A nemzetbiztonságot a lehető legtágabb összefüggésben kell értelmezni. Ha valaki nincs tisztában az identitásával, ha nincs tudatában annak, hogy az állam a nemzeti szabadság legmagasabb formája, akkor felmerül a kérdés, hogy készen áll-e megvédeni azt viharos időkben – emelte ki Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter tegnap a parlamenti ülésen az ellenzék aggályai kapcsán, melyek a tankönyvtörvényre benyújtott módosítási indítványok megvitatásán merültek fel. Hozzátette, nem akarnak értéksemlegességet, sem azt, hogy az oktatási rendszer érzéketlen legyen az identitás kérdésében. A miniszter szerint a tankönyvtörvény foglalkozik a többségi és a kisebbségi identitással is.
A köztársasági képviselőház tegnap is folytatta a múlt héten megkezdett parlamenti ülést, a napirenden szereplő 58 pont egyenkénti megvitatásával, ugyanis azokra az ellenzék több módosítási indítványt is benyújtott. Tegnap az egyik legnagyobb vitát a tankönyvtörvény váltotta ki, ugyanis az ellenzéki képviselők arra hívták fel a figyelmet, azzal, hogy a törvényben kiemelt nemzeti jelentőségűvé tesznek bizonyos tárgyakat, esetleg sérülhetnek a kisebbségi jogok. Đorđe Pavićević, a Zöld Baloldali Front képviselője szerint politikai színezetűvé teszik a tankönyveket.
Pavle Grbović, a Szabad Polgárok Mozgalma képviselője a törvénymódosítás indoklásának azon mondatát idézve, miszerint a tankönyvek a nemzetbiztonság egyik tartóoszlopát képezik, aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az államvezetés a fiatalokból olyan, a jelenlegi hatalomnak megfelelő katonákat kíván nevelni, akik nem állnak kritikusan a társadalmi kérdésekhez. A miniszter erre azt válaszolta, hogy a nemzeti identitástudat megerősítése a céljuk és nem az oktatás elpolitizálása, a kritikus véleményalkotást formáló tantárgyakat – mint a szociológiát, a filozófiát és a logikát – nem szüntetik be az iskolákban.
Felmerült a tankönyvek nyomtatásának kérdése is, ugyanis a törvény szerint a nemzeti jelentőségű tankönyveket kizárólag a Zavod za udžbenike állami kiadó nyomtathatja. Ez az ellenzékben újabb aggályokat váltott ki, miszerint az intézet évek óta nem tudott minőségi tankönyvet kiadni, illetve a minisztérium ezzel a lépéssel a tankönyvpiacot monopolizálja majd, sértve ezzel a nemzetközi szinten vállalt kötelezettségeket.
Vita alakult ki a közhivatalnokok fizetésével és a foglalkoztatásukról szóló törvények kapcsán is. Az ellenzéki képviselők több alkalommal is rákérdeztek, miért nincs jelen az ülésen Snežana Paunović, közigazgatással és az önkormányzatokkal megbízott miniszter. Peđa Mitrović, a Szabadság és Igazságosság Pártja képviselője rámutatott, a közhivatalokban dolgozók fizetése nem versenyképes. Hangsúlyozta, hogy a hatalmi párt a hivatali posztokat saját tagsága között osztja ki, ezért fordul elő, hogy a hivatalnokok munkaidőben pártkötelezettségeiket teljesítik ahelyett, hogy a munkájukat végeznék.
Ezek az emberek fizetést kapnak azért, hogy ne dolgozzanak, ezért nem jut pénz azoknak, akik tényleg elvégzik munkájukat a hivatalokban. Felhívta a figyelmet, az állam az ország legnagyobb munkaadója, hiszen több mint 160 ezer személyt foglalkoztat a hivatalokban és az önkormányzatokban, valamint több százezermilliárd dinárt különít el a fizetésekre.
Nenad Vujić igazságügyi miniszter elmondta, hogy az állam a jogszabályokkal a hivatalokat anyagiakban vonzóbbá kívánják tenni a magánfoglalkoztatásnál. Azzal, hogy megszüntetik a fiatalabb tanácsadói posztot, gyorsabb fejlődési lehetőséget nyújtanak a fiataloknak, akik bizonyos kötelező képzéseken vesznek részt; ugyanakkor új munkahelyet nyitnak, mégpedig a közpolitikai analitikus kategóriát. Szavai szerint az állam gazdasági helyzete megengedi, hogy ezeket a fontos munkahelyeket is vonzóvá tegyék a fiatalok számára.
