségek jelöltjei közül a legtöbb szavazatot – a voksok 67,16 százalékát – Radmila Jovanović, a Belgrádi Fellebbviteli Ügyészség ügyésze kapta. Zoran Vucelja, az Újvidéki Fellebbviteli Bíróság ügyésze a szavazatok 29,85 százalékát szerezte meg.
A felsőbb ügyészségek jelöltlistájáról Boris Majlat, a Šabaci Felső Ügyészség ügyésze kapta a szavazatok 48,44 százalékát, míg Nikola Uskoković, a Belgrádi Felső Ügyészség ügyésze 46,67 szavazati százalékot ért el.
Az alapfokú ügyészségek jelöltlistáján szorosabb eredmény született: Predrag Milanović, a Belgrádi Második Alapfokú Ügyészség ügyésze a szavazatok 32,34 százalékát kapta, Jovana Komnenović, az Első Alapfokú Ügyészség ügyésze 27,21 százalékot, míg Boris Pavlović, a Harmadik Alapfokú Ügyészség ügyésze 27,06 százalékot. A fennmaradó 9,86 százalék szavazatot Nikola Stojanović, az Első Alapfokú Ügyészség ügyésze kapta.
A közlemény szerint a végleges eredményeket a törvényes határidőn belül teszik közzé, miután elbírálták a benyújtott panaszokat.
Az Ügyészségi Főtanács tegnap több közleményt is kiadott, amelyek szerint a benyújtott kifogásokat elutasították.
